kormaíiva Cbm Concha honíxa iefko Araudia

O

kormas generales del colegio fkasíeíxeko arau orokorrak

aÉbÉn sÉr conocádasI rÉséÉíadasI cuméládas ó hÉchas cumélár éor érofÉsorÉs ó érofÉsorasI alumnos ó alumnas ó éadrÉs ó

madrÉsK

frakaslÉÉkI ákaslÉÉk Éía gurasoÉk ÉzaguíuI ÉrrÉséÉíaíuI bÉíÉ Éía bÉíÉarazá bÉhar dáíuzíÉK

“fníenía íraíar a los demás como querrías que ellos íe íraíaran a íá”. i. oonald eubbard

bs oblágado jusíáfácarI éor éaríÉ dÉ éadrÉs ó madrÉsI las falías dÉ asásíÉncáa dÉ alumnos ó alumnas Eéor ÉscráíoI vÉrbalmÉníÉ oI íambáénI éor íÉléfonoFK mara ÉlloI Én Él ánformÉ quÉ sÉ Énvía a las famáláas al ánácáo dÉ cada cursoI sÉ adjuníará un modÉlo con varáos éaríÉs dÉ jusíáfácacáónK

N

durasoÉk ákaslÉÉn klasÉgun huísÉgáíÉak jusíáfákaíu bÉhar dáíuzíÉ EíÉlÉfonoz jakánarazíÉa onarízÉn daFK eorrÉíarakoI ákasíuríÉ hasáÉran famáláÉá bádaláíako ánformazáoan aíñákáíuíako ÉrÉduak Érabálá ahal dáraK

ia falía dÉ éuníualádad dÉbÉ jusíáfácarsÉK aÉ sÉr rÉáíÉrada sÉ consádÉrará “conducía ánadÉcuada”K

O muníualíasun falía jusíáfákaíu bÉhar daK lházkoa ázaíÉkoían jokabádÉ dÉsÉgokáízaí haríuko daK

“merded una hora éor la mañana ó esíaréás buscándola íodo el día”. ArzK thaíÉlÉó

Cuando un alumno o alumna llÉga íardÉ al colÉgáo oI éor ÉjÉméloI váÉnÉ dÉ una consulía médácaI dÉbÉ sÉr acoméañado hasía Él áníÉráor dÉl cÉníro EdárÉccáón o consÉrjÉríaFI éÉro nunca sÉr llÉvado a su aulaK pÉrá Él consÉrjÉ EoI Én su ausÉncáaI un érofÉsorF quáÉn lÉ acoméañÉ hasía su clasÉK pÉ dÉbÉ jusíáfácar Él rÉírasoK

P

fkaslÉ baí Éskolara bÉrandu hÉlízÉkoían zÉán mÉdákuarÉngandák ÉíorízÉanI dÉrrágorrÉz Éskola barruraáno EzuzÉndaráíza naház aíÉzaánízaF lagunduía joan bÉhar duI ánolaz ÉrÉ Éz gÉlaraánoK AíÉzaána EÉdo bÉsíÉ árakaslÉ baí aíÉzaána Éz balÉgoF joango da ákaslÉarÉkán ákasíaldÉraK AízÉraéÉna jusíáfákaíu bÉhar daK

P

Cuando un alumno o alumna íÉnga quÉ abandonar Él colÉgáo Én horas dÉ clasÉ Eéor ÉjÉméloI éara ár al médácoFI Él famáláar quÉ vÉnga a rÉcogÉrlÉ no árá a buscarlÉ a su clasÉ sáno quÉ sÉ éÉrsonará Én dárÉccáón o consÉrjÉría ó sÉrá Él consÉrjÉ EoI Én su ausÉncáaI un érofÉsorF quáÉn lÉ vaóa a buscar a su aulaK pÉ dÉbÉ avásar con aníÉlacáón dÉ quÉ sÉ éasará a rÉcogÉrlÉK

Q

frakasorduÉían ákaslÉ baíÉk Éskolaíák áríÉn bÉhar baduI ÉsaíÉ baíÉrako mÉdákuarÉngana joaíÉkoI ákaslÉarÉn bála ÉíorízÉn dÉn sÉnádÉak Éz du ánolaz ÉrÉ gÉlara joan bÉharI baázák Éía zuzÉndaráíza Édo aíÉzaánízaraáno bakarrákK AíÉzaána joango da ákaslÉ bála ákasíaldÉra EbÉra Éz balÉgoI bÉsíÉ árakaslÉ baíFK AldÉz aurrÉíákI íuíorÉará Édoía zuzÉndaráará jakánarazá bÉhar zaáoK

pá éor razonÉs jusíáfácadasI los alumnos ó las alumnasI quÉ usan Él íranséoríÉ ÉscolarI nÉcÉsáían no hacÉr uso dÉl másmo éuníualmÉníÉI dÉbÉn íraÉr rÉllÉnada la solácáíud o comunácarlo íÉlÉfónácamÉníÉ a dárÉccáónK aÉ lo coníraráoI dÉbÉn rÉgrÉsar a sus casasI oblágaíoráamÉníÉI Én Él íraséoríÉ ÉscolarK pá un alumno o una alumna dÉ íranséoríÉ Éscolar no hacÉ uso dÉl másmoI las rÉséonsabáládadÉs quÉ éudáÉran dÉrávarsÉ sÉrán dÉ sus éadrÉsK pÉ ánformaI quÉ éor normaíáva lÉgalI un alumno o alumna solamÉníÉ éuÉdÉ hacÉr uso dÉl íranséoríÉ quÉ rÉaláza Él rÉcorrádo Én Él quÉ Ésíá érÉváamÉníÉ ánscráíoK

R

bskola garraáoa ÉrabálízÉn duíÉnÉnízaíI ÉíñÉraízÉko Éskola auíobusa Érabáláko Éz duíÉnÉanI ÉzánbÉsíÉkoa da bÉrÉn gurasoÉk bÉíÉía Éía sánaíuíako baámÉna ÉkarízÉaK EwuzÉndaráará íÉlÉfonoz jakánarazíÉa onaríuko daFK eala Éz badaI umÉa dÉrrágorrÉz Éskola auíobusÉz ÉíñÉraíuko daK AldÉz aurrÉíák ázÉna Émanda dagoÉn garraáoJábálbádÉa bakarrák Érabál daáíÉkÉÉla jakánarazíÉn daK

ios alumnos ó alumnas dÉ bducacáón mrámaráa dáséondrán oblágaíoráamÉníÉ dÉ una agÉnda Éscolar quÉ lÉs aóudará a anoíar sus íarÉasI fÉchas dÉ éruÉbas o ÉñámÉnÉsI ÉícK ó quÉ íambáén sÉrvárá éara comunácarsÉ ÉnírÉ érofÉsorado ó éadrÉs ó madrÉsI anoíando daíos dÉ éÉíácáonÉsI coméoríamáÉníoI sugÉrÉncáasI ÉícK pÉ dÉbÉrá maníÉnÉr Én buÉn Ésíado ó no hacÉr uso dÉ Élla como agÉnda éÉrsonalK

S

iÉhÉn eÉzkunízako umÉÉnízaí bÉharJbÉharrÉzkoa da Éskola agÉnda ÉdukáízÉaI non ÉíñÉrako lanak zÉán arákÉíÉn Édoía azíÉrkÉíÉn daíak aéunía dáízakÉíÉn; árakaslÉ Éía gurasoÉn aríÉan komunákaízÉko ÉrÉ oso írÉsna baláagarráa ázan daáíÉkÉnaK darbá maníÉndu bÉhar da Éía Ézán da agÉnda éÉrísonala moduan ÉrabáláK

ios alumnos ó alumnas dÉ bducacáón mrámaráa éodrán llÉvar éara casa íarÉas ÉscolarÉs E“dÉbÉrÉs”F sÉncállasI quÉ lÉs sárvan dÉ rÉéaso ó afáanzamáÉnío dÉ lo rÉalázado Én clasÉ con Él fán dÉ dÉsarrollar hábáíos dÉ írabajoK Así másmoI íambáén dÉbÉn acabar Én casa los ÉjÉrcácáos quÉ dÉbÉrían habÉr íÉrmánado Én clasÉK

T

iÉhÉn eÉzkunízako ákaslÉÉkI ákasgÉlan Égándako lanak bÉrrándarízÉko Éía fánkaízÉko baláogarráak dárÉn ÉíñÉrako lan ÉrrÉzak Éraman dáízakÉíÉ lanJoháíurak garaízÉkoK ealabÉrI gÉlan amaáízÉn Éz dárÉn arákÉíak Égán bÉharko dáuzíÉK

Q

“jucha geníe éequeñaI en muchos lugares éequeñosI harán cosas éequeñas que íransformarán el mundo” ias éuÉrías ÉñíÉráorÉs dÉ accÉso al colÉgáo Ésíarán cÉrradas dÉ NMWMM h a NOWRR h ó dÉ NRWMM h a NSWNR h éor moíávos dÉ sÉgurádadK mara Énírar Én Él cÉníro Én ÉsíÉ horaráo habrá quÉ íocar Él íámbrÉK

U

hanéoko éaíáoko aíÉakI goázÉzI NMWMMÉíaíák NOWRRÉíara ÉíaI arraísaldÉzI NRWMMÉíaíák NSWNRÉíaraI áíñáía Égongo dára sÉguríasunagaíákK qaríÉ horrÉían Éskola ÉrÉmuan sarízÉko íñárrána jo bÉhar daK

ko Ésíá éÉrmáíádo íraÉr a la ÉscuÉla juÉgos ÉlÉcírónácosI íÉléfonos móválÉsI walkmanI méP o aéaraíos sámálarÉs; ná íraÉr cualquáÉr mÉdáo dÉ grabacáón sonoro o vásualK aÉ íraÉrlos sÉ lÉs rÉquásarán ó dÉbÉrán vÉnár los éadrÉs a rÉcogÉrlosK

9

fkaslÉÉk joku ÉlÉkíronákoI íÉlÉfono mugákorrakI walkmanI méP zÉán anízÉko aéaraíuak Éskolara ÉkarízÉa dÉbÉkaíuía duíÉK bra bÉrÉanI Ézán da soánu naház árudáa grabaízÉko írÉsnarák Ékarrá; ÉkarízÉkoían baháíuran haríuko zaázkáÉ Éía gurasoÉk aéaraíuÉn bála Éíorrá bÉhar ázango duíÉK

bníradaW qan éronío como íoquÉ la sárÉnaI los alumnos ó las alumnas sÉ colocarán ordÉnadamÉníÉ Én sus rÉséÉcíávas fálasI Énírando ó subáÉndo a clasÉI sáÉmérÉ érocurando hacÉrlo con arrÉglo al éroíocolo ÉsíablÉcádo a íal ÉfÉcíoI ó Én coméañía dÉl érofÉsor o érofÉsora corrÉséondáÉníÉI íraíando dÉ subár Én ordÉnI sálÉncáo ó éor Él lado dÉ la éarÉd EdÉrÉchoFK

NM

parrÉraW íñárrának jo bÉzaán lasíÉr ákaslÉak álaran aníolaíu bÉhar dára Éía gÉlÉíara árakaslÉarÉn lagunízarÉkán Éía Éra ordÉnaíuan ágoko dára hormako aldÉíákI ÉskuánÉíák Eéroíokoloak agánízÉn duÉn moduanFI bÉíá ÉrÉ ásálíasuna maníÉnduzK

ko sÉ éÉrmáíÉ corrÉr éor los éasállos ó conváÉnÉ Éñágár un sálÉncáo rÉséonsablÉK NN

masabádÉÉíaíák Ézán da korráka Égán Éía ásálíasun arduraísua maníÉndu bÉhar duguK

R

pá los éadrÉs ó madrÉs dÉsÉan maníÉnÉr una ÉnírÉvásía éÉrsonal con Él íuíor o íuíora u oíro érofÉsor o érofÉsoraI lo éodrán hacÉr cualquáÉr lunÉs dÉ NPWNR h a NQWMM hI sáÉmérÉ éonáéndosÉ aníÉs Én coníacío con Éllos o ÉllasK A íal fánI Én Él ánformÉ quÉ sÉ Énvía a las famáláas al ánácáo dÉ cada cursoI sÉ adjuníará un modÉlo con varáas solácáíudÉs dÉ ÉnírÉvásíaK

NO

AsíÉlÉhÉnÉroI NPWNRÉíaíák NQWMMÉíara íuíorÉak zÉán bÉsíÉ árakaslÉak ÉrÉ érÉsí daudÉ gurasoÉn sÉmÉJalabÉkáko ákaskÉía érozÉsuará buruz háíz ÉgáíÉkoK honíuan ázan komÉnágarráa dÉla akordáoa ázaíÉa aldÉz aurrÉíákK eorrÉíarakoI ákasíuríÉ hasáÉran famáláÉá bádaláíako ánformazáoan aíñákáíuíako ÉrÉduak Érabálá ahal dáraK

ios íuíorÉs ó las íuíoras convocaránI al ánácáo dÉl curso ó sáÉmérÉ aníÉs dÉl NR dÉ ocíubrÉI una rÉunáón dÉ gruéo dÉ éadrÉs ó madrÉs dÉ alumnos ó alumnas éara íraíar íÉmas dÉ funcáonamáÉnío gÉnÉral dÉl aula ó cÉníroK bl mlan dÉ CÉníro rÉcogÉ los éuníos dÉ oblágada mÉncáón Én Él ordÉn dÉl día dÉ dácha rÉunáónK

NP

quíorÉÉkI ákasíuríÉ hasáÉranI bÉíá ÉrÉ urráarÉn NRa baáno lÉhÉnI ÉurÉn ákaslÉÉn gurasoÉkáko bálÉra aníolaíuko duíÉ ákasíÉíñÉko naház ákasíaldÉarÉn funízáonamÉndu orokorrará buruz háíz ÉgáíÉkoK fkasíuríÉko mlanak bálÉra horrÉíako gaáJzÉrrÉndako aíalák garranízáísuÉnak aáéaízÉn dáíuK

“nuáen no comérende una márada íaméoco eníenderá una larga eñélácacáón”. mrovÉrbáo árabÉ

bs oblágaíoráo asásíár a íodas las acíávádadÉs comélÉmÉníaráas organázadas dÉsdÉ Él cÉníro Éscolar dÉníro dÉl horaráo lÉcíávoK

NQ frakasíordu barruko ÉdozÉán Ékáníza osagarráían éaríÉ harízÉa ÉzánbÉsíÉkoa daK

aado Él avancÉ dÉ las nuÉvas íÉcnologías ó Él áncrÉmÉnío dÉ su usoI ó íÉnáÉndo Én cuÉnía quÉ Él cÉníro íáÉnÉ blogs ó éágána wÉbI sÉ hacÉ sabÉr a los éadrÉs ó madrÉs quÉ no dÉsÉÉn quÉ las foíos o vádÉos Én los quÉ aéarÉzcan sus hájos o hájas sÉan éublácadasI dÉbÉn comunácarlo ÉñérÉsamÉníÉK

NR

fhqJak aurrÉra doazÉlaI bÉrÉn ÉrabáléÉna bÉzalañÉI Éskolan wÉb orráaldÉa Éía blogak dáíugula koníuan haríuzI sÉmÉJalabÉn argazkáak Édoía bádÉoak sarÉan dÉnon ákusgaá ázaíÉa nahá Éz duíÉnÉn gurasoÉk jakánarazá bÉhar duíÉK

“bsíá claro que íodos somos dáfereníesI éero segurameníe no habríamos llegado hasía aquí los unos sán los oíros”

páÉmérÉ quÉ un aula sÉ quÉdÉ vacíaI És aconsÉjablÉ dÉjarla cÉrrada con llavÉK NS hlasÉko aíÉaI gÉla huísák gÉraízÉkoíanI

gálízaéÉan uzíÉa gomÉndagarráa daK

S

ios ÉscolarÉsI Én los rÉcrÉosI dÉbÉn acosíumbrarsÉ a ÉlÉgár Él éaíáo Én Él quÉ van a jugarI íraíando dÉ Éváíar ár dÉ un éaíáo a oíroK Con éÉrmáso dÉ un érofÉsor o érofÉsoraI ó bajo la suéÉrvásáón ó rÉséonsabáládad dÉ ésíÉ o ésíaI éodrán quÉdarsÉ Én clasÉ sáÉmérÉ quÉ sÉa éara rÉalázar alguna íarÉa rÉlacáonada con acíávádadÉs ÉscolarÉsK pÉ consádÉra adÉcuado abrár la bábláoíÉca ó la sala mulíáusos Én los rÉcrÉos cuando hacÉ mal íáÉméo Efrío o lluváaFK

NT

golasíorduanW ákaslÉÉk zÉán jolasíokáían jolasíu nahá duíÉn aldÉz aurrÉíák aukÉraízÉko oháíura harízÉa komÉná daI horrÉla jolasíoká baíÉíák bÉsíÉra ábálízÉa Ékádángo duíÉK fkasgÉlan gÉraízÉko aukÉra duíÉ bÉíá ÉrÉ Éskolako lanak ÉgáíÉn Éía árakaslÉarÉn zaáníza Éía arduraéÉanK bguraldá íñarra EhoízaI ÉuráaKKKF ÉgáíÉn duÉn ÉgunÉían Égokáa dÉráízogu láburuíÉgáa Éía ÉrabáléÉn anáízÉko gÉla zabalízÉaK

“jejor encender una luz que quejarse de la oscurádad”

auraníÉ Él rÉcrÉoI Él alumnado dÉ mrámaráa uíálázará los tC dÉ la élanía ánfÉráor EfrÉníÉ a la bábláoíÉcaFI dándolÉs Él uso dÉbádo ó Éváíando la éÉrmanÉncáa ánnÉcÉsaráa Én los másmosK

NU golasaldáan iÉhÉn eÉzkunízako

ákaslÉÉk láburuíÉgá aurrÉko komunak Érabáláko dáíuzíÉI modu Égokáan Éía bÉrían dÉnboraJéasa ábálá gabÉK

aÉséués dÉ comÉrI sá no És con éÉrmáso dÉ un érofÉsor o érofÉsora ó sáÉmérÉ bajo su suéÉrvásáón ó rÉséonsabáládadI los alumnos ó alumnas no éuÉdÉn subár a las clasÉs ná andar éor los éasállos suéÉráorÉsK

N9

BazkalosíÉan ákaslÉÉk Ézán duíÉ gÉlÉíara ágo Ézía goáko éasabádÉÉíaíák ábálá ÉrÉI Éz baldán baduíÉ árakaslÉ baíÉn baámÉnaK BaámÉna ázaíÉkoían árakaslÉarÉn arduraéÉan Éía zaánízaéÉan Égongo dáraK

ios alumnos ó alumnas quÉ éaríácáéÉn Én la acíávádad qfC dÉl mÉdáodía dÉbÉn ár Eó salárI íambáénF dÉl aula dÉ fnformáíáca acoméañados o acoméañadas éor la monáíora dÉ dácha acíávádadK

OM fdbk aníolaíuíako ákaslÉÉnízako fhq jarduÉra daukaíÉnÉk bÉrÉ monáíorÉarÉkán ágo bÉhar duíÉI ánolaz ÉrÉ bakarrákI oáhuka Édoía korrákaK

bn los cambáos dÉ clasÉ no sÉ éuÉdÉ ár al sÉrvácáo sán éÉrmáso dÉ un érofÉsor o érofÉsora ó sÉ aérovÉchará Él íáÉméo éara érÉéarar Él maíÉráal dÉ la clasÉ ságuáÉníÉK

ON hlasÉ aldakÉíÉían Ézán da árakaslÉ baíÉn baámÉnák gabÉ komunÉíara joan Éía lÉgÉzkoa da hurrÉngo klasÉrako maíÉráala érÉsíaízÉaK

T

ios alumnos ó alumnas no éuÉdÉn salár dÉl colÉgáo Én íáÉméo Éscolar sán auíorázacáón bajo nángún concÉéíoK

OO frakasorduÉían ákaslÉÉk baámÉnák gabÉ Ézán duíÉ ánolaz ÉrÉ ÉskolaJgunÉíák áríÉnK

Al fánalázar las clasÉsI íanío a la mañana como a la íardÉI EÉséÉcáalmÉníÉ con los usuaráos dÉ bus ÉscolarF sÉ éádÉ éuníualádad Én las saládas a los érofÉsorÉs ó érofÉsoras éara Éváíar ánconvÉnáÉníÉsK

OP frakasíorduak amaáíuíakoanI ÉguÉrdáan zÉán arraísaldÉzI EÉskola auíobusa ÉrabálízaálÉÉkán baíÉz ÉrÉFI Éía bÉíá ÉragozéÉnak saáhÉsíÉko asmoarÉkánI árakaslÉÉá éuníualíasuna ÉskaízÉn zaáÉK

pá los alumnos o alumnas falían a un ÉñamÉn ánjusíáfácadamÉníÉI no íÉndrán dÉrÉcho a rÉalázarloK bn cambáoI sá jusíáfáca su ausÉncáa dÉbádamÉníÉI lo rÉalázará Én oíro momÉníoK

OQ gusíáfákaíu barák azíÉrkÉía baíÉra Éz ÉíorízÉkoíanI bÉsíÉ Égun baíÉían ÉgáíÉko ÉskubádÉrák Éz dagoK euísÉgáíÉa jusíáfákaízÉkoíanI bÉsíÉ Égun baíÉan Égángo duK

bn los rÉcrÉos no sÉ éÉrmáíÉn coméoríamáÉníos grosÉrosI éÉlágrosos o molÉsíos éara con oíros máÉmbros dÉ la Comunádad bducaíávaI ná íaméoco Ésíán éÉrmáíádos los juÉgos quÉ suéongan éÉlágro o molÉsíáas éara los dÉmásK

OR AísÉdÉnaldáÉíanI bÉsíÉÉkáko jokabádÉ zakarrakI arráskuísuak naház gogaákarráak dÉbÉkaíurák daudÉK ealabÉrI joku Édoía jolas arráskuísuak Ézán dára onaríuK

“bducar a un náño no es hacerle aérender algo que no sabíaI sáno hacer de él alguáen que no eñásíía”K gohn ouskán

“rme baí hezáízea gauza asko dakar aízeíákI éerísona horren hezkuníza bere bázáízako gauzarák garranízáísuena ázango baáía”.

ko sÉ éÉrmáíÉ consumár alámÉníosI bÉbádas EÉñcÉéío aguaF o golosánas Én las aulas duraníÉ las clasÉsK pÉ ÉñcÉéíúan las mÉrÉndolas organázadas éor Él gruéo ó érofÉsoradoK

OS frakasorduÉían gÉlÉían jaíÉa Éía ÉdaíÉa Eura ázan ÉzákF dÉbÉkaíurák dagoI íaldÉan aníolaízÉn dárÉn mÉrÉndolak ázan ÉzákK

U

pá sÉ íraÉn bolsas dÉ cumélÉaños dÉbÉn íraÉrsÉ águalÉs éara íodos los coméañÉros ó íodas las coméañÉras dÉ clasÉK ko sÉ rÉéaríárán Én Él rÉcrÉo maíánalI sáno al acabar la jornada ÉscolarI a las NSWPM hK pá fuÉra maríÉsI sÉ rÉéaríárán a las NPWNR hI éÉro no sÉ éuÉdÉn abrár hasía dÉséués dÉ la comáda ó Él íuíor o la íuíora lÉs rÉcordará quÉ haó quÉ íárar a la éaéÉlÉra los dÉséÉrdácáos ó ÉnvolíoráosK

OT

rríÉbÉíÉízÉ éolísak ÉkarízÉkoíanI gÉlakádÉ guzíáÉnízaí Éía bÉrdának Ékarrá bÉhar dáraK bz dára bananduko goázÉko ÉrrÉkrÉora áríÉízÉrakoanI arraísaldÉko NSWPMÉían baázákK EasíÉaríÉa badaI NPWNRÉían bananduI baána Ézán dára zabaldu bazkalordua bukaíu aríÉF Éía hondakának éaéÉronízáÉían boíaízÉko gomÉndáoa gogorarazáK

bl uso corrÉcío dÉ las ánsíalacáonÉs ó maíÉráalÉs comunÉs ó dÉl conjunío dÉl Édáfácáo Éscolar És oblágaíoráoK ios alumnos ó alumnas quÉ roméanI éáÉrdan o susíraágan objÉíos áníÉncáonadamÉníÉ dÉbÉrán rÉéonÉrlos o éagarlosK

OU

aÉrrágorrÉzkoa da Éskola ÉraákánÉko ánsíalazáoak Éía maíÉráalak modu Égokáan ÉrabálízÉaK wÉrbaáí naháía aéuríuI galdu Édoía laéurízÉkoían ákaslÉ bÉrak ordaándu Édoía áízulá bÉharko duK

bl rÉséÉío a íodas las éÉrsonas quÉ íÉngan rÉlacáón con Él cÉníro Ecuádadoras dÉ comÉdor ó auíobúsI cocánÉrasI láméáadorasI consÉrjÉI monáíorasI ÉícKF És un aséÉcío ÉsÉncáal éara una convávÉncáa adÉcuadaK

O9 bskolako lankádÉ guzíáak Ejaníoká naház auíobus bÉgáralÉakI sukaldaráakI garbáízaálÉakI aíÉzaánaI monáíorÉakI Éía abarF ÉrrÉséÉíaíu bÉhar dáraI Élkarbázáíza Égokáízaí jo ahal ázaíÉkoK

bl alumnado dÉéosáíará las Énvolíuras dÉ sus bocadállosI éaéÉlÉsI cháclÉsI éÉladurasI ÉícK Én los coníÉnÉdorÉs ó éaéÉlÉras dáséuÉsíos Én Él rÉcánío ÉscolarK

PM maéÉrakI íñáklÉ ogáíaríÉko zÉán fruía azalakI Éía abarrÉkoak Éskolan daudÉn éaéÉronízáÉían boía bÉhar dáraK

bs oblágaíoráo ÉnírÉgar Én casa la documÉníacáón quÉ rÉcában dÉl CÉníro ó quÉ Ésíé dÉsíánada a las famáláasK v íambáén íraÉr fármadas las noías o ÉñámÉnÉs quÉ sÉ lÉs ándáquÉnK

PN fkasíÉíñÉan jasoíako famáláarÉnízako jakánarazéÉnak gurasoÉá Éman bÉhar zaázkáÉK ealabÉrI agánduíako oharrak Éía azíÉrkÉíak sánaíuía Éskolara buÉlíaízÉaK

“ia escalera ha de barrerse eméezando éor arrába”. mrovÉrbáo rumano “bs mejor éreguníar dos veces que eñíraváarse una”. mrovÉrbáo danés

ko éaríácáéará Én las acíávádadÉs comélÉmÉníaráas ó ÉñíraÉscolarÉs organázadas éor Él CÉníro o éor oíros organásmos Él alumnado quÉ no rÉséÉíÉ las normas ÉsíablÉcádas o manáfáÉsíÉ conducías árrÉséÉíuosas hacáa sus coméañÉros ó coméañÉras o éÉrsonal rÉséonsablÉ dÉ dáchas acíávádadÉsK

PO bkáníza osagarrá Éía Éskolaz

kanéoko jarduÉrÉían Ézarráíako arauak bÉíÉízÉn Éz dáíuzíÉn ákaslÉÉk Éía ángurukoÉkáko jarrÉra dÉsÉgokáa duíÉnÉkI Ézán ázango duíÉ éaríÉ haríuK

9

bl alumnado mosírará un íraío corrÉcío hacáa los coméañÉros ó coméañÉrasI rÉséÉíando Én íodo momÉnío su manÉra dÉ éÉnsarI su forma dÉ acíuar ó sus dÉsÉos éor aíÉndÉr a las ÉñélácacáonÉs ó rÉalázar sus írabajos; no éÉrmáíáéndosÉ Én nángún caso Él ÉjÉrcácáo dÉ váolÉncáa físáca o vÉrbalK

PP

fkaslÉgoak ákaskádÉÉkáko íraíu Égokáa ázan bÉhar duI bakoáízarÉn éÉnísaízÉko Éía ÉkáíÉko ÉraI azaléÉnak ÉnízuíÉko naháa Éía lanak ÉgáíÉko modua ÉrrÉséÉíaíu bÉhar duK bz da ánolaz ÉrÉ onaríuko háízÉzko jazaréÉnák Ézía jazaréÉn fásákorák ÉrÉK

pÉ consádÉran conducías ánadÉcuadasW J dÉcár juramÉníosI éalabras soÉcÉs o ÉñérÉsáonÉs dÉ mal gusíoI uíálázar moíÉs éara rÉfÉrársÉ a oíros coméañÉros u oíras coméañÉrasK J érÉíÉndÉr sÉr sáÉmérÉ Él érámÉro Én la fála cuÉsíÉ lo quÉ cuÉsíÉ o quÉdarsÉ sáÉmérÉ rÉzagado dÉl gruéo o Él úlíámoK J corrÉr o dÉslázarsÉ éor los éasállos J gráíar éara dárágársÉ a los dÉmásK JaáscuíárI ánsulíarI usar la fuÉrza éara rÉsolvÉr conflácíosI éÉlÉarsÉ o éÉgarsÉ con facáládadK J olvádarsÉ Él maíÉráal Éscolar ElábroI cuadÉrnoI láéázI agÉndaI flauíaI íoallaI ÉícKFK J no anoíar los dÉbÉrÉs Én la agÉndaK J no ÉnsÉñar las noías quÉ lÉs éonÉn los érofÉsorÉs o érofÉsoras Én la agÉnda éara sus éadrÉs o madrÉsI o no íraÉrlas fármadasK J no íraÉr los ÉñámÉnÉs fármadosK J no íraÉr fármadas las conducías ánadÉcuadas áméuÉsíasK J no éÉdár las cosas éor favorI ná dar las gracáasI ná saludar o cÉdÉr Él éasoK J áníÉrruméár a los dÉmás cuando Ésíán hablando o no éÉdár Él íurno dÉ éalabraK

PQ

eurrÉngo hauÉk jarrÉra dÉsÉgokáízaí haríuko dáraW J Báraoak boíaízÉaI háíz áísusáak Éía gusíu íñarrÉko ÉsamoldÉak ÉrabálízÉa Édo lagunÉá ÉzázÉnak Érabáláz dÉáízÉaK J hosía ahala kosía bÉíá álaran lÉhÉnÉngoa ázan nahá ázaíÉa Édo naháía íaldÉ aízÉan gÉraízÉa azkÉna joaíÉko asmoarÉkánK J masabádÉÉíaíák korráka Édo árrásíaka ábálízÉaK J BÉsíÉÉngana oáhuka zuzÉnízÉaK J qárabáran ábálízÉaI ásÉka ÉgáíÉaI gaíazkak konéonízÉko ándarra ÉrabálízÉaI burrukan ábálízÉa Édo lagun aríÉan joízÉko Érrazíasuna ázaíÉaK J bskolako maíÉráala EláburuakI koadÉrnoakI arkaízaI agÉndaI ñárulaI Éskuoáhala KKKF ÉíñÉan ahazíÉaK J bíñÉrako lanak agÉndan Éz aéuníaízÉaK J frakaslÉÉk agÉndan ádaízáíako oharrak ÉíñÉan Éz ÉrakusíÉa Édo gurasoÉk sánaíurák Éz ÉkarízÉaK J AzíÉrkÉíak sánaíu gabÉ ÉkarízÉaK J garrÉra dÉsÉgokáÉn oharrak sánaíu gabÉ ÉkarízÉaK J dauzak jbpbabw Éz ÉskaízÉaI bphbooAh Éz ÉmaíÉaI Éz agurízÉa Édo bádÉa Éz uzíÉaK J eáíz ÉgáíÉrakoan bÉsíÉak ÉíÉíÉa Édo háíz ÉgáíÉko íñanda Éz ÉskaízÉaK

NM

bs al ánácáo dÉ cada curso Éscolar cuando los alumnos ó alumnas éuÉdÉn ÉjÉrcÉr su dÉrÉcho a ÉlÉgár oÉlágáón o ÉíácaK ko sÉ éÉrmáíÉ Él áníÉrcambáoI a no sÉr quÉ mÉdáÉn moíávos ÉñíraordánaráosI duraníÉ Él cursoK

PR fkasíuríÉ hasáÉran ákaslÉÉk brlájáo ala bíáka aukÉraíu bÉhar duíÉK fkasíuríÉan zÉhar aldaízÉa ÉzánÉzkoa daI salbuÉséÉnÉzko zÉrízÉladak Éz ázaíÉkoíanK

“ia educacáón no es llenar un cuboI sáno encender un fuego”. tálláam BuílÉr vÉaís

kormas específicas del aula delako berariazko arauak

aÉbÉn sÉr conocádasI rÉséÉíadasI cuméládas ó hÉchas cumélár éor érofÉsorÉs ó érofÉsoras ó alumnos ó alumnasK

frakaslÉÉk Éía ákaslÉÉk ÉzaguíuI ÉrrÉséÉíaíuI bÉíÉ Éía bÉíÉarazá

bÉhar dáíuzíÉ

“rn lábro abáerío es un cerebro que habla; cerrado un amágo que eséera; olvádadoI un alma que éerdona; desíruádoI un corazón que llora”. mrovÉrbáo hándú

garrera ona izan mara ár a clasÉ o dÉ un aula a oíraI lo harÉmos Én sálÉncáo ó sán corrÉrK N fñálák Éía asíáro áríÉngo Éía saríuko

gara gÉlaíákJgÉlaraK bn clasÉI ÉnírÉ nosoíros ó nosoírasI sáÉmérÉ hablarÉmos Én buskÉraK O dÉla barruanI gurÉ aríÉanI bÉíá ÉuskÉraz

háíz Égán bÉhar duguK

NN

Cuando la andÉrÉñoI Él maásu u oíro coméañÉro o coméañÉra dÉ clasÉ hablÉI ÉsíarÉmos aíÉníos ó Én sálÉncáoK

P AndÉrÉñoakI maásuak Édo klasÉkádÉ baíÉk háíz ÉgáíÉn Édo azalízÉn duÉn báíaríÉan ÉrnÉ Éía ásálák Égon bÉhar duguK

pá nÉcÉsáíamos algoI lo éÉdárÉmos dÉ buÉnas manÉras ó darÉmos las gracáasK Q wÉozÉr bÉhar dugunÉan modu onÉz

Éskaíuko dugu Éía ÉskÉríuko duguK pá alguáÉn Éníra Én nuÉsíra clasÉI lÉ saludarÉmos rÉséÉíuosamÉníÉK R korbaáí gurÉ gÉlara sarízÉn dÉnÉan

ÉrrÉséÉíuz aguríuko duguK mara hablar dÉbÉmos lÉvaníar la mano ó ÉséÉrar nuÉsíro íurnoK S eáíz ÉgáíÉko Éskua alíñaíu Éía íñanda

áíñaron bÉhar duguK ko dÉbÉmos molÉsíarI jurar ná dÉcár éalabroíasK T bzán dugu zárákaíuI áraándu Ézía

báraorák Ésan ÉrÉK aÉbÉmos llÉgar a clasÉ éuníualÉsK U dÉlara garaáz Éíorrá bÉhar duguK pá alguáÉn nÉcÉsáía nuÉsíra aóudaI sÉ la ofrÉcÉrÉmosK 9 korbaáíÉk gurÉ laguníza bÉhar

duÉnÉanI ÉskÉánáK

kos ÉsforzarÉmos Én ár al tC Én Él rÉcrÉo o aníÉs dÉ quÉ comáÉncÉ la clasÉK NM

hlasÉak hasá baáno lÉhÉn Édo jolasíorduan komunÉra joaíÉn ahalÉgánduko garaK

qraíarÉmos a íodas las éÉrsonas con rÉséÉíoK pá nos vÉmos mÉíádos Én un conflácíoI áníÉníarÉmos solucáonarlo mÉdáaníÉ Él dáálogoK pá no lo consÉguámosI sÉ lo ÉñélácarÉmos a un érofÉsor o érofÉsoraK

NN mÉrísona guzíáak ÉrrÉséÉíuz íraíaíuko dáíuguK korbaáíÉkán arazorÉn baí ázaíÉkoían háíz ÉgánÉz konéonízÉn saáaíuko garaK eorrÉla konéonízÉn Éz bada árakaslÉará azalduko dáoguK

“bñcava el éozo aníes de que íengas sed”. mrovÉrbáo cháno

“rn lábro es como un jardín que se lleva en el bolsállo”. mrovÉrbáo árabÉ

delako eía eíxerako lanak

qodos los días íÉnÉmos quÉ anoíar los dÉbÉrÉs Én la agÉnda ÉscolarK NO bíñÉrako lanak ÉgunÉro agÉndan ádaízá

bÉhar dáíuguK

NO

qodos ó íodas dÉbÉmos éaríácáéar Én las acíávádadÉs quÉ hacÉmos Én clasÉK NP dÉlako ÉkánízÉían guzíáok éaríÉ haríu

bÉhar duguK aÉbÉmos sÉníarnos corrÉcíamÉníÉ Én la sálla ó Ésíar érÉéarados éara éodÉr írabajarK

NQ AulkáÉían ondo jÉzarrá Éía lan ÉgáíÉko érÉsí Égon bÉhar duguK

ios dÉbÉrÉs dÉbÉmos érÉsÉníarlos láméáos ó a íáÉméoK NR bíñÉrako lanak garaáz Éía íñukun

aurkÉzíuko dáíuguK jáÉníras Ésíamos Én clasÉ írabajarÉmos sán molÉsíar a nadáÉK NS hlasÉan gaudÉn báíaríÉanI ánor

molÉsíaíu gabÉ lan Égángo duguK

“ko éuede áméedárse el váeníoI éero éueden consíruárse molános”. mrovÉrbáo holandés

Maíeriala eía gelako gauzak zaindu janíÉndrÉmos la clasÉ láméáa ó ordÉnadaW

· no dÉbÉmos ÉnsucáarI éáníar ná roméÉr la mÉsaK

· ColgarÉmos la roéa Én los éÉrchÉrosK

· bl cajón dÉ dÉbajo dÉ la mÉsa ó Él casállÉro los maníÉndrÉmos ordÉnadosK

· Al fánalázar la úlíáma sÉsáónI dÉjarÉmos la clasÉ rÉcogáda ó éondrÉmos la sálla sobrÉ la mÉsaI aéoóada Én ÉllaK

NT

dÉla íñukun Éía ordÉnaíuía maníÉnduko duguW

· jahaáa Ézán da margoíuI aéuríu …

· Arroéa ÉsÉkáíokáÉían ÉskÉgá bÉhar duguK

· jahaá azéáko kajoáa Éía aéalaíÉgáa íñukun maníÉnduko dáíuguK

· AzkÉn saáoarÉn amaáÉran gÉla baíuía uízá bÉhar duguI aulkáa mahaá gaánÉan jarrázK

ios maíÉráalÉs dÉl aula son dÉ íodos ó íodasW dÉbÉmos coméaríárlos ó cuádarlosK NU dÉlako maíÉráalak guzíáÉnak dáraW

maríÉkaíu Éía zaándu bÉhar dáíuguK

“bl sabáo éuede seníarse en un hormágueroI éero sólo el necáo se queda seníado en él”. mroverbáo cháno

kormas específicas del paíio golasorduko berariazko arauak

aÉbÉn sÉr conocádasI rÉséÉíadasI cuméládas ó hÉchas cumélár éor érofÉsorÉs ó érofÉsoras ó alumnos ó alumnasK

frakaslÉÉk Éía ákaslÉÉk ÉzaguíuI ÉrrÉséÉíaíuI bÉíÉ Éía bÉíÉarazá

bÉhar dáíuzíÉ

NP

“qraía a los éequeños como íú quásáeras ser íraíado éor los grandes”

maíioeíako guneen banakeía ios alumnos ó alumnas éodÉmos dÉcádár Én qué éaíáo jugar éÉro no íÉnÉmos quÉ andar cambáándonos dÉ éaíáo duraníÉ Él rÉcrÉoK

N fkaslÉok zÉán éaíáoíara joan Érabakáko duguI baána Ézán ázango dugu éaíáoz aldaíuK

ios alumnos ó alumnas éodÉmos jugar Én cualquáÉr éaíáo cualquáÉr día dÉ la sÉmanaK

O fkaslÉ guzíáok nahá dugun éaíáoan jolas dÉzakÉgu ÉdozÉán ÉgunÉíanK

goku eía maíerialak qodos los días rÉéaríárÉmos Él maíÉráal dÉ bducacáón císácaW balonÉsI éalasI combasKKKK

P bgunÉro eÉzákÉía cásákoko maíÉráala banaíuko duguW baloáakI éalakI sokak Éía abar

ios váÉrnÉsI “día sán fúíbol”I uíálázarÉmos maíÉráal alíÉrnaíávo EéalasI combasI dáábolosI zancosI arosI gomasI ÉícKFK

Q lsíáralÉían “fuíbol gabÉko Éguna”I maíÉráal alíÉrnaíáboak Érabáláko dáíuguW dáaboloaI zangoakI uzíaáakI gomak Éía abarK

bl maíÉráal dÉ la ÉscuÉla sÉ rÉéaríárá al comáÉnzo dÉl rÉcrÉoK jás íardÉI no éodÉmos éÉdár óa maíÉráal éara jugarK

R jaíÉráala ÉrrÉkrÉoarÉn hasáÉran banaíuko daK eoríák aurrÉra Ézán ázango dugu maíÉráala ÉskaíuK

auraníÉ Él érámÉr írámÉsírÉ sÉrá Él érofÉsor dÉ bducacáón císáca quáÉn sÉ ÉncarguÉ dÉ rÉéaríárloK A éaríár dÉ ÉníoncÉsI sÉrán los alumnos ó alumnas dÉ Sº dÉ érámaráaI éor íurnosI quáÉnÉs lo haganK

S NK háruhálÉkoan eÉzákÉía cásákoko árakaslÉa maíÉráal banaízÉaz arduraíuko daK eandák aurrÉraI SK maálako ákaslÉakI íñandakaI arduraíuko dáraK

NQ

bn Él éóríácoI Én vÉz dÉ jugar con Él balónI jugarÉmos a oíros juÉgosK T AíÉréÉan baloáaz jolasíu bÉharrÉanI

bÉsíÉ jolas baízuÉíara jolasíuko duguK

“bl únáco éoder éara cambáar el mundo es la educacáón”. mÉé duardáola

bíxeko maíeriala modÉmos íraÉr dÉ casa maíÉráal éara jugarI éÉro íÉnÉmos quÉ darlÉ Él uso corrÉcíoK

U bíñÉíák maíÉráalaI ÉrabálÉra Égokáa ÉmaíÉkoíanI Ékarrá ahal ázango duguIK

ko sÉ éÉrmáíÉ íraÉr Ésíos juÉgos dÉ casaW éaíánÉsI éaíánÉíÉs ó juÉgos váolÉníosK 9

aÉbÉkaíuía dago ÉíñÉíák maíÉráal hauÉk ÉkarízÉaW éaíánakI éaíánÉíÉak Éía joku bÉlákoakK

golasak

aÉbÉmos rÉséÉíar las ánsíalacáonÉs dÉl éaíáo Éscolar Eno hacÉr agujÉros Én Él suÉloI ÉícKF

NM maíáoÉíako gunÉak ÉrrÉséÉíaíu Égán bÉhar dáíugu ElurrÉan zulorák Éz ÉgánI ÉíabKF

bn Él éaíáo íÉnÉmos quÉ hablar Én buskÉraK pá un érofÉsor o érofÉsora obsÉrva quÉ algún alumno o alumna habla Én casíÉllanoI dÉbÉ rÉcordársÉloK

NN maíáoan Éuskaraz Égán bÉhar duguK frakaslÉ baíÉk ákaslÉ baí gazíÉlÉraz ÉgáíÉn ÉnízuíÉn baduI Éuskaraz ÉgáíÉko gogorarazáK

guÉgos dárágádosW Comásáón dÉ kormalkuníza NO golas zuzÉnduak W kormalkuníza

baízordÉa

NP kÉurráak?? Emoíábazáo kanéaánaFW gomÉísakI jolas baíÉan éaríÉ harízÉn dÉbÉkaíuI…kormalkuníza baízordÉa

bguraldi íxarra

Cuando hacÉ mal íáÉméo Efrío o lluváaFI Én lugar dÉ uíálázar Él éaíáo éráncáéalI uíálázarÉmos la bábláoíÉca ó la sala dÉ usos múlíáélÉsK

NQ bguraldá íñarra ÉgáíÉn duÉnÉanI Éuráa ala hoízaI éaíáo nagusáa Érabálá bÉharrÉanI láburuíÉgáa Éía baláoanáízÉko gÉla Érabáláko dáíuguK

Al Édáfácáo Éscolar dÉ bducacáón mrámaráaI los alumnos ó alumnas no dÉbÉn Énírar aníÉs dÉ las M9WPM hI ná dÉséués dÉ las NSWPM hK

NR braákánÉra saríu ahal da M9WPMÉíaíák aurrÉraK NSWPMÉíaíák aurrÉra auíobusÉko umÉÉk ÉraákánÉra saríu nahá baduíÉI aíÉzaánará Ésan bÉharko dáoíÉK

NR

pá nÉcÉsáían usar los sÉrvácáos dÉbÉn hacérsÉlo sabÉr al consÉrjÉK

Zigorrak pá haó alumnos o alumnas casíágados o casíágadas Én Él rÉcrÉoI dÉbÉn quÉdarsÉ Én su clasÉ con Él érofÉsor o érofÉsora quÉ lÉs haóa casíágadoK pá sÉ lÉs casíága a Ésíar írabajando Én la mÉsa dÉ élanía bajaI éÉrmanÉcÉrán allí ó bajo suéÉrvásáón dÉl érofÉsor o érofÉsora quÉ lÉs haóa casíágado

NS

fkaslÉak jolasíorduan zágoríuía badaudÉI klasÉan gÉldáíu bÉhar dára árakaslÉarÉkánK lrdÉaI bÉhÉan baldán badaI komunÉn ondoan daudÉn mahaáÉían Égongo dáraI bÉíá ÉrÉ koníroléÉanK

“Báhoízez ákasíen dena ez da ánoáz ahazíen”. morroíñ

Balioanizíasun gelaI liburuíegiaI aíerpea eía froníoiaren erabilera pala de rsos júlíáéles: J ko éodÉmos usar Él maíÉráal dÉ msácomoírácádad dÉ bducacáón fnfaníálK J modÉmos jugar a juÉgos íranquálos EcaríasI cromosI íazosI ÉícKF

NT Baláoanázíasun gelaW J bzán dugu eaur eÉzkunízako maíÉráala ÉrabáláK J golas lasaáÉían EkaríÉíanI kromoíanI íazoían Éía abarrÉíanF jolas dÉzakÉguK

Bábláoíeca: J bs éara hacÉr dÉbÉrÉs ó lÉÉrI éor lo quÉ sÉ éádÉ sálÉncáoK J pÉ éÉrmáíÉ uíálázar juÉgos dÉ mÉsaK J pÉ éuÉdÉ usar Él ordÉnadorI bajo vágálancáa dÉ algún érofÉsor o érofÉsoraK

NU

iáburuíegáa: J frakurízÉko Éía ÉíñÉrako lanak ÉgáíÉko daK eorrÉgaíákI ásálíasuna ÉskaízÉn daK J jahaá jolasak Érabál daáíÉzkÉK J lrdÉnagaálua Érabálá daáíÉkÉI bÉíá árakaslÉarÉn koníroléÉanK

móríácoW ko íÉnÉmos quÉ jugar a la éÉloía N9 Aíeréea: bzán dugu éáloían jolasíuK croníónW ios juÉgos dÉ éala ó éÉloía mano íáÉnÉn érÉfÉrÉncáaI éÉro sá hacÉ mal íáÉméo íambáén sÉ éuÉdÉ jugar al balónI usando Éséacáos dáfÉrÉníÉs ó con rÉséÉío hacáa los dÉmásK

OM croníoáa: malak Éía ÉskuJéáloíak lÉhÉníasuna duíÉI baána Éguraldá íñarra ÉgáíÉn badu baloáa ÉrÉ Érabál daáíÉkÉ gunÉ dÉsbÉrdának ÉrrÉséÉíaíuzK

golasíorduan bukaízerakoan

Cuando suÉna la sárÉnaI íÉnÉmos quÉ aérovÉchar éara ár al tC sán éÉrdÉr íáÉméoI ó aníÉs dÉ éonÉrnos Én la fálaK

ON qñárrána joízÉn duÉnÉanI komunÉra joaíÉko aérobÉíñaíu bÉhar dugu áladan jarrá baáno lÉhÉnK

NS

“bz dago ágeráan egáíen dakáenák ureían saríu gabe”. goñÉrra darzáa

kormas específicas del comedor escolar ganíokiko berariazko arauak

aÉbÉn sÉr conocádasI rÉséÉíadasI cuméládas ó hÉchas cumélár éor érofÉsorÉs ó érofÉsorasI monáíoras dÉ comÉdor ó alumnos ó

alumnasK

frakaslÉÉkI janíoká bÉgáralÉÉk Éía ákaslÉÉk ÉzaguíuI ÉrrÉséÉíaíuI bÉíÉ Éía bÉíÉarazá bÉhar dáíuzíÉK

“Aldaízea ez da beíá derrágorrezkoI egokáízea akaso”. ouéÉr lrdoráka

frÉmos al comÉdor Én convÉnáÉníÉ sálÉncáoI ordÉnadamÉníÉ ó sán corrÉrI ságuáÉndo las ándácacáonÉs dÉ las monáíoras quÉ nos ÉséÉrarán Én los lugarÉs dÉ formacáón dÉ fálas ó sáÉndo acoméañados éor Éllas hasía sus rÉséÉcíávas mÉsasK

N

BÉgáralÉak lÉrroak osaíuko dárÉn éuníuÉían zaán Égongo dára Éía ákaslÉÉk hauÉn Ésana bÉíÉko duíÉI lÉrroa osaíu Éía isilíasuna maníenduz Éía korrika egin gabe saríuko dára janíokáraK

NT

aÉníro dÉbÉmos hablar Én voz bajaI sán gráíar ná molÉsíar ó ÉséÉrar sÉníados ó sÉníadas Én Él sáíáo hasía quÉ los o las rÉséonsablÉs sárvan la comádaK

O ganíokáan ahalák Éía bañuÉn háíz Égángo duguI oihukaíu gabe Éía ondokoak zárákaíu gabÉ Égongo garaK bseriía áíñarongo dugu bÉgáralÉÉk janaráa mahaáan jarrá dÉzaíÉnK

ia monáíora dÉ cada mÉsa organázará Él modo dÉ sÉrvár la comáda ó dÉ rÉcogÉrI éara lo quÉ éodrá oíorgar éaéÉl éroíagonásía a algunos dÉ los náños ó náñas dÉ su mÉsaI sÉgún la ÉdadI lo quÉ dÉbÉrán rÉalázar con buÉn cráíÉráo ó modalÉsK

P

jahaá bakoáízÉko bÉgáralÉakI bÉrÉ mahaáan janaráa nola zÉrbáízaíu Éía jaso aníolaíuko duI horrÉíarako mahaáko umÉÉn éaríÉ harízÉa susíaíu dÉzakÉ hauÉá zÉnbaáí ardura ÉmanÉzI bÉíá ÉrÉ modu Égokáan Égán bÉhar duíÉla jakán arazázK

ias monáíoras dÉ comÉdor sÉ dárágárán a los náños ó náñas Én buskÉraI Én la mÉdáda dÉ lo éosáblÉK

Q ganíokáko bÉgáralÉÉk ahal duíÉn nÉurráan brphAoA Érabáláko duíÉ ákaslÉÉá zuzÉnízÉrakoanK

pá sÉ nÉcÉsáíara algo haó quÉ solácáíarlo a las monáíorasI lÉvaníando la mano ó ÉséÉrando a sÉr aíÉndádos ó aíÉndádasK ko haó quÉ lÉvaníarsÉ dÉl sáíáo sán éÉrmásoK

R bdozÉr bÉhar ázanÉz gÉro bÉgáralÉÉá Éskaíu bÉhar zaáÉI Éskua jaso Éía hauÉk Éíorrá aríÉ áíñarongo duguK bzin da lekuíik alíxaíu baimenik gabeK

qÉnÉmos quÉ acosíumbrarnos a ár al tC aníÉs dÉ Énírar al comÉdorI a lavarsÉ las manos o hacÉr nuÉsíras nÉcÉsádadÉsK

S ganíokára joan orduko komuneíik pasaízeko ohiíura haríu bÉhar dugu gurÉ beharrizanak ase eía eskuak garbiízekoK

bn Él comÉdor no dÉbÉmos chállarI sálbarI goléÉar las mÉsasI ná íárarsÉ mágas o írozos dÉ éanI ÉícK bl mobáláaráo ó los uíÉnsáláos dÉ comÉdor dÉbÉmos usarlos corrÉcíamÉníÉK

T

ganíokáan ez duguW oáhukaíukoI íñásíurák jokoI mahaáÉían koléÉrák ÉmangoI ogá Édo bÉsíÉ ÉdozÉán Élákagaá Élkarrá boíakoKKK ganíokáko írÉsnak Éía alízaráak modu Égokáan Érabáláko dáíuguK

?káre ákasleak ez dára beíe behar dáíudan boíálak, éázíu behar dáíudan meíxak baázák?K kÉlá waáíÉgá eaó quÉ acosíumbrarsÉ a comÉr dÉ íodo éorquÉ És buÉno éara la saludK U aÉnÉíarák jaíÉko oháíura harízÉa

komÉná da ona baáía gurÉ osasunÉrakoK

NU

ko dÉbÉmos salár dÉl comÉdor aníÉs dÉ acabar dÉ comÉrI ná sacar nángún alámÉnío a la callÉ éara íÉrmánarlo allíK easía quÉ las monáíoras auíorácÉn la saládaI quÉ sÉ hará íambáén con ordÉnI ÉsíarÉmos formalÉs Én nuÉsíros asáÉníosK

9

bzán gara janíokáíák áríÉn jaíÉn bukaíu ordukoI Éía Éz dugu ánolako jakárák kanéora aíÉrakoK BÉgáralÉÉk Émango duíÉ kanéora áríÉíÉko baámÉna Éía Éra ordÉnaíuan áríÉngo garaI korráka Égán gabÉ Éía oáhukaíu gabÉK

kos Ésíá érohábádo salár dÉl rÉcánío ÉscolarI subár a las clasÉs Esá un érofÉsor o érofÉsora concÉdÉ éÉrmáso éara ÉlloI éor razón jusíáfácadaI sÉ lo comunácará a la monáíora corrÉséondáÉníÉI sáÉndo dácho érofÉsor o érofÉsora quáÉn sÉrá rÉséonsablÉ dÉ la conducía dÉ los alumnos ó alumnas auíorázadosF o andar jugando éor los éasállos dÉl colÉgáoK ios tC quÉ sÉ éuÉdÉn usar éor Él alumnado dÉ mrámaráa son los dÉ ÉnfrÉníÉ dÉ la BábláoíÉca bscolarK

NM

aÉbÉkaíuía dago Éskola ÉrÉmuíák áríÉíÉaI ákasgÉlÉíara ágoízÉa EárakaslÉrÉn baíÉk baámÉna ÉmanÉz gÉro bÉgáralÉará jakánarazáko dáo Éía árakaslÉa bÉra ázango da ákaslÉÉn jarrÉrarÉn azkÉn ÉranízulÉaFI Édo Éskolako éasabádÉÉíaíák jolasíÉn ábálízÉaK iÉhÉn eÉzkunízako ákaslÉÉk Érabálá dáízakÉíÉn komunak láburuíÉgá aurrÉkoak dáraK

pólo sá Él éadrÉJmadrÉ o íuíor lo auíoráza éor Éscráío sÉ éodrá abandonar la ÉscuÉla Én horas dÉ comÉdor EdÉ NPWNR hK a NQWQR hKFI ó sáÉmérÉ acoméañado o acoméañada éor uno dÉ ÉsíosI íras comunácarlo a la monáíora corrÉséondáÉníÉK

NN

ganíoká orduÉían ENP’NRÉíaíák NQ’QRÉíaraF Éskola uízá bÉhar duÉn ákaslÉak guraso Édo íuíorÉarÉn ádaízázko baámÉna Ékarrá bÉhar ázango duI Éía guraso Édo íuíorÉak lagunduía soálák uízá ahal ázango du Éskola ÉrÉmuaI bÉíá ÉrÉ dagokáon bÉgáralÉa jakánarÉn gaánÉan dagoÉla záuríaíu ondorÉnK

bl alumnado dÉ mrámaráa no éuÉdÉ Ésíar Én Él éaíáo dÉ fnfaníál Én horas dÉ comÉdorK

NO iÉhÉn eÉzkunízako ákaslÉÉk Ézán duíÉ eaur eÉzkunízako jolasíokáa Érabálá janíoká orduÉíanK

bl rÉséÉío ó corrÉccáón Én Él íraío éara con cocánÉras ó monáíorasI íanío dÉníro dÉl comÉdor como Én los éaíáos dÉ rÉcrÉoI És érámordáalK ias monáíoras Ésíán auíorázadas éara áméonÉr falías éor conducías ánadÉcuadas ó conducías coníraráas a la convávÉncáa; así como éara ánformar a los íuíorÉs ó a los éadrÉs ó madrÉs corrÉséondáÉníÉs dÉ la áméosácáón dÉ las másmasK

NP

bzánbÉsíÉkoa da sukaldará Éía bÉgáralÉÉnganako ÉrrÉséÉíua Éía zuzÉníasuna ÉrakusíÉaI baá janíokáan zÉán jolasíokáanK BÉgáralÉÉk ÉrrÉséÉíu falía Éía jarrÉra dÉsÉgokáÉn aurrÉan falía jarrá dáÉzaáokÉíÉ ákaslÉará Éía honÉn íuíorÉará Éía gurasoÉá jakánarazáK

ias normas dÉ comÉdor son dÉ oblágado cumélámáÉnío ó nÉcÉsaráas éara su buÉn funcáonamáÉníoK ia colaboracáón dÉ éadrÉs ó madrÉs rÉsulía ámérÉscándáblÉI óa quÉ És un Éséacáo Éscolar Éducaíávo quÉ íáÉnÉ su áméoríancáaK

NQ

ganíokáko araudáa dÉrrágorrÉz bÉíÉ bÉhar da janíokáarÉn maríña Égokáa ahalbádÉízÉkoK durasoÉn laguníza Éía éaríaádÉíza ÉzánbÉsíÉkoa da Éskola ÉrÉmu honÉk duÉn garranízáa koníuan haríu nahá baduguK

N9

kormas específicas de rango superior fndarrean dauden legeen berariazko

arauak

aÉbÉn sÉr conocádasI rÉséÉíadasI cuméládas ó hÉchas cumélár éor íodas las éÉrsonas dÉ la comunádad Éducaíáva ó cualquáÉr

oíra quÉI éor alguna razón jusíáfácadaI ÉnírÉ Én Él rÉcánío ÉscolarK

eÉzkuníza homunáíaíÉkádÉ guzíáÉkI Éía Éskola ÉrÉmuan sarízÉn dÉn Édonork ÉzaguíuI ÉrrÉséÉíaíuI bÉíÉ Éía bÉíÉarazá bÉhar

dáíuzíÉK

nuÉda érohábádo fumar dÉníro dÉl rÉcánío ÉscolarK N brrÉízÉa dÉbÉkaíuía dago Éskola

gunÉanK "pá un médáco, un abogado o un deníásía íuváera a íreánía éersonas o más en su consulía a la vez, íodas con dáfereníes necesádades ó algunas que no quáeren esíar allí ó el docíor, el abogado o deníásía, sán aóuda, íuváera que íraíarlos a íodos con excelencáa érofesáonal duraníe dáez meses,… eníonces éodrían íener una ádea de lo que es el írabajo del doceníe en el aula". haíhó AK jÉgóÉráK

OM

kormas específicas para bducación fnfaníil eaur eezkunízarako berariazko arauak aÉbÉn sÉr conocádasI rÉséÉíadasI cuméládas ó hÉchas cumélár

éor érofÉsorÉs ó érofÉsoras ó alumnos ó alumnasK

frakaslÉÉk Éía ákaslÉÉk ÉzaguíuI ÉrrÉséÉíaíuI bÉíÉ Éía bÉíÉarazá bÉhar dáíuzíÉK

qÉnáÉndo Én cuÉnía las éÉculáarádadÉs dÉ los náños ó náñas dÉ

bducacáón fnfaníálI éráncáéalmÉníÉ éor su ÉdadI sÉ ha consádÉrado convÉnáÉníÉ írabajar sólo ó ÉséÉcáalmÉníÉ las

ságuáÉníÉs normasK

eaur eÉzkunízako umÉÉn bÉrÉzáíasunak koníuan haríuzI baíÉz ÉrÉ ÉurÉn adánarÉn arabÉraI hurrÉngo arauak bakarrák Éía bÉrÉzáká

lanízÉa onízaí harízÉn daK

OO

OP

OQ

OR

OS

OT

OU

O9

PM

PN

KOMUNA ONDO ERABILTZEN DUGU

PO

PSIKOMOTRIZITATE GELARA ONDO

PASATZERA GATOZ