Diplomakészítési előírásokraffai/org/gi diploma-eloiras.pdf · Diplomakészítési...

DDiipplloommaakkéésszzííttééssii eellőőíírráássookk ggaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss

hhaallllggaattóókk rréésszzéérree

ÚÚttmmuuttaattóó aa mmuunnkkááhhoozz ééss aa ddookkuummeennttuumm eellkkéésszzííttééssééhheezz

KKéésszzíítteettttee::

ddrr.. RRaaffffaaii MMáárriiaa

22001100..

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 2

TTaarrttaalloommjjeeggyyzzéékk

TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................ 2

1. A DIPLOMAKÉSZÍTÉS FOLYAMATA ................................................................................................ 3

1.1. Szakszeminárium.......................................................................................................................... 3

1.1.1 Témaválasztás ....................................................................................................................... 4

1.1.2 Diplomaterv, koncepció .......................................................................................................... 4

1.1.3 Szemináriumi teljesítés, előrehaladási jelentések .................................................................. 5

1.1.4 Diplomatéma-kiírás................................................................................................................. 5

1.1.5 A diploma benyújtása ............................................................................................................. 6

1.2. Mentorok és szakmai iránymutatás............................................................................................... 6

2. A DIPLOMA TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI.................................................................. 6

2.1. A diploma felépítése ..................................................................................................................... 6

2.2. A dokumentum formai követelményei ........................................................................................... 7

2.2.1 A kész dokumentum részei..................................................................................................... 7

2.2.2 A tartalmi rész általános formai előírásai................................................................................ 8

2.2.3 Szakirodalom és szakirodalmi hivatkozások........................................................................... 9

2.2.4 Ábrák, grafikonok, táblázatok ............................................................................................... 10

3. DIPLOMALEADÁS ÉS BÍRÁLAT...................................................................................................... 12

3.1.1 A diploma benyújtása ........................................................................................................... 12

3.1.2 A diploma elbírálása, szempontok........................................................................................ 12

4. A ZÁRÓVIZSGA ................................................................................................................................ 13

4.1.1 A záróvizsgára bocsátás feltétele ......................................................................................... 13

4.1.2 A záróvizsga lebonyolítása................................................................................................... 13

4.1.3 Oklevélkiadás feltétele.......................................................................................................... 14

4.1.4 Minősítés .............................................................................................................................. 14

4.1.5 A diplomakészítéshez javasolt, felhasználható irodalmak .................................................... 15

A DIPLOMA KÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FORMALAPOK, ....................................................... 16

MELLÉKLETEK..................................................................................................................................... 16

1. sz. melléklet: Diplomatéma-választási lap 2. sz. melléklet: Dokumentumok címlapja, címlap nélküliek fejrésze 3. sz. melléklet: Konzultációs adatlap 4. sz. melléklet: Diplomatéma-kiírás lap 5. sz. melléklet: Diploma-előlapok (címlap, kidolgozandó részfeladatok, minősítő lap) 6. sz. melléklet: A diploma formai előírásai 7. sz. melléklet: Bírálati lap

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 3

11.. AA ddiipplloommaakkéésszzííttééss ffoollyyaammaattaa

11..11.. SSzzaakksszzeemmiinnáárriiuumm A hallgatók tanulmányaik utolsó előtti félévében két féléves szakszemináriumon vesznek részt. A szakszeminári-umi foglalkozások célja, hogy segítse a hallgatókat a diploma témájának a kiválasztásában, a kutatási illetve fej-lesztési feladatok elvégzésében, hogy lehetőséget adjon a nyilvános konzultációra, az együttgondolkodásra és a problémák megvitatására. A közös megbeszélések, mások gondolatainak, a diplomakészítéssel kapcsolatos nehézségeknek, ötletes megoldásoknak a megvitatása egyfajta versenyhelyzetet teremt, ösztönzi a hallgatókat a színvonalas, minőségi munka végzésére. A szakszemináriumi követelmények teljesítését a szeminárium vezetője és az egyetemi konzulens közösen minősíti. Az értékelés eredménye háromfokozatú minősítés: 1 nem felelt meg, 3 megfelelt, 5 jól megfelelt. Megfelelt és jól megfelelt minősítés esetén a hallgató az első félévben 10 kreditet, a második félévben pedig 14 kreditet kap.

Szakszeminárium 1. feladatok és készítendő dokumentumok – témaválasztás benyújtása (lásd részletesebben: 0 fejezet) – konzulensekkel megvitatott, elfogadtatott kutatási terv leadása (lásd 1.1.2 fejezet) – 1. előrehaladási jelentés (DEJ-1) az irodalomkutatásról és a feltárómunkáról (lásd 1.1.3 fejezet) – a hallgatók tevékenységének a minősítése a szorgalmi időszak végén (oktatói feladat)

Szakszeminárium 2. feladatok és készítendő dokumentumok – diplomatéma, kidolgozandó részfeladatok kiírása (oktatói feladat; lásd 1.1.4 fejezet) – a 2. előrehaladási jelentésben (DEJ-2) a Jelöltnek már az érdemi munka eredményeiről kell beszámolnia – a 3. előrehaladási jelentésben (DEJ-3) a Jelölt várhatóan már kész a munkájával, azon már csak kisebb

finomításokat, módosításokat hajt végre, és véglegesíti a diplomáját (lásd 1.1.3 fejezet). – a diplomamunka benyújthatóságának a vizsgálata, a dolgozati előlapok (3 lap, 4. sz. melléklet) kiadása – a diplomamunka benyújtása (lásd 1.1.5 fejezet) – a hallgatók tevékenységének a minősítése (oktatói feladat)

A szakszemináriumi félévek beosztását és a feladatokat az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat A szakszemináriumi félév feladatai, mérföldkövek

kreditek 10 kredit 14 kredit

feladatok – témaválasztás, konzulensek felkérése – diplomaterv, kutatási koncepció készítése – irodalomkutatás, -feldolgozás – a diplomatémával kapcsolatos előzetes

feltáró munka

– a diplomatéma kidolgozása, folyamatos kon-zultációban a külső és az egyetemi konzu-lenssel, valamint a szemináriumvezetővel

– a kutatás/fejlesztés befejezése, a diploma véglegesítése

mérföldkövek

DEJ:

Diplomaké-szítés-Előrehaladási Jelentés

– téma- és konzulensválasztás a szorgal-mi időszak 4. hetében (TV dokumentum)

– konzulensekkel megvitatott és elfogadta-tott diplomaterv/kutatási koncepció be-nyújtása a szorgalmi időszak 10. heté-ben (DT dokumentum)

– 1. DEJ az irodalomkutatásról és a feltárómunkáról a szorgalmi időszak utolsó hét vége

– hallgatók tevékenységének minősítése a szakszeminárium-vezető és az egyetemi konzulens együttes értékelése alapján

– diplomatéma (kidolgozandó részfeladatok) kiírása a szorgalmi időszak 3. hetének utolsó munkanapja (TK dokumentum)

– 2. DEJ az 5. héten – 3. DEJ a 10. héten – a diplomamunka benyújthatóságának vizsgá-

lata, a dolgozati előlapok kiadása legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó előtti hét vége (EL dokumentum)

– a diplomamunka benyújtása a szorgalmi idő-szak utolsó napját követő hét első munkanapja

– a hallgatók tevékenységének minősítése

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 4

11..11..11 TTéémmaavváállaasszzttááss Az egyetem arra törekszik, hogy a végzős hallgatók diplomatémái összhangban legyenek a tanulmányaik során elsajátított tananyaggal. Az egyes tanszékek különböző témaköröket hirdetnek meg, ezeket hirdetőtábláikon és a honlapjukon teszik közzé. A hallgatók egyrészt ezekből a témákból választhatnak, de végezhetnek általuk válasz-tott, az egyetemi konzulensekkel egyeztetett, alkalmazásfejlesztéssel kapcsolatos tervezési munkát is. Lehetőség van arra, hogy bizonyos, a szakma nagyobb területét átfogó témát vagy komplexebb fejlesztéseket néhány hall-gató közösen végezzen, vagyis indokolt esetben két hallgató együtt is készíthet diplomamunkát.

A kiválasztott és az egyetemi konzulenssel, valamint a szakszeminárium vezetőjével egyeztetett témát egy erre rendszeresített „Diplomatéma-választás” lapon kell benyújtani (lásd 1. sz. melléklet). Az egyetemi konzulens és a hallgató által aláírt diplomatéma-választási lap leadási határideje a szorgalmi időszak 4. hete.

11..11..22 DDiipplloommaatteerrvv,, kkoonncceeppcciióó A választott diplomatéma megvitatását követően a Jelöltnek tervet kell készítenie a kidolgozandó témával, célok-kal, feladatokkal kapcsolatban. Ez, a diploma témájára vonatkozó dokumentum (diplomaterv, kutatási koncepció) határozza meg választott szűkebb szakterületet az elemzés, a vizsgálat illetve a fejlesztés tárgyát, és definiálja az alapvető célokat. A koncepció terjedelme 2-4 érdemi oldal, amit az egyetemi konzulenssel és a szakszemináriu-mot vezető oktatóval (mentorok, lásd 1.2 fejezet) történt előzetes megbeszélések és iránymutatás alapján kell elkészíteni, és írásban részükre benyújtani.

A diplomaterv, a koncepció tartalma:

– a 2. sz. melléklet szerint készített címlap, amely tartalmazza • az intézmény nevét • a dokumentum típusát • a hallgató nevét, a szakot, • a választott téma címét, • az egyetemi konzulens tanár nevét, valamint nem szaktanszéki oktató esetében a munkahelyet és a

beosztást • a dokumentum készítésének a dátumát

– a diploma, illetve az adott téma vizsgálatának, tanulmányozásának az előzményeit és célját: ez legyen a koncepció leghosszabb része, mert ebben kell írni a témaválasztás indokairól (aktualitás, fontosság, gya-korlati hasznosság, késztetés a téma kidolgozására), a kutatási célokról (altémánként megfogalmazva), valamint a feltevésekről (ha vannak ilyenek)

– a témának a Jelölt korábbi tanulmányaival, munkásságával való kapcsolatát, az addig elért kutatási ered-ményt (vagyis milyen tárgy vagy kutatási projekt során találkozott a témával, írt-e korábban házi dolgoza-tot, TDK- dolgozatot e tárgyban, mi motiválta a témaválasztásban stb.)

– az adatgyűjtésnek, az alkalmazandó primer kutatási módszerek, technikák megválasztásának a szem-pontjait

– az elvégzendő munkát és annak ütemezését (a diplomakészítéshez a diplomaterv/kutatási koncepció be-nyújtásától összesen 6 hónap áll a Jelölt rendelkezésére), a munkavégzés tervezett folyamatát

– a témakörben eddig olvasott és/vagy relevánsnak tartott forrásokat (szakirodalom, ami csak kivételes ese-tekben legyen webcím!)

– a szükséges és/vagy felhasználásra kerülő forrásokat (könyvtári kutatás, számítógépes információgyűjtés).

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 5

Mire kell ügyelni a diplomaterv/kutatási koncepció készítésekor? – A terv terjedelme legyen arányban a kutatási tevékenységgel, a címlapon kívül 2-4 oldalas koncepciót ja-

vasolunk: ez rövid, célratörő összefoglalás kell, hogy legyen. – A Jelölt törekedjen arra, hogy a koncepcióból látható legyen mik a lényegi kérdések, mik a feladatok, mi-

lyen tényekre alapoz, ezeket hogyan kívánja bemutatni, fel tudja-e tárni a tartalmi összefüggéseket, ezek megfelelők-e a kutatási/fejlesztési célok eléréséhez, és milyen módszereket, eszközöket kíván felhasznál-ni a hipotézisek bizonyításához, illetve a rendszerfejlesztéshez.

– A koncepcióban minden felvetődő kérdés a súlyának megfelelően jelenjen meg. – A koncepció egyrészt a hallgató számára jelent fontos információkat a diplomakészítésre vonatkozóan,

másrészt a témafelelős tanárnak illetve a szakszeminárium vezetőjének. Fontos tehát, hogy a Jelölt kuta-tási célja egyértelműen definiált legyen, és kiderüljön, hogy a Jelölt miért éppen az adott témát választotta. A koncepciókészítés során a Jelölt tartózkodjon az általánosságoktól, legyen konkrét, pontos, tárgyszerű.

11..11..33 SSzzeemmiinnáárriiuummii tteelljjeessííttééss,, eellőőrreehhaallaaddáássii jjeelleennttéésseekk A hallgatók a szakszemináriumi foglalkozásokon illetve a konzulensekkel és a szakszeminárium vezetőjével foly-tatott konzultációkon kapott instrukciók alapján dolgoznak a kutatási/fejlesztési témán, és készítik el munkájukat. A félévek során a hallgatók a munka előrehaladásáról írásos dokumentumokat, jelentéseket (DEJ) kell, hogy készítsenek, maximum 3-4 oldal terjedelemben. A jelentésnek tartalmaznia kell

– egy fejrészben a készítő nevét, a dolgoztat/téma címét, a belső konzulens nevét, – a témával kapcsolatban addig, illetve az utolsó jelentés óta elvégzett feladatokat, az elért eredményeket, – a munkavégzésben bármilyen szempontból közreműködő szereplőket. – a munka során felmerült/felmerülő problémákat, – az esetleges irányváltásokat, a diplomával kapcsolatos döntéseket (hallgatói, konzulensi), – a következő időszak tervezett feladatait a munkavégzés ütemezésében,

Az egyes félévek (Szakszeminárium 1. és Szakszeminárium 2. ) értékelése, a hallgatók féléves munkájának a minősítése a szorgalmi időszakok végén történik, amelynél a szakszeminárium vezetője és a belső konzulens az alábbiakat veszi figyelembe:

– a féléves határidős feladatok teljesítése: a munka és a leadott anyagok minősége, a határidők betartása, – jelenlét és aktivitás a közös szemináriumi foglalkozásokon, – a belső konzulens által igazolt személyes konzultáció, félévente legalább három alkalommal (igazolólap

lásd 3. sz. melléklet)

A félév minősítése (nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt) és ezzel a kreditpontok megszerzése a fentiek alap-ján történik. Pótlásra, javításra, a vizsgaidőszakban nincs lehetőség.

11..11..44 DDiipplloommaattéémmaa--kkiiíírrááss A diplomatéma-kiírás nyomtatványt (lásd 4. sz. melléklet) a szaktanszék készíti el a hallgatónak a Szakszeminárium 1. féléve során végzett munkája, a kutatási, fejlesztési feladatok kidolgozásában történt előrehaladása, valamint a diplomamunkával kapcsolatos követelmények alapján. A diplomatéma-kiírási lapot, amely pontosan rögzíti azokat a részfeladatokat, amelyeket a hallgatónak a diplomakészítés során el kell végeznie, és amelynek teljesítését a bíráló valamint a záróvizsga-bizottság számonkéri, a hallgatók a Szakszeminárium 2. félévének az elején, legkésőbb a szorgalmi időszak 3. hetének a végén kapják meg. A kiadott kidolgozandó részfeladatok módosítása csak a szakve-zető és az egyetemi konzulens engedélyével, a diploma leadását megelőzően legkésőbb 5 hónappal lehetséges. Új téma választása a diplomakészítési folyamat újrakezdését jelenti (Szakszeminárium 1. ismételt felvétele).

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 6

11..11..55 AA ddiipplloommaa bbeennyyúújjttáássaa

A tartalmi és formai követelményeket kielégítő, a külső és az egyetemi konzulensek által egyaránt beadhatónak minősített diplomamunkát a Jelölt az előírásoknak megfelelően (lásd 6. sz. melléklet) összefűzi. A dokumentum-hoz a Jelöltnek szüksége van a szaktanszék által kiadott, a diplomára vonatkozó lapokra (lásd 4. sz. melléklet), amit legkésőbb a Szakszeminárium 2. félév szorgalmi időszak utolsó előtti hetének utolsó munkanapján megkap. Ezeket a megadott helyre a diplomához be kell fűzni (lásd 6. sz. melléklet), majd az anyagot be lehet köttetni. A bekötött diplomát két példányban, a diploma-összefoglalókat pedig 5 példányban az előírt határidőig (lásd 1.1 fejezet) le kell adni a szakvezetőnek. A Tanszék csak azokat a diplomamunkákat fogadja be, amelyeknél a belső és a külső konzulens egyaránt igazolja az aláírásával (lásd 5. sz. melléklet Előlapok 3. oldal), hogy a diploma beadható.

11..22.. MMeennttoorrookk ééss sszzaakkmmaaii iirráánnyymmuuttaattááss A végzős hallgatók diplomamunkájának a készítését a szakterületi kutatásokkal foglalkozó, abban hazai és nem-zetközi eredményeket felmutató egyetemi oktatók, valamint az adott szakterületen gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező informatikai vagy üzleti szakemberek segítik. A téma kiválasztásánál, a kutatási terv elkészítése előtt a hallgatónak fel kell keresnie azt az oktatókollégát, akinek az irányításával a diplomát készíteni kívánja, fel kell kérnie a mentori feladatra, és egyeztetni kell vele a választott témát. A hallgatók a külső konzulenseket is maguk választják, de ehhez kérhetik a szakvezető, illetve az oktatók segítségét is. A diplomakészítéshez támogatást nyújtó mentorok: szakvezető, szemináriumvezető oktató, egyetemi és külső konzulensek.

22.. AA ddiipplloommaa ttaarrttaallmmii ééss ffoorrmmaaii kköövveetteellmméénnyyeeii A diplomamunka olyan dokumentum, amely tükrözi a Jelölt kutatási munkáját, a kutatás során felhasznált anya-gok, irodalmak feldolgozását, valamint az elért eredményeket. A dokumentum terjedelme (tartalmi rész a beveze-téstől a befejezésig, következtetések levonása, előretekintés) minimum 50-60 oldal, ami nem tartalmazza a köte-lező előlapokat, az idegennyelvű összefoglalót, a tartalomjegyzéket, a táblázatok és az ábrák jegyzékét, az iroda-lomjegyzéket, a mellékleteket és a függeléket. A dolgozat terjedelme azonban nem haladhatja meg a 100 oldalt.

Abban az esetben, ha a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a dolgozat címlapjának jobb felső sarkába a BIZALMAS elnevezést kell írni. Bizalmas minősítést a diploma készítésében illetve a diploma tartalmában érintett cég, intézmény írásos kérésének és a Diplomatéma-kiírás nyomtatvány (lásd 4. sz. melléklet) megfelelő rovatá-nak a kitöltésével kell kérvényezni, az engedélyt az egyetemi konzulens egyetértő javaslatára a szakvezető adja.

22..11.. AA ddiipplloommaa ffeellééppííttééssee A dokumentumot az érthetőség és a kifejtés logikája szerint strukturálni kell, vagyis

– be kell vezetni a témát, ismertetni kell a célokat, a megoldandó problémákat, – részletesen be kell mutatni a témával kapcsolatos eddigi eredményeket, a téma problématerét annak min-

denféle vonatkozásával együtt (ez alapos szituációtérképezéssel, funkció- és környezetanalízissel, doku-mentumgyűjtéssel és -elemzéssel, irodalomkutatással, valamint információ- és információfolyamat-feltárással járó munka), majd a következtetések levonása után

– alternatívákat is mérlegelve (megvalósíthatósági vizsgálat, Business Case) – javaslatot kell tenni a megoldásra.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 7

Kutatási munka esetén fontos a hipotézisek felállítása, és azok helyességének a bizonyítása illetve elvetése. Az elvégzett munkát tükröző dokumentumok készítésénél célszerű az alábbi struktúrát követni:

– Célkitűzés, ebben a fejezetben kell röviden ismertetni a munka célját, a választás okát, vázolni kell a vég-rehajtás koncepcióját és stratégiáját, valamint a kutatási témát, illetve a megoldandó problémát és annak környezetét. Ez a rész kb. 1-2 oldal.

– A téma aktualitása, háttere, eddigi (kutatási) eredmények dolgozatrészben a Jelöltnek le kell írnia, hogy mennyiben aktuális a választott téma, milyen eddigi kutatási/fejlesztési eredmények születtek az adott te-rületen, a Jelölt ezek közül miket tanulmányozott, azokból mit használt fel a munkájához, és mi az, amit várhatóan meg kell oldania.

– Követendő elvek, alkalmazandó módszerek fejezetben a Jelöltnek meg kell határoznia, milyen szemlélet-ben végzi a munkáját, mik lesznek a kulcskérdések, mire helyezi a fő hangsúlyt az elemzés/vizsgálat so-rán, hogyan szerzi meg a munkához szükséges ismereteket, milyen módszereket és milyen technikákat alkalmaz, milyen fázisokban/lépésekben hajtja végre a kitűzött feladatokat, hogyan ütemezi a munkáját, milyen erőforrásokra van szüksége.

– Előzetes feltárás, problémadefiniálás, megoldás részben ismertetni kell a kutatási téma, a probléma és a problématér vizsgálatával kapcsolatban végzett elemzési eredményeket. A diplomának ez a része a leg-hosszabb, általában több fejezetből és több alfejezetből áll. Ebben fejti ki a Jelölt részletesen a témát, • kutatási munkák esetében a hipotéziseket, és ismerteti az igazolásukat szolgáló tényeket, • fejlesztési munkák esetében pedig ez a rész tartalmazza az elemzési, a tervezési, az implementációs

és a telepítési/bevezetési dokumentációt.

– A következtetések, előretekintés fejezetben a Jelölt összegzi az általa végzett munka, az elért eredmé-nyek tapasztalatait, levonja a következtetéseket, amelyek alapján a jövőre nézve akár a kutatás folytatásá-ra, akár pedig a továbbfejlesztésre vonatkozóan javaslatokat tesz.

22..22.. AA ddookkuummeennttuumm ffoorrmmaaii kköövveetteellmméénnyyeeii A diplomadokumentum készítéséhez a szaktanszék nem kíván pontos, szigorúan betartandó sablont készíteni. Ezzel alapvetően az a cél, hogy szabad kezet adjon a Jelöltnek saját ízlése, formai igénye kifejezésére, a megje-lenítéssel, a kifejezéssel kapcsolatos kreativitásának érvényesítésére. A könnyű olvashatóság, az áttekinthetőség és a tartalmi korrektség miatt azonban néhány előírást feltétlenül be kell tartani, a diplomamunkának eleget kell tenni bizonyos formai szabályoknak.

22..22..11 AA kkéésszz ddookkuummeennttuumm rréésszzeeii A diplomadokumentum az alábbi részeket kell, hogy tartalmazza (a befűzést a megadott sorrendben kell készíte-ni, lásd pontosabban 6. sz. melléklet):

– a szaktanszék által kiadott előlapok: címlap, feladatkiírás és a konzulensek által aláírt, a záróvizsga minő-sítésére szolgáló bejegyzésekre alkalmas formalapok,

– idegen nyelvű összefoglaló, – tartalomjegyzék, – a téma kifejtése (bevezetés, célkitűzés, tartalmi fejezetek {ez a diploma érdemi része), következtetések}, – irodalomjegyzék, – esetleg ábra- és táblázatjegyzék, – mellékletek, függelék.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 8

22..22..22 AA ttaarrttaallmmii rréésszz áállttaalláánnooss ffoorrmmaaii eellőőíírráássaaii A diplomamunka témájának kifejtését a tartalmi rész fogja össze, amelyre nézve szem előtt kell tartani az alábbi-akat:

– A normál szöveg Times New Roman típusú, 12-es betűméretű, a bekezdések szimpla sortávolságúak és sorkizártak legyenek.

– A címstílusokat nem kell cifrázni, legyen bold és álló, a tartalom struktúrájának megfelelően az alacso-nyabb szintű fejezetek címei mindig kicsit kisebb betűkkel legyenek írva, balra zártan és behúzás nélkül. A betűtípus lehetőleg egyezzen meg a szöveg betűtípusával (Times New Roman). Kerüljék az 1 sornál hosszabb címeket! A negyedik szinttől a címtípusokhoz már nem kell sorszámot rendelni.

– A címek utaljanak a fejezet tartalmára, ne a mintában vagy a tankönyvekben szereplő általános, fogalmi címeket alkalmazzák!

– Címek után nincs kettőspont, a cím előtt nagyobb sortávolság legyen az előző bekezdéstől, mint utána következőtől.

– Új oldal kezdésére a „Ctrl+Enter”-t célszerű használni (ne alkalmazzanak szakasztörést!). – Oldalszám mindig kell, kivéve az előlapon. Az oldalszámot a lábrészbe kell helyezni, és a szövegszer-

kesztővel automatikusan kell készíttetni; ha a dokumentum egyoldalas nyomtatású, akkor jobbrazártan. Kétoldalasan nyomtatott dokumentum esetén a páratlan oldalon a fej- és lábléceket jobbrazártra, a páros oldalon lévőket pedig balrazártra kell igazítani.

– A helyesírással kapcsolatban a „Magyar Helyesírás Szabályai” legújabb akadémiai kiadvány az irányadó, a diplomamunka helyesírási hibák tekintetében is legyen igényes! Az automatikus helyesírás-ellenőrző és elválasztás a diploma írásakor legyen bekapcsolva! Különösen ügyeljenek az összetett szavaknak a ma-gyar nyelv szabályai szerinti helyes írására.

– A bekezdéseknél a behúzás maximum 1 cm hosszú legyen, de szebb, ha a Jelölt csak 0,5 cm-es behú-zást alkalmaz

– Felsorolásoknál a dokumentumban ne alkalmazzunk többféle felsorolás-stílust, csak akkor, ha egy felsoro-láselemhez további felsorolás is tartozik (ilyen többszintű hierarchikus felsorolásoknál a különböző szinte-ket mindig egy kicsit beljebb kell kezdeni). A felsorolások után akkor kell csak vessző, ha a felsorolt ele-mek mondatban szerepelnek. A felsorolás mindig szimpla sortávolságú legyen!

– Rövidítéseket a szövegben amennyire lehet, ne alkalmazzon (ne legyen pl. a például helyett, vagy c. a cím helyett!)

– A mozaikszavakhoz mindenképpen legyen értelmezés, magyarázat vagy mindjárt utána zárójelben vagy pedig lábjegyzetben. Ha az anyagban sok mozaikszó szerepel, akkor célszerű a dokumentum végén ezekről egy összefoglaló jegyzéket készíteni.

– Az irodalom-feldolgozásról irodalomjegyzékben kell tájékoztatni az Olvasót, a felhasznált irodalom hivat-kozásait pedig a szövegben kell elhelyezni. A hivatkozás legyen mindig automatikus. Az irodalomjegyzék készítésével kapcsolatos további részleteket lásd külön a Szakirodalom és szakirodalmi hivatkozások cí-mű részben.

– Az ábrák, táblázatok mindegyikéhez automatikus sorszámot kell rendelni, az ábrának/táblázatnak pedig a sorszám után címet kell adni. Elhelyezés: ábra esetén az ábra alatt középen, táblázatnál pedig fent és jobbrazártan. A készítéssel kapcsolatos további részleteket lásd külön az Ábrák, grafikonok, táblázatok című részben. Fontos, hogy a diplomamunkában szereplő minden ábrára és táblázatra legyen a szöveg-ben automatikus hivatkozás!

– A mellékletek a dokumentum végére kerüljenek, és mindegyikre legyen hivatkozás.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 9

22..22..33 SSzzaakkiirrooddaalloomm ééss sszzaakkiirrooddaallmmii hhiivvaattkkoozzáássookk

A Jelölt a téma korábbi kutatási eredményeinek a bemutatásánál, illetve a téma kifejtésénél egyrészt a diplomá-ban szereplő állítások bizonyításaként, másrészt pedig mások munkájának a megjelölése érdekében hivatkozá-sokat kell, hogy elhelyezzen. A diplomamunka készítéséhez felhasznált anyagokkal kapcsolatban minden olyan információt meg kell adni, ami alapján a hivatkozás bárki által megkereshető, elérhető.

ÁÁllttaalláánnooss sszzaabbáállyyookk A hivatkozással kapcsolatban vannak általános szabályok, amelyeket a Jelöltnek a saját érdekében feltétlenül be kell tartania. Fontos, hogy az Irodalomjegyzék a diplomamunka írásával párhuzamosan készüljön, és használja ki a számítógéppel támogatott szövegszerkesztés automatikus lehetőségeit. Ezzel az eljárással ugyanis a folyama-tosan bővített irodalomjegyzék a munka végén tetszőleges szempontok szerint rendezhető, és a Jelöltnek nincs gondja azzal, hogy az anyagban lévő hivatkozások esetleg az utólagos változtatások miatt hibásak lesznek. Az irodalomjegyzéket a dolgozat végén, a szerzők ABC-sorrendjében, az egyes irodalmak sorszámozásával kell elhelyezni. Az irodalomjegyzékben a diplomakészítés során felhasznált összes munkát –a szövegközi hivatkozá-soktól (például lábjegyzetek) függetlenül– feltétlenül fel kell tüntetni.

A Jelölt többféle sorszámozási/azonosítási megoldást is alkalmazhat:

– Hagyományos rendszerben az irodalomjegyzékben felsorolt irodalmakat szögletes zárójelben lévő automati-kus sorszámokkal látjuk el. Ilyen esetekben a hivatkozásnál csak a sorszámot kell megadni. Például: [5] Linthicum, David S.: Next Generation Application Integration ……..

– A szerző-évszám típusú hivatkozási rendszerben a sorszámok helyett a szerző(k) nevének a rövidítését és a kiadás évét szögletes zárójelbe tesszük, és ezzel azonosítjuk az irodalmat. Ennek előnye, hogy már az anyag olvasása közben több információhoz jut az Olvasó, hiszen a hivatkozásnál látja a szerzőt és a hivatkozott irodalom keletkezésének az évét. Például: [Linthicum, 2003] Linthicum, David S.: Next Generation Application Integration – Addison-Wesley, 2003. ……..

Tekintettel arra, hogy a Jelölt a munkája során különböző forrásokat használ fel, ezért kissé eltérő formákat lehet és kell alkalmazni:

– Szakkönyv esetében pontosan fel kell tüntetni a könyv szerzőjének/szerzőinek a nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás évét, helyét és a könyv oldalszámát. Ha a Jelölt nem az egész szakkönyvet dolgozta fel, akkor külön meg kell adni a releváns fejezetet illetve az oldalakat is. Például: [5] David S. Linthicum: Next Generation Application Integration – From Simple Information to the Web Services – Addison-Wesley, 2003. p. 488

– Szakmai újság vagy folyóirat esetén a cikk szerzőjének/szerzőinek a nevét, a cikk címét, a folyóirat meg-nevezését/címét, melyik évfolyam, melyik számáról van szó, a kiadót és az oldalszámot (tól-ig) kell meg-adni. Például: [7] Igal Zadok: Decision Making in ICT Industry – SEFBIS Journal. No. 1. Vol.1. (2006) pp. 55-63.

– Egyéb kiadványok, például vállalati anyagok, kamarai kiadványok, tanulmányok stb. esetében fel kell tün-tetni ezek pontos adatait. Előfordul, hogy a hallgató olyan jellegű anyagot használ, amely bizalmas jellegű, amelynek a közléséhez a cég nem járul hozzá. Ilyen esetekben a diplomamunka elején, a célkitűzésnél je-lezni kell, hogy melyek azok az anyagok és/vagy információk, amelyeknek a forrását a Jelölt nem adhatja meg pontosan.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 10

– Internet-források esetében is meg kell adni a szerzőt, a cikk/dokumentum címét, az egyéb bibliográfiai adatokat, majd az URL-címet a letöltés pontos időpontjával együtt (év, hónap, nap, óra, perc). Az Internet-forrásokat azonban óvatosan kell kezelni, mert tudományos értékük gyakran megkérdőjelezhető! Fontos, hogy csak a téma elismert szakértője által készített anyagot és szakmailag elismert forrásokat használja-nak fel. Ilyenek például az ACM, IEEE, IFIP, OMG vagy egyéb szakmai szervezetek szakfolyóiratai, tudo-mányos cikkei, dokumentumai. Például: [10] Chang, D.T.: Common Warehouse Metamodel Specification – http://www.omg.org/cgi-bin/2001-02-01

A szó szerint átvett szövegeknél idézőjelet kell használni, és az idézetnek az adott dokumentumban található oldalszámát is meg kell jelölni. Bizonyos esetekben, ha például az irodalomról részletesebb információkat is akar adni a Jelölt, akkor a hivatkozott forrást az irodalomjegyzéktől függetlenül célszerű a lap alján lábjegyzetben is feltűntetni. Korrekt hivatkozások hiányában a diploma, vagy annak adott része plágiumnak minősül, és nem fo-gadható el (ez azt jelenti, hogy a munka nem nyújtható be, és a hallgatónak új diplomát kell készítenie).

HHiivvaattkkoozzáássii ffoorrmmáákk A Jelölt szabadon választhatja meg a hivatkozás formáját, de a diplomában csak egyfajta hivatkozási rendszert használhat. A hivatkozásnál ügyelni kell a visszakereshetőségre és arra, hogy a hivatkozásokkal a Jelölt egyrészt növeli a kutató-/fejlesztő munka értékét, másrészt védi magát attól a tévedéstől, amit mások publikációinak a felhasználásával tehet.

A választott irodalomazonosítási rendszertől függetlenül a következők szerint kell eljárni:

– Szó szerinti idézet esetén a záró idézőjel után (folyamatosan a szövegben) kell beírni a releváns publiká-ció azonosítóját és az előfordulás oldalszámát Például: ([9] p. 219)

– Az irodalom egyes fejezeteinek az anyagát felhasználva a gondolatsor végén kell zárójelbe tenni az iroda-lomazonosítót, megjelölve a fejezet pontos helyét az anyagban. Például: ([Kovács, 1987] vagy [8], pp. 318-362)

– Több szerzőre való hivatkozás esetében kétféle megoldást is alkalmazhatunk: Például: • [Booch, 1995], [Rumbaugh, 1993] • [1,6,15]

Fontos, hogy a Jelölt a irodalmi hivatkozásokat ne utólag, a dolgozat elkészültekor írja be a megfelelő helyre, hanem folyamatosan úgy készüljön a munka, hogy a feldolgozott szakmai anyagok, publikációk a felhasználáskor bekerülnek az irodalomjegyzékbe, és a megfelelő helyen megtörténik a hivatkozás is.

22..22..44 ÁÁbbrráákk,, ggrraaffiikkoonnookk,, ttáábblláázzaattookk

Minden készített dokumentum érthetőbb és áttekinthetőbb, ha bizonyos tartalmi elemeket ábrákkal és táblázatok-kal teszünk szemléletessé. Ezeket el lehet helyezni a szöveg egyes bekezdései között, a szöveggel körbefuttatva vagy mellékletben a dolgozat végén. Amennyiben az anyag tanulmányozása során fontos, hogy a grafikus szem-léltetés a szövegrész között legyen, és annak terjedelme nem haladja meg az egy oldalt, akkor célszerű a szö-vegrészhez legközelebb (többnyire alatta) megjeleníteni. Ha azonban a szövegértéshez nem feltétlenül szüksé-ges, vagy többoldalas az ábra illetve a táblázat, akkor mindenképpen a dolgozat végén, mellékletben kell elhe-lyezni. A táblázatokról és az ábrákról, ha azok száma meghaladja az ötöt, a tartalomjegyzékhez hasonlóan külön jegyzékét kell készíteni. A táblázat-, illetve ábrajegyzéket a tartalomjegyzék az Irodalomjegyzék után célszerű elhelyezni.

– Minden ábrát sorszámmal és ábracímmel kell ellátni. Amennyiben lehetséges, ne helyezzenek a diploma-dokumentumba beszkennelt, rossz minőségű, forráshivatkozások nélküli ábrákat! Példaként lásd 1. ábra és hivatkozása.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 11

– A grafikonokat ábraként kell kezelni, a grafikonok készítésekor azonban ügyelni kell a grafikonokkal szemben támasztott elvárások betartására (mindig koordinátarendszerben, pontosan kell ábrázolni az adatokat, meg kell jelölni a tengelyeket, a mértékeket, és olyan grafikonformát kell választani, amely tény-legesen tükrözni tudja az ábrázolás célját). Grafikonok esetében mindig meg kell adni az adatok forrását (lásd 1. ábra).

– A táblázatok készítésénél ügyelni kell arra, hogy az áttekinthető, könnyen és egyszerűen érthető legyen, vagyis segítse a szöveg megértését. Minden táblázatot sorszámmal és címmel kell ellátni, és azt a táblá-zat fölé, jobbrazártan kell elhelyezni. A táblázatokban korrekt, összevethető mértékegységet kell használ-ni, ne legyen benne többsoros kifejezés (a cellaszélesség növelésével vagy a betűméret csökkentésével ez megoldható). Az oszlopcímek középre-, a sormegnevezések balrazártak, a cellaadatok szöveg esetén balrazártak, számoszlop esetén pedig, ha a helyértékek azonosak, akkor középre, egyébként pedig a cella jobb oldalától eltávolítva, de jobbrazártak legyenek. A táblázat forrására is pontosan hivatkozni kell. Pél-daként lásd 2. táblázat.

Azoknál az ábráknál, táblázatoknál, grafikonoknál, amelyeket részben vagy teljesen valamilyen felhasznált anyagból vesz át a jelölt, fel kell tüntetni a forrást. Ilyenkor az ábra/táblázat és az ábracím/táblázatcím között For-rás: forrásmegjelölés1 kell, hogy szerepeljen, jobbrazártan, 8 vagy 9 betűmérettel. Példaként lásd 1. ábra. Fontos, hogy a dokumentumban csak olyan ábrák, diagramok, grafikonok, táblázatok szerepeljenek, amelyekre a szöveg-részben hivatkozás történik.

A világ on-line népességének alakulása 1993-2005 között millió

főben

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

statisztikai adat

glreach

Expon. (glreach)

Forrás: [global-reach, 2002]; [ITTK, 2006-1]

1. ábra Az Internet-felhasználók számának alakulása

2. táblázat Az információ jelleg- és tárolásdimenziói

jelleg belső információk külső információk

rekord alapú hagyományos adatfeldolgozás, vezetői infor-mációrendszerek (TPS, MIS)

nyilvános vagy vállalatközi adatbázisok

dokumentum jellegű szövegfeldolgozás, dokumentumkezelés, szerződések, vezetői akták, iratok

könyvtári, levéltári anyagok, szervezetek irattára

1 A forrást az irodalmi hivatkozások szabályai szerint kell megadni illetve meghivatkozni.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 12

33.. DDiipplloommaalleeaaddááss ééss bbíírráállaatt

33..11..11 AA ddiipplloommaa bbeennyyúújjttáássaa A Jelöltnek a diploma 2 bekötött példányát (lásd 6. sz. melléklet) legkésőbb a szaktanszék által megadott határ-időre, ha a tanszék másképp nem rendelkezik, akkor az 1.1 fejezetben meghatározott határidőig, a minősítő la-pokat a konzulensekkel aláíratva be kell benyújtania. A bekötött diploma

– elejére rá kell nyomni a „DIPLOMAMUNKA” szót, a Jelölt nevét és a készítés évét. – a gerincen alul fel kell tűntetni a Jelölt nevét, felül pedig a készítés évét.

A diploma két példánya mellett (egyik az intézménynél marad, a másikat a Jelölt a záróvizsgát követően vissza-kapja) be kell adni a diploma 4-5 oldalas összefoglalóját (szinopszisát) is, 5 példányban. Amennyiben a diploma-munka valamilyen alkalmazásfejlesztés, akkor a Jelöltnek a kidolgozott programrendszert platformfüggetlen szá-mítógépes adathordozón is le kell adnia.

A diploma késedelmes beadása külön-eljárási díj fizetésének a kötelezettségét vonja maga után, de a késés így sem haladhatja meg az 5 munkanapot. Azok a hallgatók, akik a legvégső időpontig a diplomájukat nem adják be, csak a következő záróvizsga-időszakban vizsgázhatnak.

33..11..22 AA ddiipplloommaa eellbbíírráálláássaa,, sszzeemmppoonnttookk A kész, beadott diplomamunkát egy, a szakterületet jól ismerő, külső, független szakértőnek küldjük el bírálatra, aki a munkát az alábbi szempontok szerint minősíti:

– A téma aktualitása: a bíráló azt vizsgálja, hogy a feldolgozott téma újszerű-e, milyen eddigi eredményekre alapoz, aktuális-e, fejlesztési munkák esetében valóban szükség van-e egy újonnan fejlesztendő alkalma-zásra.

– A célkitűzés és a kidolgozás összhangja: mennyire tett eleget a Jelölt a célkitűzésben megfogalmazott cé-loknak, teljesítette-e a részére kiírt feladatokat, a diplomával szemben támasztott elvárásokat.

– A dolgozat eredetisége, a kidolgozási színvonala és korszerűsége: a diploma milyen felkészültséget, mennyire elmélyült munkát igényelt, mennyire tudta a Jelölt a munkájában felhasználni más szerzők gon-dolatait, tartalmaz-e önálló véleményt, eredeti, egyéni meglátásokat, korrektek-e a következtetések.

– A feladat szakmai helyességének, a számszerűség korrektségének a bírálata: a diploma feladatának megoldása szakmailag korrekt-e, elfogadható-e, számszerűségében pontos-e, nagyságrendileg megfele-lő-e, tartalmaz-e számszerű tévedéseket, hibákat; egyáltalán: a diploma hagy-e szakmailag kívánnivalót maga után.

– A dolgozat gyakorlati és/vagy elméleti jelentősége, felhasználhatósága: gyakorlati és/vagy elméleti szem-pontból fontos, jelentős témát dolgoz-e fel a Jelölt, ismert, nagyrészt már megoldott kérdéssel foglalko-zik e, azt reprodukálja-e, feltáró, elemző munkát végez, kritikai vizsgálat, ellenőrzés a célja, vagy valami-lyen új kutatási eredményt produkál. A bíráló azt is mérlegeli, hogy a gyakorlatban az eredmények meny-nyire hasznosíthatók.

– Kiemelkedően jó illetve gyenge részek, szellemes egyéni megoldások: a dolgozat tartalmaz-e olyan ré-szeket, amelyek különösen értékesek, vannak-e jó ötletek, hasznosítható megoldási javaslatok, vannak-e olyan eredmények, amelyek valamilyen újdonsággal, többlettel járulnak hozzá az adott szakterülethez, vagy esetleg olyan részek, amelyeknek a kidolgozása nagyon gyenge, színvonal alatti, minősíthetetlen, el-fogadhatatlan.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 13

– A diplomatémához tartozó hazai és idegennyelvű irodalom ismerete és felhasználása: • a hazai és külföldi szakirodalom ismerete, az abban való jártasság, tájékozottság: csak a tanköny-

vekre és jegyzetekre alapoz-e a Jelölt, vagy értékes esetleg külföldi, idegennyelvű irodalmakat is felhasznál,

• milyen az irodalmi ismerete (jól tájékozott, hiányos, rosszul értelmezi, nem tudja feldolgozni a külön-böző nézeteket,

• hogyan hasznosítja a Jelölt ezeket az anyagokat (átvesz, feldolgoz, minősít, kritizál részeket), azokra csak formálisan hivatkozik, vagy tartalmilag is felhasználja mások eredményeit.

– A leírás nyelvezete, stílusa: a dolgozat nyelvezete és stílusa egységes-e a dolgozat egészében, a Jelölt szándékai, gondolatai, érvelése érthetően van-e megfogalmazva, vannak-e helyesírási hibák, értelemza-varó elírások, elütések az anyagban, az ábrák, táblázatok mellékletek megfelelő helyen vannak-e, érte-lemszerűen hivatkozottak-e.

– A diploma szerkezete, felépítése, gondolatmenetének a logikussága: a dolgozat jól szerkesztett, logikusan felépített munka, szerkezetileg kezelhető-e, a kidolgozásban az egyes részek aránya megfelelő-e vagy a munka logikátlan, zavaros, érthetetlen.

– A diploma külalakja, esztétikai, formai kivitel: a dolgozat külalakja szép, struktúrája áttekinthető (a fejeze-tek láthatóan egymástól elkülönülnek), megfelelően tagolt, ízléses, jól érthető szerkesztésű ábrákat és táb-lázatokat tartalmaz.

A bírálati lapot a 7. sz. melléklet tartalmazza.

44.. AA zzáárróóvviizzssggaa Minden tanulmányi évben két alkalommal lehet záróvizsgát tenni: az őszi és a tavaszi félévek vizsgaidőszakát követően. A záróvizsga-időszak pontos dátumát a mindenkori aktuális tanév-időbeosztás dokumentum tartalmaz-za. Az adott hallgató záróvizsgájának pontos időpontjáról a szaktanszék dönt.

44..11..11 AA zzáárróóvviizzssggáárraa bbooccssááttááss ffeellttéétteellee A végzős hallgató akkor vehet részt a záróvizsgán, ha teljesítette az alábbi követelményeket:

– a képesítési követelményekben és a tantervekben előírt kreditek megszerzése és a tantervben előírt egyéb követelmények teljesítése,

– az előírt szakmai gyakorlat teljesítése, – külső, független opponens által bírált, és általa, valamint a szaktanszék által elfogadásra javasolt diplo-

mamunka.

44..11..22 AA zzáárróóvviizzssggaa lleebboonnyyoollííttáássaa

AA zzáárróóvviizzssggaa--bbiizzoottttssáágg A záróvizsgán a hallgató egy többtagú bizottság előtt bizonyítja, hogy a diplomadolgozatát önállóan készítette, a benne foglaltakkal a leírtakon túlmenően is tisztában van, és hogy a tanulmányai során elsajátította a diploma megszerzéséhez szükséges ismereteket. A Záróvizsga-bizottság egy elnökből és legalább két elnökségi tagból áll. A Bizottság egyetemi oktatókból és a szakmában dolgozó, elismert szakemberekből áll. A Bizottság munkájá-ban részt vesznek azok az oktató kollégák is (kérdezőtanárok), akik a diplomához kapcsolódó IR-fejlesztési és programozási ismereteket a hallgatóktól számonkérik.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 14

DDiipplloommaavvééddééss A diplomavédés a diplomamunka rövid bemutatásával (prezentáció, maximum 10 slide, a címlapot is beleértve) kezdődik (ehhez az eszközöket biztosítjuk). A 10-12 perces előadásban a Jelölt összefoglalja a végzett munkát, kiemeli a dolgozat értékeit, reagál a bíráló írásbeli véleményére, válaszol a bíráló és a bizottság elnöke, illetve tagjai által feltett, a diplomához kapcsolódó kérdésekre. A Jelölt a záróvizsga előtt kézhez kapja a diploma bírála-tának egy, a bíráló által javasolt osztályzatot nem tartalmazó másolati példányát, amely jelentős segítséget nyújt a védésre történő felkészüléshez.

KKoommpplleexx sszzóóbbeellii vviizzssggaa A Jelölt a diploma témájához kapcsolódóan szakmai kérdéseket kap a kérdezőtanároktól. Ezek megválaszolásá-val ad számot arról, hogy a szakma gyakorlásához szükséges, a képzési célnál meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, képes azokat összefüggéseiben kezelni, alkalmazni, és álláspontját a szakemberekkel folytatott vitában megvédeni.

44..11..33 OOkklleevvééllkkiiaaddááss ffeellttéétteellee A Jelölt a végzést igazoló oklevelet csak abban az esetben kapja meg, ha

– sikeres záróvizsgát tett {egyik elem (diplomavédés illetve komplex szóbeli vizsga) sem elégtelen} és – két idegen nyelvből (angol, német, francia, olasz, spanyol vagy orosz) legalább középfokú, „C”-típusú, az

egyik nyelv esetében szakmai anyaggal bővített, államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik2.

44..11..44 MMiinnőőssííttééss

AA ddiipplloommaa mmiinnőőssííttééssee A diploma végső érdemjegyét a Záróvizsga-bizottság a záróvizsgán, a Jelölt védése után határozza meg a bírá-ló(k) véleménye (írásos vélemény + a javasolt osztályzat), a szaktanszék által javasolt osztályzat, valamint a dip-loma védése során a hallgatónak a témában tanúsított felkészültsége alapján. A diploma minősítése nem a felso-rolt érdemjegyek valamilyen algoritmikus átlagaként születik meg. A diplomára adott osztályzatot a Záróvizsga-bizottság az előzetes javasatokat is figyelembe véve a Jelöltnek a záróvizsgán nyújtott teljesítményére alapozva, a kérdésekre adott válaszokat, a szakmai beszélgetés minőségét, a vitakészséget értékelve határozza meg. A diplomára adható osztályzatok: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1 ).

Elégtelen dolgozat esetén a szakvezető és a konzulens-tanár döntik el, hogy a hallgatónak új témát kell-e válasz-tania és ebből készíteni a dolgozatot, vagy elegendő a meglevő dolgozat átdolgozása, kiegészítése illetve javítá-sa, korrigálása. Ez utóbbi esetben közölni kell a Jelölttel, hogy mik az elvárások, milyen korrekciókra, kiegészíté-sekre van szükség.

AA zzáárróóvviizzssggaa eerreeddmméénnyyee A záróvizsga eredménye a diploma védésére és a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egyszerű szám-tani átlaga egész számra kerekítve.

AA ddiipplloommaa eerreeddmméénnyyee A diploma eredményének a kiszámítási algoritmusát a Tanulmányi Osztály határozza meg az egyetem Tanulmá-nyi és Vizsgaszabályzata szerint.

2 A képzés tekintetében szintén hatályos, a képesítési követelmények kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítésről szóló 77/2002. (IV.3.) Kor-mányrendelet 1 §. (3) bekezdése és az azzal összefüggő 7. sz. melléklet 9.2. pontja kimondja, hogy az oklevél kiadásának feltételeként a két középfokú „C” típusú szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga közül az egyik helyett felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga is elfogadható.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 15

44..11..55 AA ddiipplloommaakkéésszzííttéésshheezz jjaavvaassoolltt,, ffeellhhaasszznnáállhhaattóó iirrooddaallmmaakk (Nem szakmai anyagok)

A témához tartozó speciális szakirodalmakat a Jelöltnek magának kell felkutatnia és összegyűjtenie (ennek be-mutatására szolgált többek között az Irodalomkutatás dokumentuma), de az alábbiak (tipográfiai előírások és szemléltetésre alkalmas technikák) általában is hasznosak és felhasználhatóak a dokumentumkészítéshez, így ajánlottak mindenfajta kutató/fejlesztő munkához: 1. A magyar helyesírás szabályai – Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Ábrahám István et al.: Kiadói ismeretek -- Útmutató tankönyv-szerzők és szerkesztők számára – Korona Ki-

adó, Budapest, 1993. 3. Fodor Gábor Antal: Ismerkedés a kiadványszerkesztéssel – Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999 4. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve – Osiris Kézikönyvek, Osiris Kiadó, Budapest, 1996.

ISBN 963 379 227 4 (http://w3.ktg.gau.hu/inform/tipo/index.html) 5. Raffai Mária: Problémafeltárás és helyzetelemzés – Technikai támogatás az elemzőmunkához és a doku-

mentumkészítéshez – IRT5 Munkafüzet, Novadat Kiadó, 2007. 6. Robin Williams: Tervezz bátran! Oldaltervezés és tipográfia egyszerűen és azon is túl – Scolar Kiadó, 2006. 7. Siklósi Attila: Mindennapi tipográfiánk – Műszaki Könyvkiadó, 1997 8. Tipográfia – http://hu.wikipedia.org/wiki/Tipogr%C3%A1fia 9. Tipográfia – írás számítógéppel – http://szabadbolcseszet.elte.hu/szabadbolcseszet/-

index.php?option=com_tanelem&task=all&id_tananyag=19 10. Tipográfia a gyakorlatban – Printinfo Kiadó (beszerezhető:

http://depo.hu/termek/egyeb/noname/tipografia_a_gyakorlatban_1064c90041.html#info 11. Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel – Tölgyfa Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 963-

7164-08-1 (http://w3.ktg.gau.hu/inform/tipo/index.html)

Letölthető betűkészletek

1. Big Resources Network: http://www.fontfiles.com/ 2. All-4-Free fonts: http://www.all-4-free.com/fonts/

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 16

AA ddiipplloommaa kkéésszzííttéésséévveell kkaappccssoollaattooss ffoorrmmaallaappookk,,

mmeelllléékklleetteekk

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 17

1. sz. melléklet Téémmaavváállaasszzttááss

DDiipplloommaattéémmaa--vváállaasszzttááss A jelölt neve: A jelölt eMail-címe: Nyelvvizsga-információk:

1. nyelv 2. nyelv Nyelv: Nyelvvizsga szintje: Nyelvvizsga-bizonyítvány száma:

Egyetemi konzulens:

név: tanszék:

Külső konzulens

név: beosztás: munkahely megnevezése: címe:

A diploma „Bizalmas” minősítését kérem: ���� igen ���� nem

A diplomamunka címe: Előzetes elképzelés, célkitűzés a téma kidolgozásával kapcsolatban

Kelt: ______________________________, _______________________ helység dátum

egyetemi konzulens jelölt

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 18

22.. sszz.. mmeelllléékklleett DDookkuummeennttuumm--ccíímmllaapp

DDiipplloommaaddookkuummeennttuummookk ccíímmllaappjjaa

aa ddookkuummeennttuumm sszzeerrzzőőjjee aa ddookkuummeennttuumm ccíímmee

aa ddookkuummeennttuumm ttííppuussaa kköözzrreemműűkkööddőőkk ((ppééllddááuull kkoonnzzuulleennsseekk))

éévv..hhóó..nnaapp

DDookkuummeennttuumm--ffeejjrréésszz

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 19

DDiipplloommaaddookkuummeennttuummookk ffeejjrréésszzee

Azoknál a munkadokumentumoknál (például DEJ), amelyekhez nem készítünk külön címlapot, az első oldalra az alábbi táblázat szerint kell megadni a dokumentum egyértelmű azonosításához és kezeléséhez legszükségesebb információkat:

AA ddookkuummeennttuumm ttííppuussaa**::

AA ddookkuummeennttuumm kkéésszzííttőőjjee::

AA ddookkuummeennttuumm ttéémmáájjaa ((lleehheett rröövviidd ccíímm))::

BBeellssőő kkoonnzzuulleennss

AA kkéésszzííttééss iiddőőppoonnttjjaa

* A dokumentum típusának megjelölésénél az alábbi kódokat alkalmazhatjuk:

DT: diplomaterv, kutatási koncepció DEJ: diplomakészítés-előrehaladási jelentés TV: témaválasztása EL: diploma előlap TK: diplomatéma kiírás

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 20

33.. sszz.. mmeelllléékklleett KKoonnzzuullttáácciióóss aaddaattllaapp

KKoonnzzuullttáácciióóss aaddaattllaapp

AA jjeellöölltt nneevvee::

AA ddiipplloommaammuunnkkaa ccíímmee::

BBeellssőő kkoonnzzuulleennss

AA kkoonnzzuullttáá--cciióó iiddőőppoonnttjjaa

AA kkoonnzzuullttáácciióó ttáárrggyyaa AA kkoonnzzuulleennss aallááíírráássaa

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 21

44.. sszz.. mmeelllléékklleett DDiipplloommaattéémmaa--kkiiíírrááss

DDiipplloommaattéémmaa--kkiiíírrááss A jelölt neve: A jelölt eMail-címe: Egyetemi konzulens:

név: tanszék:

Külső konzulens

név: beosztás: munkahely megnevezése: címe:

A diploma „Bizalmas” minősítésű3: ���� igen ���� nem

A diplomamunka címe: Kidolgozandó részfeladatok:

Győr,

egyetemi konzulens szakvezető

3 Ha a Jelölt a diploma „Bizalmas” minősítését kéri, akkor mellékelnie kell a cég erre vonatkozó írásos kérvényét is.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 22

5. sz. melléklet EEllőőllaappookk

DDiipplloommaa--eellőőllaappookk

A diplomába befűzendő, a szaktanszék által kiállított előlapok

– címlap – kidolgozandó részfeladatok – minősítő lap

Az előlapokat a hallgató a Szakszeminárium 2. félévének 12. hetében kapja meg, legkésőbb a hét utolsó munka-napján. Nem fogadható el az a diplomamunka, amelyben a Jelölt által készített, vagy illetéktelen személytől ka-pott előlapok szerepelnek.

CCíímmllaapp A kész diploma első oldala egy címlap, amely az alábbiakat tartalmazza:

– az intézmény neve (Széchenyi István Egyetem), logója (fent, középen) – „DIPLOMAMUNKA” felirat – a diploma címe, ami röviden, tömören utal a diploma témájára, illetve sugallja annak megoldását – alcím, a főcím pontosítására szolgál – készítő(k) neve a végzettség megjelölésével – hely (csak városnév), évszám (nem kell pontos dátum), ez legyen egészen alul, szintén középen

KKiiddoollggoozzaannddóó rréésszzffeellaaddaattookk A Kidolgozandó részfeladatok lap tájékoztatja az értékelőket arról, hogy melyek voltak azok a feladatok, amelye-ket a Jelöltnek a diplomamunka kidolgozása során el kellett végeznie, meg kellett oldania.

MMiinnőőssííttőő llaapp A Minősítő lap arra való, hogy aláírt jóváhagyás legyen a diploma beadhatóságára vonatkozóan a külső és az egyetemi konzulenstől, és hogy legyen lehetőség a dolgozatban a bíráló és a Záróvizsga-bizottság értékelésének a rögzítésére.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 23

EEllőőllaappookk--11 CCíímmllaapp

SSZZÉÉCCHHEENNYYII IISSTTVVÁÁNN EEGGYYEETTEEMM

MMŰŰSSZZAAKKII TTUUDDOOMMÁÁNNYYII KKAARR,, IINNFFOORRMMAATTIIKKAA TTAANNSSZZÉÉKK

DDIIPPLLOOMMAAMMUUNNKKAA

AA ddiipplloommaammuunnkkaa ccíímmee ((ffőőccíímm ééss aallccíímm))

aa sszzeerrzzőő ((JJeellöölltt)) nneevvee ggaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss

HHeellyy,, éévvsszzáámm

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 24

EEllőőllaappookk--22 KKiiddoollggoozzaannddóó ffeellaaddaattookk

A diplomamunka készítése során kidolgozandó részfeladatok:

Egyetemi konzulens: név: tanszék Külső konzulens: név

beosztás munkahely megnevezése

munkahely címe

A diploma „Bizalmas” minősítésű: ���� igen ���� nem

Győr, a diploma-előlapok kiadásának a dátuma

tanszékvezető szakvezető

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 25

EEllőőllaappookk--33 MMiinnőőssííttőő llaapp Külső konzulens

A diplomamunkát átnézetem, ellenőriztem, ���� beadható ���� nem adható be

dátum a külső konzulens aláírása

Egyetemi konzulens

A diplomamunkát átnézetem, ellenőriztem, ���� bírálatra bocsátható ���� nem bocsátható bírálatra

dátum az egyetemi konzulens aláírása

A bíráló neve:

beosztása:

munkahelye:

a munkahely címe:

A diplomamunka minősítése

A bíráló javaslata:

érdemjegy dátum a bíráló aláírása

Szaktanszéki javaslat:

érdemjegy dátum szaktanszék aláírása

A ZVB javaslata:

érdemjegy dátum ZVB elnök aláírása

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 26

6. sz. melléklet Foorrmmaaii eellőőíírráássookk

AA ddiipplloommaaddookkuummeennttuumm 1. A diplomamunka lapjainak lefűzési sorrendje:

– diploma-címlap (a szaktanszék készíti) – kidolgozandó részfeladatokat tartalmazó lap (a szaktanszék készíti) – diplomamunka minősítő lap (a szaktanszék készíti, a beadás előtt a külső és az egyetemi konzulensnek

jóváhagyólag alá kell írnia) – idegennyelű összefoglaló (a diplomamunka 1-2 oldalas angol vagy német nyelvű összefoglalója) – bevezetés, célkitűzés – tartalomjegyzék – a szakdolgozat tartalmi része – következtetések – irodalomjegyzék – esetleg ábra-, táblázatjegyzék – mellékletek – az egyetemi konzulens kérésére a diplomamunka anyagát elektronikus adathordozón is be kell nyújtani

2. Kötésre vonatkozó előírások

– fekete bőr-/műbőrkötés – előlap-feliratok (lásd 2. ábra) – gerincfeliratok (lásd 3. ábra)

DIPLOMAMUNKA

a Jelölt neve a készítés éve

2. ábra A diplomamunka külső fedőlapja

alja teteje nnéévv éévv

3. ábra A diploma gerince 4. Beadandó

2 példány diplomamunka benyújtási határidőt lásd 1.1 fejezet) 5 példány összefoglaló (4-5 oldal), amelynek áttekintő képet kell adnia a diplomamunka néhány lényegi kér-

déséről, kiemelve a kutatás/fejlesztés − célját, − a hallgató önálló munkáját bizonyító értékeit, valamint − a következtetéseket, amelyek az elért eredményeket fogalmazzák meg. Az összefoglalók benyújtásának a határideje légkésőbb a záróvizsgát megelőző hét első munkanapja.

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 27

7. sz. melléklet Bírálati lap

DDiipplloommaabbíírráállaattii LLaapp

JJeellöölltt:: ………………………………………………………….... A diplomatéma aktualitása

A célkitűzés és a kidolgozás összhangja

Eredetiség, korszerűség, a kidolgozás színvonala

Szakmai helyesség, a számszerűség korrektsége

A diploma elméleti jelentősége, gyakorlati hasznossága

Kiemelkedően jó rész(ek), szellemes megoldás(ok)

Különösen gyenge rész(ek), a dolgozatba írt megjegyzések oldalszáma

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm

GGaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss sszzaakk

dr. Raffai Mária 28

Bírálati lap 2. oldal Szakirodalmi ismeret, tájékozottság, irodalomfeldolgozás

Stílus, nyelvezet, szabatosság

A diploma szerkezete, felépítése, logikussága

Külalak, esztétikai, formai kivitel

Egyéb észrevétel, megjegyzés

A védésen tisztázandó kérdések

Összefoglaló vélemény, általános értékelés

JJaavvaassoolltt oosszzttáállyyzzaatt:: ________________________________________________________

Kelt:

a bíráló aláírása7