Útmutató az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME …...Európai Vasúti Ügynökség Útmutató az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) alkalmazásához

Európai Vasúti Ügynökség

Útmutató az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) alkalmazásához

Ref.: ERA/GUI/07-2011/INT Változat:1.02 1 / 68. oldal File Name: IU-TSI-Guide-v1_02

European Railway Agency ● Rue Marc LEFRANCQ, 120 ● BP 20392 ● F-59307 Valenciennes Cedex ● France ● Tel. +33 (0)3 27 09 65 00 ● Fax +33 (0)3 27 33 40 65 ● http://www.era.europa.eu



A 2007. július 13-i C(2007)3371 végleges határozat által biztosított keretfelhatalmazás alapján

ERA hivatkozási szám:

ERA/GUI/07-2011/INT

ERA változat

száma: 1.02

Dátum: 2012. november 30.

A dokumentumot

készítette:


Rue Marc Lefrancq, 120

BP 20392

F-59307 Valenciennes Cedex

Franciaország

Dokumentum típusa:

Útmutató

Dokumentum

státusza: Nyilvános





0. A DOKUMENTUMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

0.1. Módosítások adatai

1. táblázat: A dokumentum státusza

Változat száma, dátum

Szerző(k) Szakasz száma

Módosítás leírása

Útmutató 1.0 verzió

2011. április 18.

ERA IU Minden Első kiadás

Útmutató 1.01 verzió 2011.

augusztus 26.

ERA IU 1.2.6, 2.1.2, 3. táblázat (2.12.4), 4. táblázat (2.13.1), 5. táblázat (2.14.1), 5.2 [G 80], Referenciadokumentumok 7. táblázat

A következő ÁME-k elfogadását követő módosítás: a hagyományos infrastruktúrára vonatkozó ÁME (CR INF), a hagyományos vasúti rendszer energiaellátására vonatkozó ÁME (CR ENE), a hagyományos vasúti rendszer mozdonyok és személyszállító járművek alrendszerére vonatkozó ÁME (CR LOC&PAS), a személyszállítási telematikai alkalmazásokra vonatkozó ÁME (TAP)

Útmutató verzió: 1.02

2012. november 30.

ERA IU Minden Az új ÁME-k elfogadását és a hatályos ÁME-k felülvizsgálatát követő frissítés





0.2. Tartalomjegyzék

0. A DOKUMENTUMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ............................................... 2

0.1. Módosítások adatai ................................................................................................................... 2 0.2. Tartalomjegyzék ........................................................................................................................ 3 0.3. Táblázatok jegyzéke ................................................................................................................. 4

1. BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR ................................................................................................. 5

1.1. Az Ügynökség felhatalmazása .................................................................................................. 5 1.2. Hatály ........................................................................................................................................ 5 1.3. Célközönség .............................................................................................................................. 6 1.4. Az útmutató tartalma ................................................................................................................. 6

2. A 2008/57/EK IRÁNYELV ÉS AZ ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK ................ 7

2.1. Bevezetés .................................................................................................................................. 7 2.2. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv célkitűzései ............................... 8 2.3. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv földrajzi hatálya ......................... 9 2.4. Az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) földrajzi hatálya .................................................. 9

2.5. Az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) műszaki hatálya ............................................... 10 2.6. Eltérések ................................................................................................................................. 10 2.7. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvnek az ÁME-khez

kapcsolódó legfontosabb rendelkezései ................................................................................. 11 2.8. Az ÁME-k szerkezete és tartalma ........................................................................................... 18 2.9. Célrendszer és különleges esetek .......................................................................................... 19

2.10. Az ÁME-kben előforduló hibák ................................................................................................ 20 2.11. Az Ügynökség műszaki szakvéleményei ................................................................................ 21 2.12. Az ÁME-k jelenlegi helyzete ................................................................................................... 21

2.13. Az ÁME-k jelentősége a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv II. mellékletében meghatározott alrendszerek számára ............................................................. 22

2.14. A különböző ÁME-k alkalmazása a gyakorlatban .................................................................. 23 2.15. ÁME-k és egyéb követelmények ............................................................................................. 25

2.16. ÁME-kkel kapcsolatos kérdések ............................................................................................. 28

3. ALKALMAZANDÓ SZABVÁNYOK ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOK .............................. 30

3.1. Áttekintés ................................................................................................................................. 30 3.2. Hivatkozás az európai szabványokra és más dokumentumokra az ÁME-kben .................... 30 3.3. Az Ügynökség műszaki dokumentumai .................................................................................. 31

4. ÉRDEKELT FELEK ......................................................................................................... 32

4.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek gyártói .......................................... 32 4.2. Az EK-hitelesítés kérelmezője ................................................................................................ 33 4.3. Meghatalmazott képviselő....................................................................................................... 34

4.4. Bejelentett szervezetek ........................................................................................................... 35 4.5. Kijelölt szervezetek ................................................................................................................. 36 4.6. Alrendszer üzembe helyezési engedélyének kérelmezője ..................................................... 37 4.7. Nemzeti biztonsági hatóságok ................................................................................................ 37

5. MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS ...................................................................................... 38

5.1. Megfelelőségértékelési eljárások ............................................................................................ 38





5.2. Megfelelőségértékelési modulok ............................................................................................. 40 5.3. A modulok megválasztása ...................................................................................................... 41 5.4. Bizonyos szakaszokra vonatkozó értékelések ....................................................................... 43 5.5. Az EK-hitelesítés alá nem tartozó esetek ............................................................................... 43 5.6. Felújítás vagy korszerűsítés esetében végzett értékelések ................................................... 44

6. AZ ÁME-K ALKALMAZÁSA A VASÚTI RENDSZER ELEMEINEK ÉLETCIKLUSA SORÁN ............................................................................................................................ 45

6.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatala ................. 45 6.2. Az alrendszerek életciklusa .................................................................................................... 46 6.3. Járművek üzembe helyezése ................................................................................................. 48

7. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ........................................................................................... 50

REFERENCIADOKUMENTUMOK ......................................................................................... 51

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK ........................................................... 61

Fogalommeghatározások .................................................................................................................... 61 Rövidítések .......................................................................................................................................... 66

0.3. Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A dokumentum státusza .................................................................................................................. 2 2. táblázat: Az ÁME-k tartalma ......................................................................................................................... 18 3. táblázat: Az ÁME-k hatálya és az alrendszerek ........................................................................................... 22 4. táblázat: Az egyes ÁME-k alkalmazása a gyakorlatban .............................................................................. 23 5. táblázat: A strukturális alrendszerekre vonatkozó különböző követelmények és az azokkal kapcsolatos

megfelelőségértékelés .................................................................................................................... 28 6. táblázat: Referenciadokumentumok ............................................................................................................. 51 7. táblázat: Fogalommeghatározások .............................................................................................................. 61 8. táblázat: Rövidítések .................................................................................................................................... 66





1. BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

1.1. Az Ügynökség felhatalmazása

1.1.1. Az Európai Vasúti Ügynökség keretfelhatalmazása – a 2.3.1. szakaszban – kimondja, hogy: „Figyelembe véve az egyes átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) kidolgozásának vagy felülvizsgálatának ütemtervét, az Ügynökség a weboldalán rendszeresen elérhetővé teszi a Bizottság által 2004-ben közzétett végrehajtási útmutató általános átdolgozását, amely dokumentumnak az a célja, hogy segítséget nyújtson az érdekeltek számára az ÁME-k alkalmazásában. A végrehajtási útmutatónak az alkalmazandó szabványokra vonatkozó fejezetét legalább évente aktualizálni kell és közzé kell tenni.”

1.2. Hatály

1.2.1. Ez az útmutató információkkal szolgál az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) alkalmazására vonatkozóan; ugyanakkor mivel ezek az irányelveken alapuló másodlagos joghoz tartozóknak tekintendők, fel kell hívni a figyelmet bizonyos fogalmakra és eljárásokra, amelyekről a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. július 19-én hatályba lépett 2008/57/EK irányelv (a továbbiakban: a vasúti rendszer

kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv)1 tesz említést, amely irányelvet 2010. július 19-ig

kellett átültetni a nemzeti jogba. Mindazonáltal számos rendelkezése már megtalálható volt a nemzeti jogszabályokban, mivel azok a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló korábbi irányelvekből származnak (96/48/EK és 2001/16/EK).

1.2.2. Az útmutató ezenkívül ismertetni kívánja, hogyan kell értékelni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és az alrendszereket a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alapvető követelményeinek teljesítése érdekében. Az útmutatóban foglalt hivatkozások és eljárások a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésével, valamint a strukturális alrendszerek EK-hitelesítési eljárásának értékelésével foglalkoznak a hatályos ÁME-k tekintetében. Ugyanakkor a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozatalához vagy egy alrendszer valamely tagállamban történő üzembe helyezéséhez szintén szükség van mindazon vonatkozó uniós jogszabályok, nemzeti jogszabályok és szabályozási rendelkezések teljesítésére, amelyek összhangban vannak az uniós joggal, és amelyeket megkülönböztetésmentes módon alkalmaznak. Ezen útmutató hatálya nem terjed ki a járművek üzembe helyezésének engedélyezésére ([V. fejezet], [21–26. cikk]). Végül az útmutatónak nem célja, hogy iránymutatásokkal szolgáljon a vasúti berendezések tervezéséhez vagy gyártásához.

1.2.3. Az útmutató nem tartalmaz jogilag kötelező érvényű tanácsokat. Célja az egyértelműsítés, anélkül, hogy bármilyen módon kötelezően követendő eljárásokat diktálna és bármilyen jogilag kötelező érvényű gyakorlatot állapítana meg. Az útmutató magyarázatokkal szolgál az ÁME-kben foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban, és hasznos segítségnek bizonyulhat az azokban leírt szabályok és megközelítések megértésében. A cél tehát az, hogy a minimálisra csökkentsék a [14. és a 19. cikkben] megállapított védzáradékok alkalmazásainak eseteit, különös tekintettel azokra, amelyek az irányelv és a kapcsolódó ÁME-k eltérő értelmezéseiből erednek.

1 A 2008/57/EK irányelv preambulumbekezdéseire, cikkeire és fejezeteire történő hivatkozásokat szögletes zárójelbe

tettük.





1.2.4. Az útmutató és mellékletei példákat hoznak a műszaki megoldásokra. Ezeket a példákat nem szabad „kívánatos” megoldásoknak tekinteni – minden más olyan megoldás elfogadható, amely megfelel a vonatkozó ÁME-kben meghatározott követelményeknek.

1.2.5. Az útmutató csak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvvel és az ÁME-kre vonatkozó, kapcsolódó határozatokkal és rendeletekkel együtt értelmezhető és használható fel, azok alkalmazásának elősegítése érdekében, de nem helyettesíti azokat.

1.2.6. Az útmutatót az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) dolgozta ki a vasúti ágazat képviseleti szerveinek és a bejelentett szervezetek koordinációs csoportja (NB Rail) támogatásával. Az európai szabványügyi szervezeteknek és a nemzeti biztonsági hatóságoknak (NBH) szintén lehetőségük nyílt arra, hogy részt vegyenek az útmutató kidolgozásában és észrevételeikkel segítsék ezt a munkát. Az útmutatót előterjesztették a vasúti átjárhatósággal és biztonsággal foglalkozó bizottságnak (RISC).

1.2.7. Az útmutatót, amely nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen aktualizálják az európai szabványok és az ÁME-k változásainak követése érdekében. Az olvasó a rendelkezésre álló legfrissebb változatról az ERA weboldalán tájékozódhat.

1.3. Célközönség

1.3.1. Az útmutató célja az, hogy segítse az átjárhatósági műszaki előírások megértését, és ekképpen a hatályos ÁME-k alkalmazását a vasúti ágazatban érdekeltek számára. A tagállami szabályozó hatóságok és az összes érintett gazdasági szereplő – például vasúttársaságok, infrastruktúra-működtetők, gyártók, karbantartó szolgáltatók, kereskedelmi szövetségek, ajánlatkérők és bejelentett szervezetek – jelentik a célközönséget.

1.4. Az útmutató tartalma

1.4.1. A célközönség igényeinek a lehető legnagyobb mértékű kiszolgálása érdekében az útmutató arra törekszik, hogy teljes képet adjon az ÁME-k tartalmáról, és elmagyarázza, hogyan kell megfelelni azok követelményeinek, műszaki szempontbók kezelve azokat (pl.: „nyitott kérdések” és „különleges esetek”, megfelelőségértékelési modulok alkalmazása stb.). Ennek megfelelően az útmutató a következőkből áll: egy általános részből, amely alapvetően ismerteti a fogalmakat, szerepeket és a keretet, valamint a hozzá mellékelt, az egyes ÁME-kre vonatkozó egyedi útmutatókból.





2. A 2008/57/EK IRÁNYELV ÉS AZ ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

2.1. Bevezetés

2.1.1. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv (2008/57/EK) a kölcsönös átjárhatóságról szóló korábbi irányelvek – azaz a nagy sebességű (HS) transzeurópai vasúti rendszerről szóló 96/48/EK és a hagyományos (CR) transzeurópai vasúti rendszerről szóló 2001/16/EK irányelv – átdolgozott változata; mindkét irányelvet módosította a 2004/50/EK és a 2007/32/EK irányelv. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv az új megközelítési elveket követi, amelyek a következők (Útmutató az új megközelítésű és a globális megközelítésű irányelvek végrehajtásához, 1.1. szakasz):

„A jogi szabályozás harmonizálása az alapvető követelményekre korlátozódik, amelyeknek a Közösségen belül forgalomba hozott termékeknek meg kell felelni, ha azok élni kívánnak a Közösségen belüli szabad áruforgalom előnyeivel.

A műszaki előírásokat, amelyeknek a terméknek az irányelvekben lefektetett alapvető követelmények szerint meg kell felelnie, a harmonizált szabványok tartalmazzák.

A harmonizált vagy egyéb szabványok használata önkéntes marad, és mindenkor a gyártó döntheti el, hogy a követelményeknek való megfelelőséghez más műszaki előírásokat alkalmaz-e.

Azoknál a termékeknél, amelyek a harmonizált szabványok alapján készültek, abból kell kiindulni, hogy azok a megfelelőség alapvető követelményeinek megfelelnek.”

Ezekről az általános elvekről és ezen általános keretről az útmutató 3. mellékletében található további tájékoztatás.

2.1.2. Mindazonáltal a vasúti rendszer, illetve az alapvető követelményekkel kapcsolatos integrált szempontjainak összetettsége miatt szükség volt az ÁME-k létrehozására a vasúti rendszer kötelező kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében. Ezek meghatározzák a „vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges feltételeket”, és „a műszaki harmonizáció optimális” szintjének meghatározásaként kell rájuk tekinteni (a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 1. cikke).

2.1.3. Az ÁME-k elősegítik az átmenetet a régi, integrált nemzeti vasúti rendszerekből, amelyekre elsősorban nemzeti szabályok vonatkoztak, a főként uniós szabályok által irányított, közös európai vasúti térségbe.





2.1.4. 2011. március 29-én a Bizottság elfogadta [43] a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről szóló ajánlást, amely meghatározza azokat az elveket és iránymutatásokat, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének engedélyezésekor. Ezt a dokumentumot a tagállamoknak címezték, de mindenkinek ajánlott elolvasni, aki meg akarja érteni az ÁME-k szerepét és az EK-hitelesítési eljárást az üzembe helyezés engedélyezését eredményező eljárásban.

2.2. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv célkitűzései

2.2.1. Az [1. cikk] szerint a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv keretét a korábbi irányelveknél átfogóbban kell értelmezni:

1. „Ez az irányelv a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges feltételek létrehozására irányul a 2004/49/EK irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető módon. Ezek a feltételek a rendszerben üzembe helyezett részek tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet szakképesítésére, illetve egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak. 2. E célkitűzés megvalósítása érdekében meg kell határozni a műszaki harmonizáció optimális szintjét, és lehetővé kell tenni a következőket: a) a nemzetközi vasúti személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások megkönnyítése, javítása és fejlesztése az Európai Unión belül és harmadik országokkal; b) hozzájárulás a vasúti rendszer kiépítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások belső piacának fokozatos megteremtéséhez a Közösségen belül; c) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának elősegítése a Közösségen belül.”

2.2.2. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvet az EU arra irányuló megközelítése részének kell tekinteni, amelynek célja a vasúti közlekedés teljesítményének javítása. Ennek a legfontosabb pontjai a következők:

A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv

+ ÁME-k

+ Európai szabványok

+ Nemzeti szabályok

MA

Nemzetközi megállapodások (COTIF, AGC, AGTC, stb.)

+

Nemzetközi szabályok (UIC-, RIV-, RIC-, EN-szabványok)

+

Nemzeti szabályok Kölcsönös elismerés mellett vagy

anélkül

TEGNAP





nyílt hozzáférés a vasúti közlekedésben a verseny előmozdítása céljából, valamint a termékinnovációval és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos ösztönzők létrehozása érdekében;

a nemzeti hálózatok (és így a nemzetközi szolgáltatások) kölcsönös átjárhatóságának előmozdítása műszaki harmonizáción keresztül;

európai vasúti hálózat létrehozása a transzeurópai hálózatnak a közösségi vasúti rendszer egészére történő kiterjesztésével;

közös vasúti biztonsági megközelítés végrehajtása a piacra jutás elősegítése érdekében, meglehetősen magas biztonsági szint fenntartása mellett.

2.2.3. Végül a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alkalmazásában a „Közösség” fogalma (amelyet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta „Európai Unió”-ként kell értelmezni) és a „belső piac” fogalma Liechtenstein, Izland és Norvégia területét is az Európai Gazdasági Térség (EGT) részének tekinti, a Tanács és a Bizottság határozata értelmében [19]. A gyakorlatban a földrajzi hatály 27 tagállamra terjed ki (azaz az összes uniós és EGT-tagállamra, Ciprus, Málta és Izland kivételével, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek vasúti infrastruktúrával).

2.3. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv földrajzi hatálya

2.3.1. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv földrajzi hatályát a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) kiterjesztették az egész uniós vasúti rendszerre. Az irányelv átültetésekor a tagállamok kizárhatják a következőket:

a) „metrók, villamosok és más helyiérdekű vasúti rendszerek;

b) a vasúti rendszer többi részétől működésükben különálló hálózatok, amelyek csak helyi, városi vagy elővárosi személyszállításra szolgálnak, valamint a kizárólag ilyen hálózatokon működő vasúttársaságok;

c) magántulajdonban álló vasúti infrastruktúra és az ilyen infrastruktúrán használt járművek, amelyeket kizárólag a tulajdonos használ saját fuvarozási műveleteire;

d) szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai célra használt infrastruktúra és járművek.”

2.3.2. Az egyes tagállamokban a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv pontos alkalmazási körét az azt átültető nemzeti jogszabály határozza meg.

2.4. Az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) földrajzi hatálya

2.4.1. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv hatályának kiterjesztése nem jelenti az ÁME-k hatályának automatikus kiterjesztését. Sőt, az [1. cikk (4) bekezdés] kimondja, hogy az „ÁME-k hatályát […] fokozatosan ki kell terjeszteni a vasúti rendszer egészére […]”.

2.4.2. Az ÁME-k földrajzi hatályának kiterjesztése a meglévő ÁME-k felülvizsgálatával vagy új ÁME-k elfogadásával fog megvalósulni. Az egyes ÁME-kben eredetileg jelzett földrajzi hatály érvényes marad.

2.4.3. Ez azt jelenti, hogy a meglévő ÁME-k többségének földrajzi hatálya a transzeurópai nagysebességű és hagyományos vasúti rendszerre terjed ki, a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv I. mellékletében meghatározottaknak megfelelően (vagy ahogyan azt korábban a 96/48/EK irányelv I. melléklete és a 2001/16/EK irányelv I.





melléklete meghatározta), azaz a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasútvonalaira és az azokon valószínűsíthetően közlekedő járművekre. A transzeurópai közlekedési hálózatot a 661/2010/EU határozat [24]határozza meg, amely az 1692/96/EK határozatot [25]váltotta fel.

2.4.4. 2010-ben az ERA harmadik alkalommal kapott megbízást [40]az ÁME-k hatályának az Európai Unió teljes vasúti rendszerére való kiterjesztése érdekében. Az ERA az ÁME-k felülvizsgálatát végzi „az eddigiekben nem szabályozott vasútvonalak és járművek szabályozása céljából”.

2.4.5. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy adott ÁME-ben meghatározott földrajzi hatáskörön túl alkalmazzák azt az ÁME-t vagy annak bizonyos követelményeit. Ebben az esetben a nemzeti jogszabálynak ezt tükröznie kell. A tagállamok – a [17. cikk] értelmében – az ÁME követelményeit nemzeti szabályként küldhetik meg a hálózatnak a TEN-en kívül eső részére vonatkozóan.

2.5. Az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) műszaki hatálya

2.5.1. Az [5. cikk (2) bekezdése] értelmében az „alrendszereknek […] meg kell felelniük az üzembe helyezésük, korszerűsítésük vagy felújításuk idején hatályban lévő ÁME-knek”.

2.5.2. A strukturális alrendszerek esetében ez azt jelenti, hogy az ÁME-k földrajzi hatálya alá tartozó minden új alrendszernek összhangban kell lennie ezekkel az előírásokkal.

2.5.3. A korszerűsítésen vagy felújításon áteső strukturális alrendszerek tekintetében figyelembe kell venni a [20. cikket]. Ennek értelmében, a tagállam először eldönti, hogy szükséges-e új engedély kiadása az üzembe helyezéshez, és ha igen, akkor meghatározza, hogy „az ÁME-ket milyen mértékben szükséges a projektre alkalmazni”. A tagállamoknak „az alkalmazandó ÁME-ben feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével” kell döntést hozniuk.

2.5.4. A funkcionális alrendszerek esetében, amelyeknél nincs üzembe helyezés, az ÁME-k követelményeinek a vasúti rendszerre való alkalmazását a vonatkozó ÁME végrehajtási stratégiája határozza meg.

2.5.5. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy adott ÁME-ben meghatározott műszaki hatáskörön túl vagy a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvben nem meghatározott helyzetekben alkalmazzák azt az ÁME-t vagy annak meghatározott követelményeit. Ebben az esetben a nemzeti jogszabálynak ezt tükröznie kell.

2.6. Eltérések

2.6.1. Elvben az ÁME-k kidolgozásakor figyelembe vesznek különböző atipikus helyzeteket is, amelyeket különlegesen kell kezelni. Ezekkel a helyzetekkel rendszerint az ÁME-k 7. fejezete foglalkozik; többek között ide tartoznak az átmeneti időszakok és a különleges esetek. Előfordulhatnak azonban olyan váratlan helyzetek, amelyeket nem láttak előre, és amelyekkel nem foglalkoztak az átjárhatósági műszaki előírásokban. Ilyen esetekben – ha indokolt – a tagállamok eltérést kérhetnek bizonyos ÁME-k vagy ÁME-k részei tekintetében.

2.6.2. Amint a fentiekben már jeleztük, az ÁME a földrajzi hatálya alá tartozó minden új alrendszerre vonatkozik. Az ÁME-t nem kell alkalmazni, ha a projekt számára eltérést biztosítanak a [9. cikk] alapján, amely meghatározza, milyen esetekben alkalmazható eltérés és mi a követendő eljárás.

2.6.3. Az eltérés megadásáról az Európai Bizottság határoz, az érintett tagállam által benyújtott kérelem alapján. Amennyiben a projektért felelős szervezet úgy véli, hogy eltérésre van szükség, tájékoztatnia kell azon tagállam hatóságait, amelyben az alrendszert üzembe





szándékozzák helyezni, hogy a tagállam eltérésre irányuló bejelentést nyújthasson be a Bizottsághoz.

2.6.4. Külön figyelmet kell fordítani a [9. cikk (1) bekezdésének a) pontja] szerinti esetekre, azaz az olyan projektekre, „amelynek fejlesztése előrehaladott állapotban van, vagy a rá vonatkozó szerződés teljesítése már megkezdődött, amikor [az adott] ÁME-ket közzéteszik”.

2.6.5. A tagállamoknak az ÁME hatálybalépésétől számított egy éven belül be kell nyújtaniuk az ilyen projektek jegyzékét a Bizottsághoz.

2.7. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvnek az ÁME-khez kapcsolódó legfontosabb rendelkezései

Az irányelv következő cikkei különösen fontosak az ÁME-k szempontjából.

1. cikk (1) bekezdés: a kölcsönös átjárhatóság feltételei

„Ezek a [kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos] feltételek a rendszerben üzembe helyezett részek tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet szakképesítésére, illetve egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak.”

[G 1] Az ÁME-k kidolgozásakor arra törekedtek, hogy lehetővé tegyék – az irányelvben meghatározott alapvető követelményekkel összhangban – az átjárhatóságra alkalmas vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ezért nem foglalkoznak például a kényelmi követelményekkel kapcsolatos feltételekkel, amelyek nem akadályozzák a vonatok szabad és biztonságos haladását, azaz nem kapcsolódnak az alapvető követelményekhez és nem relevánsak az alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozhatósága szempontjából (a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 4., 10. és 16. cikke).

[G 2] Az ÁME-k csak új, felújított vagy korszerűsített alrendszerekre vonatkoznak. Az ÁME-k nem tervezési kézikönyvek. Nem foglalkoznak a rendszer valamennyi aspektusával, hanem csak az alapvető követelményekhez kapcsolódókkal.

2. cikk a) pont: „transzeurópai vasúti rendszer”

„»transzeurópai vasúti rendszer«: a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerek az I. melléklet 1. és 2. pontja szerint”

[G 3] Jóllehet a nagysebességű és a hagyományos vasúti rendszerekről szóló irányelveket egyetlen dokumentumban dolgozták át, és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv hatályát az EU vasúti rendszerének egészére kiterjesztették, a transzeurópai vasúti rendszer [24]és annak a nagysebességű és hagyományos vasúthoz tartozó részeinek meghatározása továbbra is fontos a hatályos ÁME-k alkalmazási köre tekintetében. Ezen ÁME-k hatálya az egyes ÁME-kben jelzett marad.

2. cikk b) pont: „kölcsönös átjárhatóság”

"»kölcsönös átjárhatóság«: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezeken a vonalakon előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani”





[G 4] A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv és a kapcsolódó ÁME-k célja, hogy – a versenyképesség javítása érdekében – elősegítsék a teljes uniós vasúti rendszerben a „műszaki harmonizáció optimális szintjét”, például az előállítási, az átvételi, az üzemeltetési és a karbantartási költségek csökkentésével. A cél először a nemzetközi vasúti szolgáltatások elősegítése, másodszor pedig közös uniós szabályok létrehozása az infrastruktúra, helyhez kötött berendezések és járművek megfelelőségértékelése és üzembe helyezése tekintetében.

[G 5] Az elmúlt években számos új, nagysebességű vonatot helyeztek üzembe nemzetközi útvonalakon. Ezt biztonságosan és minimális akadályoztatás mellett sikerült elérni, és csaknem az összes ilyen új vonat határon átnyúló kölcsönös átjárhatóságot valósított meg meghatározott útvonalakon. Más szóval, ezek az új vonatok a kölcsönös átjárhatóság olyan formáira hagyatkoztak, amelyek nem voltak teljes mértékben összhangban a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvvel és az ahhoz kapcsolódó ÁME-kkel. Jellemző módon az ezeken a nemzetközi járatokon használt járműveket speciálisan több vezérlőrendszerrel szerelték fel ezekhez az útvonalakhoz, szükség esetén például lehetővé téve az egyik vezérlőrendszerről a másikra történő gyors átkapcsolást. Az ilyen speciális megoldások, amelyek a különböző államok szabályainak való megfelelést szolgálták, további előállítási és megfelelőségértékelési költségeket vonnak maguk után.

2. cikk c) pont: „jármű”

„»jármű«: vonóerő kifejtésére alkalmas vagy vontatott, saját kerekein, a vasúti pályán közlekedő vasúti jármű. Egy jármű egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll”

[G 6] A mozdony például általában két alrendszerből áll, amelyek a következők:

járművek és

fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés.

2. cikk e) pont: „alrendszerek”

„»alrendszerek«: a vasúti rendszer megosztásának eredménye, amint azt a II. melléklet tartalmazza. Ezek az alrendszerek, amelyekre vonatkozóan alapvető követelményeket kell megállapítani, lehetnek strukturáltak vagy funkcionálisak”

[G 7] A [II. melléklet] értelmében a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alkalmazásában a vasúti rendszer a következő részekre bontható:

öt strukturális alrendszer:

o infrastruktúra,

o energia,

o pálya menti ellenőrzés-irányítás és jelzés,

o fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés,

o járművek;

(az első három alrendszer „hálózati alrendszereknek”, az utolsó kettő pedig „jármű alrendszereknek” is nevezhető)

három funkcionális alrendszer:





o üzemeltetés és forgalomirányítás,

o karbantartás,

o telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára.

[G 8] Emellett a [15. cikk (1) bekezdése] kimondja, hogy „a tagállamok engedélyezik a vasúti rendszer […] strukturális alrendszereinek üzembe helyezését”. A funkcionális alrendszerek esetében nincs üzembe helyezés, és ezért nincs EK-hitelesítési nyilatkozat, nincs EK-hitelesítési eljárás és a bejelentett szervezetek sem kerülnek bevonásra.

[G 9] Azt, hogy a strukturális és a funkcionális alrendszereknek miként kell megvalósítaniuk a kölcsönös átjárhatóságot, az Európai Bizottság által határozatok vagy rendeletek formájában elfogadott, és ennélfogva kötelező érvényű dokumentumokban határozzák meg, amelyeket „átjárhatósági műszaki előírásoknak” (ÁME-k) hívnak.

2. cikk f) pont: „kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek”

„»kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek«: a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelemcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A »rendszerelem« fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal”

[G 10] A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és azoknak a kölcsönös átjárhatóságot biztosító jellemzőit az ÁME-kben határozzák meg. A célok egyike egy európai ipari piac létrehozása vasúti termékek számára. Az értékelési eljárások és a kapcsolódó költségek tekintetében szükségtelenül előforduló ismétlődések elkerülése érdekében az alrendszereknek a kölcsönös átjárhatóság biztosításához szükséges alkotóelemeit vagy részegységeit – amelyeket azonos tervek alapján, szériatermékként állítanak elő, és amelyeket később nagy mennyiségben értékesítenek és beépítenek az alrendszerekbe – kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemként határozták meg.

[G 11] Általában véve a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a következő közös jellemzőkkel bírnak:

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek jellemzőit egy európai szabványra vagy egy másik vonatkozó dokumentumra való hivatkozással lehet értékelni, függetlenül attól az alrendszertől, amelybe a rendszerelemek beépítésre kerülnek;

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek önmagukban, alkatrészként felhasználhatók és a gyártó által az európai piacon forgalomba hozhatók azelőtt, hogy az alrendszerbe beépítésre kerülnének;

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tervezése egyedileg fejleszthető és értékelhető.

[G 12] A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségértékelése nem attól függ, hogy azok beépíthetők-e egy alrendszerbe. Ugyanakkor egy alrendszer EK-hitelesítési eljárása során mindesetre ellenőrizni kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket a felhasználási területükön alkalmazzák-e, az egyes ÁME-k 5. fejezetében előírtak szerint, és hogy azokat megfelelően beépítették-e az alrendszerbe. Az alrendszerbe való beépítés ellenőrzésekor figyelembe kell venni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó EK-megfelelőségi





nyilatkozatokban jelzett korlátozásokat és rendelkezéseket. Ezenkívül a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv hangsúlyozza a rendszerelemek megfelelőségének fontosságát, amelynek célja a rendszer kölcsönös átjárhatóságának garantálása.

[G 13] A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alkalmazásában (és az egyéb rendeletekben foglalt rendelkezések sérelme nélkül) a gyártóknak „nem kell CE-jelölést elhelyezni azokon a rendszerelemeken”, amelyek az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak. Ehhez elengedő a gyártó megfelelőségi nyilatkozata ([(36) preambulumbekezdés]). Sőt, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemen vagy egy alrendszeren elhelyezett CE-jelölés nem jelenti azt, hogy az összhangban van a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvvel vagy a kapcsolódó ÁME-kkel; a jelölés a műszaki harmonizációról szóló egyéb európai irányelvek alkalmazásának eredményeként került elhelyezésre. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvnek és a kapcsolódó ÁME-knek való megfelelés bizonyítékát a vonatkozó dokumentációban kell keresni.

[G 14] A CE-jelölést akkor kell elhelyezni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeken, ha az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó egyéb rendelet azt megkívánja.

5. cikk (2) bekezdés: az alrendszer ÁME-knek való megfelelése

„Az alrendszereknek ezen irányelvvel összhangban meg kell felelniük az üzembe helyezésük, korszerűsítésük vagy felújításuk idején hatályban lévő ÁME-knek; e megfelelőségnek fenn kell állnia az egyes alrendszerek használatának teljes időtartama alatt.”

[G 15] Ez a cikk csak azon strukturális alrendszerek tekintetében írja elő az ÁME-knek való megfelelés kötelezettségét, amelyeket (kivitelezésük, korszerűsítésük vagy felújításuk után) ezen ÁME-k hatálybalépését követően helyeztek üzembe. Az ÁME-k elfogadása nem jár visszamenőleges hatállyal. Nem teremtenek kötelezettséget arra, hogy a meglévő strukturális alrendszereket összhangba hozzák velük, kivéve ezen alrendszerek korszerűsítése vagy felújítása esetén. Korszerűsítés vagy felújítás esetén a [20. cikket] kell alkalmazni.

[G 16] Az alrendszereket értékelni kell az alkalmazandó ÁME-k alapján, még ha azok az ÁME-k nem is fedik le teljesen az adott alrendszert. Például egy hagyományos (CR) szerelvény esetében a vasúti alagutak biztonságára (SRT), a zajra (NOI) és a mozgáskorlátozott személyekre (PRM) vonatkozó ÁME-k alkalmazandók, még akkor is, ha a mozdonyokra és a személyszállító járművekre (LOC & PAS) vonatkozó ÁME még nincs hatályban.

[G 17] A [15. cikk (3) bekezdése] és a (40) preambulumbekezdés a vasútbiztonsági irányelv 10. és 11. cikkére hivatkozik (biztonsági tanúsítványok vasúttársaságok számára, illetve biztonsági engedélyek infrastruktúra-működtetők számára), hogy tisztázzák azokat a feladatokat, amelyek az alrendszereknek a kapcsolódó ÁME-knek való megfelelésének fenntartásával kapcsolatosak az ÁME-k alkalmazása során. Más szóval az, hogy az alrendszerek az alkalmazásuk során folyamatosan megfeleljenek a kapcsolódó ÁME-knek, az ezeket az alrendszereket üzemeltető vasúttársaságok és az infrastruktúra-működtetők feladata, a járművek esetében pedig a karbantartással megbízott szervezetek (ECM) feladata. Ezen a téren a beszállító feladata, hogy a vasúttársaság, az infrastruktúra-működtető és a karbantartással megbízott szervezet rendelkezésére bocsássa a vonatkozó dokumentumokat (üzemeltetési, karbantartási és képzési dokumentációk), hogy azok elvégezhessék saját feladataikat. Az ÁME-knek való megfelelés ekképpen történő fenntartása csak azokra az ÁME-kre vonatkozik, amelyek esetében az alrendszer üzembe helyezésekor értékelték és kinyilvánították a megfelelést (azaz egy adott ÁME





hatálybalépése előtt üzembe helyezett strukturális alrendszereknek nem kell megfelelniük annak a bizonyos ÁME-nek).

[G 18] A funkcionális alrendszerek esetében nincs üzembe helyezés. A rájuk vonatkozó ÁME-rendelkezések teljesülését a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek megadásának és felügyeletének keretében kell ellenőrizni.

5. cikk (7) bekezdés: az átjárhatóságra alkalmas vonatok és az ÁME-kben nem említett járművek

„Az ÁME-k nem akadályozhatják a tagállamokat az ÁME-kben nem említett járművek mozgatására szolgáló infrastruktúra használatára vonatkozó döntések meghozatalában.”

[G 19] Amint korábban már jeleztük, a meglévő strukturális alrendszereket nem kell összhangba hozni az ÁME-kkel.

[G 20] Az ÁME-k kidolgozásakor egyaránt figyelembe vették az ÁME-knek megfelelő vonatok, illetve az ÁME-kben nem említett egyéb járművek ugyanazon infrastruktúrán, egy időben történő mozgását, legyen szó személyszállításról vagy teherszállításról. Ez a helyzet nem kívánt meg egyedi előírásokat az ilyen vegyes típusú forgalom esetére mindaddig, amíg a hálózati alrendszerek alapvető paramétereinek többsége tekintetében megtartott előírások lehetővé tették a más járművek mozgásával összeegyeztethető határértékek elfogadását anélkül, hogy az zavarná az ÁME-nek megfelelő járművek haladását. Az egyedi határértékek alkalmazásának lehetősége azonban az infratruktúra-működtető hatáskörében marad, akinek viselnie kell a gazdasági következményeket és igazolnia e határértékek ÁME-követelményeknek való megfelelését.

10. cikk (2) bekezdés: „A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatala”

„Saját területükön és ezen irányelv alapján a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatalát a vasúti rendszerben történő felhasználás céljából, amennyiben azok megfelelnek ennek az irányelvnek. Különösen nem írhatnak elő olyan ellenőrzéseket, amelyeket a IV. mellékletben rögzített elemeket magában foglaló, az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozati eljárás részeként már elvégeztek.”

[G 21] A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv IV. melléklete három kategóriába sorolja a kölcsönös átjárhatóságot lehető tevő rendszerelemeket:

olyan többcélú rendszerelemek, „amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, és mint ilyenek, használhatóak más területeken is”;

különleges jellemzőkkel rendelkező többcélú rendszerelemek, „amelyek nem kizárólag a vasúti rendszerre jellemzőek, de amelyeknek vasúti célú felhasználás esetén meghatározott teljesítményszintet kell elérniük”;

sajátos rendszerelemek, „amelyeket kizárólag vasúti alkalmazásra használnak”.

Az ÁME-k műszaki és földrajzi hatálya alá tartozó alrendszerek esetében kötelező az EK-nyilatkozattal rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek alkalmazása, kivéve ha az alkalmazandó ÁME másként rendelkezik (pl.: átmeneti időszak esetén).

[G 22] Az ÁME „megállapítja az összes olyan feltételt, amelynek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek meg kell felelnie, valamint a megfelelőség értékelése során





követendő eljárást” ([(15) preambulumbekezdés]). Ezenkívül az „ÁME hatálybalépésekor bizonyos számú kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártása már folyamatban van. Átmeneti időszakot szükséges előírni annak érdekében, hogy ezeket a rendszerelemeket be lehessen építeni egy alrendszerbe, még akkor is, ha nem felelnek meg szigorúan ezen ÁME-nek.” ([(38) preambulumbekezdés])

[G 23] A technológiai innováció lehetővé tétele érdekében a hatályos ÁME-k többsége rendelkezéseket tartalmaz olyan „innovatív megoldásokra” vonatkozóan, amelyek nem teljesítik az ÁME-ben meghatározott követelményeket vagy nem értékelhetők az ÁME-ben meghatározottak szerint. Ilyen esetekben a kérelmezőnek meg kell neveznie az ÁME vonatkozó részétől való eltéréseket, és be kell nyújtania azokat elemzésre a Bizottsághoz. Ha a Bizottság véleménye kedvező, új specifikációs és értékelési eljárást foglalnak bele az ÁME-be az ÁME felülvizsgálata során, és az innovatív megoldás alkalmazását még az ÁME-be való beépítése előtt engedélyezhetik.

[G 24] A vasútbiztonsági irányelv 16. cikke értelmében a nemzeti biztonsági hatóságok felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a forgalomba hozott, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek összhangban vannak-e az ÁME-kkel.

15. cikk: strukturális alrendszerek üzembe helyezése

„(…) a tagállamok engedélyezik a vasúti rendszer területükön elhelyezkedő vagy ott üzemeltetett strukturális alrendszereinek üzembe helyezését.”

[G 25] Ebből a célból a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az alábbiakra:

„az alrendszerek azzal a rendszerrel való műszaki összeegyeztethetőségének ellenőrzése, amelybe integrálásra kerülnek” [15. cikk (1) bekezdés];

„az alrendszereknek” a vasútbiztonsági irányelvvel (4. cikk (3) bekezdés és 6. cikk (3) bekezdés) „összhangban történő biztonságos integrálása”;

annak ellenőrzése, hogy azok „megfelelnek-e adott esetben a vonatkozó ÁME-k működtetésre és karbantartásra vonatkozó rendelkezéseinek”.

[G 26] „A vasúti rendszert alkotó alrendszereket hitelesítési eljárásnak kell alávetni. A vizsgálat célja biztosítani, hogy a forgalomba helyezésért felelős hatóságok meggyőződhessenek arról, hogy az eredmények a tervezési, kivitelezési és forgalomba helyezési szakaszokban megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, illetve a műszaki és az üzemeltetési rendelkezéseknek. Célja emellett lehetővé tenni a gyártók számára, hogy egyenlő bánásmódra számíthassanak minden országban. Szükséges ezért egy vagy több olyan modult kidolgozni, amely meghatározza az alrendszerek EK-hitelesítésének alapelveit és feltételeit” ([(39) preambulumbekezdés]).

[G 27] A gyakorlatban egy alrendszer üzembe helyezés céljából történő engedélyezéséhez a nemzeti biztonsági hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a következő eljárások pozitív eredménnyel zárultak-e:

EK-hitelesítés,

a bejelentett alkalmazandó nemzeti szabályoknak való megfelelés igazolása (nyitott kérdések, különleges esetek, eltérések),

kockázatelemzés és -értékelés, szükség esetén a 352/2009/EK bizottsági rendelet alapján (ez az ÁME-n belüli kifejezett előírás is lehet)..





[G 28] „Az alrendszer üzembe helyezése után gondoskodni kell arról, hogy az alrendszert a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően üzemeltessék és tartsák karban” ([(40) preambulumbekezdés]). E célból a vasútbiztonsági irányelv meghatározza, hogy a vasúttársaságoknak és az infrastruktúra-működtetőknek milyen feladataik vannak az általuk üzemeltetett alrendszerekkel kapcsolatban. A tagállamoknak a biztonsági tanúsítvány és biztonsági jóváhagyások odaítélésekor ellenőrizniük kell e feladatok végrehajtását.

[G 29] A technológiai innováció lehetővé tétele érdekében a hatályos ÁME-k többsége rendelkezéseket tartalmaz „innovatív megoldásokra” vonatkozóan.

20. cikk: „A meglévő alrendszerek üzembe helyezése felújítás vagy korszerűsítés után”

„Ha új engedélyre van szükség, a tagállam határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben szükséges a projektre alkalmazni.”

[G 30] A bejelentett szervezet által végrehajtandó EK-hitelesítés az alrendszer azon részeire vagy jellemzőire vonatkozhat, amelyekre az ÁME-ket alkalmazták.

[G 31] A [2. cikk m) pontja] értelmében a „korszerűsítés”: „az alrendszert vagy az alrendszer egy részét módosító jelentősebb munkálat, amely javítja az alrendszer általános teljesítményét”. Ez a meghatározás általában véve vonatkozik az alrendszer átfogó teljesítményében eszközölt mindenféle szándékos változtatásra, például:

ha egy vágány elbontásáról döntenek egy alacsony forgalmú vonalon, ez csökkenti az adott vonal kapacitását, ugyanakkor költséghatékonyabbá teszi az üzemeltetését és a karbantartását (azaz javítja a teljesítményét);

ha egy felépítmény nélküli (lapos) kocsi konténerszállító kocsivá történő átalakításáról döntenek, egyik típusról sem mondható el, hogy ebből fakadóan nagyobb lesz a teljesítménye, de a döntést minden bizonnyal a teljesítmény javításának szándékával hozták meg egy konkrét üzleti szituációban.

[G 32] Az ilyen esetekben a [20. cikket] kell alkalmazni, és az érintett „tagállam határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben szükséges […] alkalmazni”.

[G 33] Bizonyos esetekben az ÁME-k különleges követelményeket tartalmaznak alkalmazásukra vagy felújításukra vonatkozóan.

V. fejezet: „A járművek”

[G 34] „…mivel a 96/48/EK és 2001/16/EK irányelvek új és korszerűsített alrendszereket említenek, a 2004/49/EK irányelv pedig használatban lévő járművekről rendelkezik, a járművek üzembe helyezési engedélyével kapcsolatos valamennyi rendelkezést integrálni kell” a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv V. fejezetébe ([(41) preambulumbekezdés]), mind az ÁME-nek megfelelő, mind pedig az ÁME-nek nem megfelelő járművesek esetében, a hálózatnak az ÁME földrajzi hatálya alá tartozó része, illetve azon része tekintetében is, amely még nem tartozik e földrajzi hatály alá. Ezek a rendelkezések figyelembe veszik a jármű új fogalommeghatározását (lásd a [2. cikk c) pontjával] kapcsolatos észrevételeket).

[G 35] Minden olyan alrendszerre nézve, amely egy jármű része, a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, és ami az új, korszerűsített vagy felújított alrendszereket illeti, azok esetében a vonatkozó ÁME-k alkalmazandók.





[G 36] A járművek üzembe helyezésének engedélyezési eljárásával az útmutató nem foglalkozik.

2.8. Az ÁME-k szerkezete és tartalma

2.8.1. Az [5. cikk (3) bekezdése] meghatározza az ÁME-k tartalmát, az EU vasúti rendszerében a kölcsönös átjárhatóság megvalósításához szükséges mértékben.

2. táblázat: Az ÁME-k tartalma

„Minden ÁME:

a) feltünteti a tervezet hatályát ([a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv I. mellékletében] említett hálózatrész vagy járművek; a [vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv II. mellékletében] említett alrendszer vagy alrendszerrészek);

Ezt az ÁME-k 1. és 2. fejezete tartalmazza.

b) meghatározza az egyes érintett alrendszerekre és a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokra vonatkozó alapvető követelményeket;

Az alapvető követelményeket általánosságban a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv III. melléklete határozza meg; ezeket az egyes alrendszerek tekintetében részletesebben az ÁME-k 3. fejezetében határozzák meg.

c) meghatározza az alrendszer és annak kapcsolódási pontjai által más alrendszerekkel szemben teljesítendő funkcionális és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások váltakozhatnak az alrendszer felhasználása szerint, például vonal-, csomópont- és/vagy jármű-kategóriák szerint, [a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv I. melléklete] alapján;

Az alrendszer-specifikus alapvető követelményeket tükrözik az egyes alrendszerek tekintetében meghatározott műszaki paraméterek, kapcsolódási pontok és teljesítménykövetelmények az ÁME-k 4. fejezetében.

A követelmények sokféleségét jelzi például az, hogy hivatkozni lehet a vasútvonalak különböző kategóriáira, amelyeket a nagysebességű és a hagyományos infrastruktúrára vonatkozó ÁME határoz meg, különböző energiaellátási rendszerekre a nagysebességű és a hagyományos vasút energiaellátására vonatkozó ÁME-ben stb.

d) meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok hatálya alá tartozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek a vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez;

Az ÁME-k 5. fejezete az európai előírások hatálya alá tartozó rendszerelemekkel és kapcsolódási pontokkal foglalkozik.

Azok a szabványok (önként vagy kötelezően vállaltak, lásd az útmutató 3. szakaszát), amelyek biztosítják a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alapvető követelményeinek való megfelelést, az ÁME-k 4. fejezetében meghatározott alrendszerek műszaki jellemzőinek, nem pedig közvetlenül az irányelv alapvető követelményeinek teljesítését teszik lehetővé.





2. táblázat: Az ÁME-k tartalma

e) megállapítja valamennyi mérlegelt esetben, hogy egyrészről a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelésekor, vagy másrészről az alrendszerek EK-hitelesítésekor mely eljárásokat kell használni. Ezek az eljárások a 93/465/EGK határozatban [és annak módosításaiban] meghatározott modulokon alapulnak;

Az ÁME-k 6. fejezete. Fontos megjegyezni, hogy ezt a határozatot felváltotta a 768/2008/EK határozat. Ezenkívül vasúti modulokról külön határozatot fogadtak el. Az e külön határozat elfogadásakor vagy azt követően elfogadott ÁME-k hivatkozást tartalmaznak erre. Az említett határozat elfogadásának időpontja előtt elfogadott ÁME-k a modulok leírását magukban az egyes ÁME-kben tartalmazzák.

f) feltünteti az ÁME-k végrehajtásának stratégiáját. Különösen fontos meghatározni azokat a szakaszokat, amelyeket el kell végezni a jelenlegi helyzetről a végleges helyzetre való fokozatos áttérés érdekében, ahol az ÁME-knek való megfelelés alapelvárásnak számít;

Az ÁME-k 7. fejezete, amely a különleges eseteket tartalmazza, átmeneti időszakokat is meghatároz az ÁME-k különböző rendelkezéseinek alkalmazásához, és némi időt hagy az olyan szabályoknak megfelelő alrendszerek üzembe helyezésére, amelyek az ÁME elfogadása előtt hatályban voltak.

g) feltüntetik az érintett személyzetre vonatkozó szakképesítési feltételeket, illetve a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételeket, amelyek a fenti alrendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME-k végrehajtásához szükségesek.

Ezeket a 4. fejezet tartalmazza, az alrendszer jellemzésének részeként.

2.8.2. Az [5. cikk (6) bekezdése] értelmében, „[h]a az alapvető követelményeknek megfelelő egyes műszaki szempontokat nem lehet kifejezetten szabályozni egy ÁME-ben, azokat az ÁME-hez csatolt mellékletben »nyitott kérdésként« kell egyértelműen azonosítani”. Ennek lényege az, hogy bizonyos szempontokat szükségesnek tekintenek az alapvető követelmények kielégítéséhez, de (összetettségük vagy az időhiány miatt) eddig még nem volt lehetséges egy megfelelő előírást meghatározni a célrendszer tekintetében. Ebben az esetben az ÁME elfogadható oly módon, hogy a nyitott kérdést későbbi felülvizsgálatok keretében fogják majd lezárni. Addig is a bejelentett nemzeti szabályok vonatkoznak erre a nyitott kérdésre.

2.8.3. Ezekről a nyitott kérdésekre vonatkozó nemzeti szabályokról, valamint az e szabályoknak való megfelelés értékelésére kijelölt szervekről a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az ezeket a nyitott kérdéseket magukban foglaló ÁME-k elfogadását követően.

2.9. Célrendszer és különleges esetek

2.9.1. Az ÁME célja az, hogy hozzájáruljon a „műszaki harmonizáció optimális szintjének” megvalósításához, egy közös célrendszerre vonatkozó előírás létrehozásával (nem tévesztendő össze az általánosan érvényes megközelítéssel).

2.9.2. Az egyes tagállamok sajátos helyzetétől függően a célrendszer nem minden esetben megvalósítható (vagy hosszú átmeneti időszakot igényel). Ezt figyelembe véve, az ÁME-k „fenntartják valamennyi tagállam meglévő vasúti rendszerének kompatibilitását. E célból valamennyi ÁME-nél rendelkezni lehet különleges esetekről, a hálózattal és a járművekkel





kapcsolatban egyaránt [...]. Valamennyi különleges esetben az ÁME-k meghatározzák a […] végrehajtási” szabályokat ([5. cikk (5) bekezdés]).

2.9.3. Ezeket a különleges eseteket két kategóriába sorolják: a rendelkezések vagy állandó jelleggel („P” esetek vagy állandó esetek) vagy ideiglenesen alkalmazandók („T” esetek vagy ideiglenes esetek).

2.9.4. Amennyiben a vonatkozó ÁME előírja, a tagállamnak értesítenie kell a Bizottságot a különleges esetekben a megfelelőség értékelésére kijelölt szervekről. Csakúgy mint a nyitott kérdések esetében, az értesítést az ÁME elfogadását követően kell elküldeni.

2.9.5. Az alábbi ábra a nemzeti szabályokból az ÁME-kbe történő átáramlást szemlélteti.

2.10. Az ÁME-kben előforduló hibák

2.10.1. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv bevezeti a kisebb hiba ([7. cikk (2) bekezdés)] és a jelentős vagy lényeges hiba fogalmát ([7. cikk (3) bekezdés)].

2.10.2. Ezenkívül az Ügynökségnek biztosított keretfelhatalmazásról szóló közlemény a hibát lényegesnek tekinti, ha az alrendszer vagy egy rendszerelem esetében gátolja:

az elkészülését vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő tervezést,

a megfelelőség értékelését,

az üzembe helyezést vagy forgalomba hozatalt,

a kölcsönös átjárhatóságot.

2.10.3. Ezekben az esetekben lényeges hiba azonosításakor haladéktalanul értesíteni kell erről a Bizottságot, az ERA-t vagy valamely tagállamot, hogy kikérhessék a vasúti átjárhatósággal és biztonsággal foglalkozó bizottság (RISC) véleményét, az Ügynökségtől műszaki szakvéleményt kérhessenek és elindíthassák az ÁME módosítására vonatkozó eljárást. Ezenkívül, ha a bejelentett szervezet azonosít egy ilyen hibát (vagy hibákat), „kérdés és válasz” eljárást indíthat a bejelentett szervezetek koordinációs csoportján (NB Rail) keresztül.

2.10.4. Ha a hiba nem lényeges, kisebb hibának tekinthető, amiről szintén értesíteni kell a Bizottságot, az ERA-t vagy valamely tagállamot, bár az ügyet nem kell olyan sürgősséggel kezelni; ebbe az esetbe tartoznak a fordítási hibák is.

Meglévő rendszer Célrendszer

Nemzeti szabályok 2. tagállam



Ensemble des STI

Különleges esetek 1. tagállam

Különleges esetek

3. tagállam

Különleges esetek 4. tagállam

ÁME-k,

4. fejezet

Különleges esetek

2. tagállam

ÁME-k, 7. fejezet






2.10.5. Az Ügynökség a weboldalán közzéteszi a felfedezett kisebb hibák jegyzékét, ezen belül a fordítási hibákat is, a vonatkozó ÁME-k felülvizsgálatáig. Ezt a listát tájékoztatás céljából megküldik a vasúti átjárhatósággal és biztonsággal foglalkozó bizottságnak (RISC) is.

2.11. Az Ügynökség műszaki szakvéleményei

2.11.1. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv [7. cikkének (1) bekezdése], valamint a 881/2004/EK rendelet 2. cikkének a) és b) pontja által megállapítottak értelmében az Európai Bizottság műszaki szakvéleményt kérhet az Ügynökségtől, többek között az ÁME-k hiányosságaira vonatkozóan (ideértve azokat az eseteket, amikor az ÁME által előírt követelmény nem egyértelmű és eltérő értelmezéseknek adhat alapot). Az utóbbi esetében értékelni kell, hogy az ilyen hiányosság milyen hatást gyakorol a kölcsönös átjárhatóságra, illetve az adott ÁME-vel és egyéb ÁME-kkel meglévő kapcsolódási pontokra.

2.11.2. A műszaki szakvéleménynek megoldással kell szolgálnia, értékelve a gazdasági, illetve a kölcsönös átjárhatóságra és a kapcsolódási pontokra gyakorolt határokat, valamint az alapvető követelményeknek való megfelelést, továbbá részletekkel kell szolgálnia a megfelelőségértékeléssel kapcsolatban.

2.11.3. Az Ügynökségnek két hónapon belül el kell készítenie műszaki szakvéleményét (a 881/2004/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontja). A műszaki szakvéleményt be kell nyújtani a vasúti átjárhatósággal és biztonsággal foglalkozó bizottsághoz (RISC), és ha elfogadják, be kell építeni a vonatkozó ÁME felülvizsgált változatába. Időközben (az ÁME felülvizsgálatáig) az Ügynökségnek közzé kell tennie a műszaki szakvéleményt a weboldalán és a nemzeti biztonsági hatóságok hálózatán keresztül terjesztenie kell azt. A szakvéleményt a bejelentett szervezetek koordinációs csoportjának (NB Rail) weboldalán is közzétehetik.

2.11.4. A [7. cikk (2) bekezdése] értelmében a Bizottság javasolhatja a szakvélemény használatát. Ebben az esetben a szakvéleményt az ajánlatkérőknek és a gyártóknak az alrendszer/rendszerelem tervezésének folytatására vagy a bejelentett szervezeteknek a megfelelőség értékelésére kell felhasználniuk.

2.11.5. A műszaki szakvélemény jogilag nem kötelező érvényű mindaddig, amíg nem válik az ÁME részévé. Amennyiben felhasználásra kerül, azt az érintett alrendszerre vagy rendszerelemre vonatkozó EK-tanúsítványon és az EK-nyilatkozaton is egyértelműen jelezni kell.

2.12. Az ÁME-k jelenlegi helyzete

2.12.1. A nagysebességű vasútvonalakra vonatkozó ÁME-k első csoportját – az infrastruktúra, energia, járművek és ellenőrzés-irányítás és jelzés (CCS) strukturális alrendszerekre, valamint az üzemeltetés és karbantartás funkcionális alrendszerekre vonatkozóan – 2002 májusában tették közzé.

2.12.2. Ezeket, illetve a 2009 előtt elfogadott összes ÁME-t a – későbbiekben a Vasutak Kölcsönös Átjárhatóságának Európai Szövetsége (AEIF) néven ismert, és az infrastruktúra-működtetőkből, vasúttársaságokból és a vasúti ágazat képviselőiből álló – közös képviseleti testület dolgozta ki az Európai Bizottság nevében.

2.12.3. Megalapítását követően az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) vette át az ÁME-k kidolgozásának feladatát. Ennélfogva az Ügynökség dolgozta ki a vasúti kocsikra (WAG) és az üzemeltetésre (OPE) vonatkozó ÁME módosításait, amelyek 2009-ben kerültek elfogadásra, és a 2009 után elfogadott összes ÁME-t. Az ÁME-k aktuális állásáról rövid áttekintés található az ERA weboldalán az „Interoperability/TSIs” menüpont alatt.





2.13. Az ÁME-k jelentősége a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv II. mellékletében meghatározott alrendszerek számára

2.13.1. Az [5. cikk (1) bekezdése] értelmében „[s]zükség esetén egy alrendszerre több ÁME is vonatkozhat, illetve egy ÁME vonatkozhat több alrendszerre”. A gyakorlatban egy táblázattal szemléltethető, miként kapcsolódnak egymáshoz a különböző alrendszerek és ÁME-k. Az alábbi táblázatból látszik, mely ÁME-ket kell alkalmazni mely alrendszerre, és ennélfogva figyelembe venni egy adott alrendszer megfelelőségének értékelésekor (az ÁME-tervezeteket csak referenciaként tüntetjük fel).

3. táblázat: Az ÁME-k hatálya és az alrendszerek

Alkalmazandó ÁME-k

Alrendszer

Infr

astr

uktú

ra

En

erg

ia

CC

S,

fed

élz

eti

CC

S,

pá

lya

m

en

ti

Já

rmű

vek

Fo

rga

lom

üze

me

lte

tés

és -

irá

nyít

ás

Ka

rba

nta

rtás

Te

lem

atikai

alk

alm

azások

2008/217/EK határozat HS INF

X X

2011/275/EU határozat CR INF

X X

2008/284/EK határozat HS ENE

X X

2011/274/EU határozat CR ENE

X X

2012/88/EU határozat CCS

X X X

2008/232/EK határozat HS RST

X X

2006/861/EK határozat CR WAG

X X

2011/291/EU határozat CR LOC&PAS

X X

2011/229/EU határozat RST Zaj

X X

2008/231/EK határozat HS OPE

X





3. táblázat: Az ÁME-k hatálya és az alrendszerek

2011/314/EU határozat CR OPE

X

62/2006/EK rendelet TAF

X

454/2011/EU rendelet TAP

X

2008/163/EK határozat HS&CR SRT

X X X X X X X

2008/164/EK határozat HS&CR PRM

X X X

2.13.2. A fenti táblázat a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv II. mellékletében meghatározott alrendszereket jelzi. Ez nem jelenti azt, hogy egy adott alrendszernél feltüntetett minden ÁME valamennyi esetben alkalmazható. Például a nagysebességű járművekre (HS RST) vonatkozó ÁME (2008/232/EK határozat) általában véve a járművek alrendszerére vonatkozik, de nem vonatkozik a hagyományos járművek alrendszerére, és a hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos (HS&CR PRM) ÁME (2008/164/EK határozat) általában véve vonatkozik a járművek alrendszerére, de nem vonatkozik az áruszállító kocsikra.

2.14. A különböző ÁME-k alkalmazása a gyakorlatban

2.14.1. Gyakorlati szempontból szemlélve a kérdést, megállapítható, hogy a projektek nem szükségszerűen felelnek meg a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvben meghatározott valamely alrendszernek, ehelyett egyszerre számos strukturális alrendszert foglalnak magukban. Ezenkívül, amint azt a fentiekben már jeleztük, egy adott alrendszerre számos ÁME vonatkozhat (illetve általában véve vonatkozik). A következő táblázat (a teljesség igénye nélkül) példákkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a különböző ÁME-k miként alkalmazhatók néhány gyakorlati esetben.

4. táblázat: Az egyes ÁME-k alkalmazása a gyakorlatban

Alkalmazandó ÁME-k

Esetek

Nag

yse

bessé

gű

vo

nal

Hag

yom

ányos,

ára

mm

al e

lláto

tt

vo

nal

Hag

yom

ányos,

ára

mm

al n

em

e

lláto

tt v

ona

l

Nag

yse

bessé

gű

sze

relv

én

y

Hag

yom

ányos

sze

relv

én

y

Hag

yom

ányos

sze

relv

én

y,

na

gyse

be

ssé

gű

vo

nalo

n tö

rtén

ő

alk

alm

i h

aszn

ála

tra

Nag

yse

bessé

gű

m

ozd

ony

Hag

yom

ányos

mo

zd

ony

Hag

yom

ányos

szem

ély

szállí

tó

ko

csi

Áru

szá

llító

ko

csi

Hag

yom

ányos

vo

nal

jelz

őre

nd

sze

rén

ek

ko

rsze

rűsít

ése

2008/217/EK határozat HS INF

X

2011/275/EU határozat CR INF

X X





4. táblázat: Az egyes ÁME-k alkalmazása a gyakorlatban

2008/284/EK határozat HS ENE

X

2011/274/EU határozat CR ENE

X

2012/88/EU határozat CCS

X X X X X X X X X

2008/232/EK határozat HS RST

X X X

2006/861/EK határozat CR WAG

X

2011/291/EU határozat CR LOC&PAS

X X X X

2011/229/EU határozat RST Zaj

X X X X X

2008/163/EK határozat HS&CR SRT

X X X X X X X X X

2008/164/EK határozat HS&CR PRM

X X X X X X X

2.14.2. A táblázatban foglalt példák a következőképpen értendők:

Egy új, nagysebességű vonalra vonatkozó projekt magában foglalja az infrastruktúra, az energia és a pálya menti ellenőrzés-irányítás és jelzés (CCS) alrendszereket. Ezen alrendszerekre a következő ÁME-k vonatkoznak:

o Infrastruktúra: nagysebességű infrastruktúra (HS INF) ÁME, mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó (PRM) ÁME (ha a vonalon állomások is vannak), a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME (ha a vonalon vasúti alagutak vannak)

o Energia: nagysebességű vasúti rendszer energiaellátására vonatkozó (HS ENE) ÁME, a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME (ha a vonalon vasúti alagutak vannak)

o pálya menti ellenőrzés-irányítás és jelzés: a nagysebességű vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó (CCS) ÁME, a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME

Egy új, hagyományos vonalra vonatkozó projekt magában foglalja az infrastruktúra, az energia (ha a vonal árammal ellátott) és a pálya menti ellenőrzés-irányítás és jelzés alrendszereket. Ezen alrendszerekre a következő ÁME-k vonatkoznak:





o Infrastruktúra: hagyományos infrastruktúra (CR INF) ÁME, a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME (ha a vonalon vasúti alagutak vannak)

o Energia: a hagyományos vasúti rendszer energiaellátására vonatkozó (CR ENE) ÁME (ha a vonal árammal ellátott), a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME (ha a vonalon vasúti alagutak vannak; néhány paraméter akkor is érvényes, ha a vonal nem árammal ellátott)

o pálya menti ellenőrzés-irányítás és jelzés: a hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó (CCS) ÁME, a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME

Egy új, nagysebességű szerelvény magában foglalja a járművek (RST) és a fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés alrendszereket. Ezen alrendszerekre a következő ÁME-k vonatkoznak:

o járművek (RST): a nagysebességű járművekre vonatkozó (HS RST) ÁME, a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó (PRM) ÁME, a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME

o fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés: a nagysebességű vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó (CCS) ÁME

Egy hagyományos mozdony magában foglalja a járművek (RST) és a fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés (CCS) alrendszereket. Ezen alrendszerekre a következő ÁME-k vonatkoznak:

o járművek (RST): a hagyományos vasúti rendszer mozdonyok és személyszállító járművek alrendszerére vonatkozó (CR LOC&PAS) ÁME, a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó (SRT) ÁME, a „járművek – zaj” alrendszerre vonatkozó (RST Noise) ÁME

o fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés: a hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó (CCS) ÁME

2.14.3. Következésképpen ezen esetek mindegyikében az egyes alrendszerek EK-hitelesítésének magában kell foglalnia az alrendszer tekintetében releváns ÁME-knek való megfelelőséget.

2.15. ÁME-k és egyéb követelmények

2.15.1. Az alkalmazandó nemzeti szabályok

[G 37] Egy, az összes vonatkozó ÁME-nek megfelelő alrendszert, amely esetében nincs nyitott kérdés, olyannak kell tekinteni, mint amely teljesíti a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alapvető követelményeit. Ugyanakkor jelenleg az ÁME-k nem fedik le az alapvető követelményekhez kapcsolódó összes szempontot (pl.: az ÁME-k földrajzi hatálya nem vonatkozik az egész uniós hálózatra, és nyitott kérdések is vannak). A hatályos ÁME-k által nem érintett szempontok tekintetében jelenleg fennálló átmeneti időszak alatt az egyes tagállamok által a [17. cikk (3) bekezdése] értelmében az Európai Bizottság számára megküldött nemzeti szabályokat kell alkalmazni az adott tagállam területén.

[G 38] Ezek a bejelentett nemzeti szabályok referenciaként szolgálnak az alapvető követelmények végrehajtásának igazolására, amennyiben (a [17. cikk (3) bekezdése] szerint):

„nincs vonatkozó ÁME, vagy





[…] eltérést engedélyeztek, illetve

különleges esetben a vonatkozó ÁME-kben nem található műszaki szabály alkalmazása válik szükségessé”

vagy (a [20. cikk] értelmében) az ÁME-ket nem alkalmazták teljes körűen az alrendszer felújítására vagy korszerűsítésére.

[G 39] A nemzeti szabályok bejelentésére vonatkozó ezen általános kötelezettség mellett az ÁME-ket elfogadó jogi aktusok általában részletesebb követelményeket fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy mire terjednek ki a szükséges értesítések.

[G 40] A tagállamoknak ezenkívül szervezeteket kell kijelölniük, hogy értékeljék e nemzeti szabályok megfelelőségét – ezek az ún. „kijelölt szervezetek”.

[G 41] A nemzeti szabályokat a hatályos ÁME-k kiegészítőjének kell tekintetni az alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében. E nemzeti szabályok hivatkozásainak teljes listáját a vasúti rendszer EU-n belüli kölcsönös átjárhatóságával foglalkozó weboldalon teszik közzé (lásd az internetes hivatkozást az ERA weboldalán a „registers\European Railway Agency Database for Interoperability and Safety – ERADIS” menüpont alatt).

[G 42] A nemzeti szabályok (a kiegészítő szabályokat is beleértve) nem mondhatnak ellent a vonatkozó ÁME-knek.

[G 43] Amennyiben az ÁME előírja, különleges esetekben a nemzeti szabályokat kell alkalmazni a megfelelőség értékelésére.

[G 44] Szükség esetén a tagállam módosíthatja az általa bejelentett szabályokat. Mindazonáltal szükség van bizonyos mértékű stabilitásra a lista azon céljának teljesüléséhez, hogy az alkalmazandó nemzeti szabályok közzétételével tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmódot biztosítsanak az összes érdekelt fél számára.

[G 45] Kevésbé lesz szükség ilyen nemzeti szabályokra azután, hogy módosítják és fejlesztik az ÁME-ket, lezárják a nyitott kérdéseket és az ÁME-k hatályát az uniós vasúti hálózat egészére kiterjesztik.

[G 46] A nemzeti szabályok azonban alkalmazandók maradnak az ÁME-ktől való eltérések és az ÁME-k részleges alkalmazása tekintetében, korszerűsítés vagy felújítás esetén.

2.15.2. A Szerződésből eredő egyéb előírásoknak való megfelelés

[G 47] A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv műszaki hatálya alá tartozó minden egyéb irányelvet, ideértve az alrendszerekre és a kölcsönös átjárhatóságot lehető tevő rendszerelemekre vonatkozókat is, továbbra is alkalmazni kell, feltéve hogy azok nem kapcsolódnak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvben megállapított alapvető követelményekhez. Adott esetben a [13. cikk (3) bekezdésében] foglalt rendelkezést kell alkalmazni: „Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek más szempontokra kiterjedő egyéb közösségi irányelvek hatálya alá tartoznak, úgy az EK-megfelelőségi vagy használhatósági nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek más irányelvek követelményeinek is eleget tesznek.”

[G 48] Az általánosan követendő elv az, hogy az ÁME-k nem ismétlik meg a más uniós előírások által már meghatározott követelményeket (elektromágneses összeférhetőség, égéstermék kibocsátás stb.). Ez nem jelenti azt, hogy a vasúti alrendszerek mentesülnek az ezen egyéb előírásoknak való megfelelés kötelezettsége alól.





[G 49] A következő rendelkezések alkalmazandók:

[3. cikk (2) bekezdés]: „Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit más vonatkozó közösségi rendelkezés sérelme nélkül kell alkalmazni. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, köztük a kapcsolódási pontok esetében azonban az irányelv alapvető követelményeinek való megfelelés érdekében szükségessé válhat az e célból kidolgozott egyedi európai előírások használata.”

A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv VI. mellékletének 2.1. pontja: „Az EK-hitelesítési eljárás során a bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer:

o megfelel a vonatkozó ÁME-knek;

o megfelel a Szerződésből eredő egyéb előírásoknak”.

[G 50] Az ÁME-knek való megfelelés mellett a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártójának garantálnia kell azt is, hogy a rendszerelem megfeleljen a többi alkalmazandó jogszabályban foglalt követelményeknek. E célból – és amennyiben szükséges – a gyártónak ki kell jelölnie az ezen irányelvekkel összhangban bejelentett szervezeteket (az ERA weboldalán megtalálható az új megközelítésű irányelvek értelmében bejelentett szervezetek listája az „interoperability\cooperation with organisations” menüpont alatt). A bejelentett szervezetnek, amelynek feladata annak értékelése, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel-e a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvben és az ÁME-kben foglaltaknak, nem kell értékelnie, hogy az adott rendszerelem megfelel-e a többi vonatkozó irányelvnek. Ezt az értékelést az alkalmazandó irányelvek értelmében a megfelelőség értékelésére kijelölt, bejelentett szervezetek végzik, vagy – ha ezek az irányelvek lehetővé teszik, akkor – maga a gyártó. Ugyanaz a szervezet azonban több irányelv tekintetében is elvégezheti a megfelelőség értékelését, amennyiben mindegyik esetében bejelentették.

[G 51] Az alrendszerek esetében más a helyzet. Az EK-hitelesítést végző bejelentett szervezetnek igazolnia kell, hogy az alrendszer megfelel:

az ÁME-knek, és hogy a [13. cikkel] összhangban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket ellátták az EK-megfelelőségi nyilatkozattal, és

a Szerződésből eredő egyéb vonatkozó előírásoknak. E célból a bejelentett szervezetnek, amelynek feladata annak értékelése, hogy az alrendszer megfelel-e a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvnek, nem kell értékelnie, hogy az adott alrendszer megfelel-e a többi előírásnak. Ugyanakkor a bejelentett szervezetnek bizonyítékot kell kérnie a kérelmezőtől az összes többi vonatkozó előírásnak való megfelelésről. Az utóbbinak releváns megfelelőségi bizonyítékot kell szolgáltatnia, és a bejelentett szervezetnek azt bele kell foglalnia a műszaki dokumentációba.

[G 52] A bejelentett szervezetek koordinációs csoportja (NB Rail) listát vezet a Szerződésből eredő, és az alrendszerek tekintetében alkalmazandó egyéb előírásokról; ez a lista az NB Rail weboldalán megtekinthető (a fent említett hivatkozás megtalálható az ERA weboldalán). Ez a lista nem kötelező érvényű, és az NB Rail-t nem terheli jogszabályi kötelezettség egy ilyen lista vezetésére.

[G 53] Amennyiben a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvben meghatározott alapvető követelmények (vagy az ÁME-követelmények), illetve az azonos műszaki hatállyal rendelkező egyéb jogszabályok követelményei között ellentmondás merül fel, a kérdéssel a Bizottsághoz kell fordulni, amely törekedni fog a leginkább megfelelő megoldás





megtalálására. Ebben az esetben alkalmazható az a jogi elv, hogy az ágazatspecifikus jogszabályok elsőbbséget élveznek a horizontális jogszabályokkal szemben.

2.15.3. ÁME-k és egyéb követelmények – Összefoglalás

[G 54] Az alábbi táblázat egyértelműen jelzi a strukturális alrendszerekre vonatkozó különböző követelmények és a rájuk vonatkozó megfelelőségértékelés kombinációit:

5. táblázat: A strukturális alrendszerekre vonatkozó különböző követelmények

és az azokkal kapcsolatos megfelelőségértékelés

Követelmények

Az alábbiak szerint elvégzett

megfelelőségértékelés:

A megfelelőségértékelésért felelős szerv

Alapvető paraméterek és a

kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő

rendszerelemek

Az ÁME 4. és 5. fejezete.

Az ÁME 6. fejezete.

A vasúti rendszer kölcsönös

átjárhatóságáról szóló irányelv szerinti bejelentett szervezet

Különleges esetek Az ÁME 7. fejezete. Tagállam általi

bejelentés Kijelölt szervezet

Nyitott kérdések Tagállam általi

bejelentés (nemzeti szabályok)

Tagállam általi bejelentés

Kijelölt szervezet

A Szerződésből eredő egyéb

előírások Egyéb előírások Egyéb előírások

Az egyéb jogszabályok értelmében bejelentett

szervezetek

[G 55] Általában véve a nemzeti szabályok és a kijelölt szervezetek bejelentésének a ([17. cikk értelmében)] a fenti táblázat szürkével jelölt részével kell összhangban lennie, míg a táblázat fehér kockáira az uniós jogszabályok vonatkoznak (az ÁME-k és a Szerződésből eredő egyéb előírások). Az ÁME-k 7. fejezetében említett különleges esetek hivatkozhatnak nemzeti szabályokra, amelyeket azután a tagállamoknak be kell jelenteniük.

[G 56] Azokban az esetekben, amikor eltérést engedélyeztek, a kijelölt szervezet felelős az ÁME(-k) helyett alkalmazott, bejelentett nemzeti szabályoknak való megfelelés ellenőrzéséért.

[G 57] Felújítás vagy korszerűsítés esetén a kijelölt szervezet felelős az ÁME(-k) helyett alkalmazott, bejelentett nemzeti szabályoknak való megfelelés ellenőrzéséért.

2.16. ÁME-kkel kapcsolatos kérdések

2.16.1. A jogi szövegről csak a Bíróság adhat hivatalos értelmezést.





2.16.2. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv és az ÁME-k maximális hatékonyságának biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az EU-ban a vasúti ágazat valamennyi érdekelt fele azonosan értelmezze és alkalmazza tartalmukat és az azokban foglalt követelményeket.

2.16.3. Időközben a felhasználók számos egyértelműsítés iránti kérelmet nyújtottak be az ERA-hoz, amely kérelmekkel az útmutató ezen változata foglalkozik. Mindazonáltal a felhasználóknak valószínűleg még vannak kérdéseik – ezeket összegyűjtik és későbbi felülvizsgálatok során válaszolják meg.

2.16.4. Az ÁME-vel kapcsolatos kérdéseket az ERA-hoz lehet elküldeni; ezeket a Gyakran Ismételt Kérdések között gyűjtik össze az Ügynökség weboldalán. E kérdéseket figyelembe fogják venni ezen útmutató későbbi átdolgozásai során, és – adott esetben – az ÁME-k felülvizsgálatakor.

2.16.5. Ezenkívül a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv [28. cikke] szerinti bejelentett szervezetek koordinációs csoportjukhoz, az NB Rail-hez fordulhatnak az ÁME-k végrehajtásával kapcsolatos értékelési és hitelesítési eljárásokkal kapcsolatos kérdéseikkel.





3. ALKALMAZANDÓ SZABVÁNYOK ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOK

3.1. Áttekintés

3.1.1. Az ÁME-ket EK-határozatokkal vagy -rendeletekkel fogadják el, éppen ezért kötelező erejűek. Ugyanakkor általában nem írnak elő konkrét műszaki megoldást a követelmények teljesítésére.

3.1.2. Az [5. cikk (8) bekezdése] értelmében „[a]z ÁME-k kifejezetten, egyértelműen azonosítható módon hivatkozhatnak az európai vagy nemzetközi szabványokra, előírásokra, vagy az Ügynökség által kiadott műszaki dokumentációkra”, vagy azok hiányában „más, egyértelműen meghatározott dokumentumokra” (például UIC-tájékoztatókra, nemzeti szabványokra stb.), és az e szabványoknak vagy előírásoknak (vagy azok vonatkozó részeinek) vagy dokumentumoknak való megfelelés kötelezővé vált. Az ÁME-k kifejezetten csak az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósításához szigorúan véve szükséges szabványokra, előírásokra és dokumentumokra (vagy ezek részeire) hivatkoznak, és ennélfogva csak ezeket teszik kötelezővé.

3.1.3. Ugyanakkor számos egyéb olyan szabvány és dokumentum létezik, amelyek fontosak az ÁME-k szempontjából, jóllehet nincs rájuk vonatkozó hivatkozás. Az e szabványoknak és dokumentumoknak való megfelelés továbbra sem kötelező. A harmonizált szabványoknak való megfelelés a kapcsolódó alapvető követelmények teljesítését feltételezi.

3.1.4. A harmonizált szabványokra való hivatkozásokat, amelyek jelzik azokat az irányelveket (új megközelítésű irányelvek és az új megközelítésen alapuló irányelvek), amelyek esetében feltételezik a megfelelőséget, az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé, és a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság weboldalán is elérhetők.

3.1.5. Ezért az is előfordulhat, hogy ugyanaz a szabvány (teljesen vagy részben) egyszerre harmonizált (azaz önkéntes, a megfelelőség vélelme mellett) és kötelező (azaz az ÁME ekként hivatkozik rá). Ezért a szabvány szerepel az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő harmonizált szabványok jegyzékében, valamint az ÁME-kben hivatkozott kötelező szabványok jegyzékében is.

3.1.6. A gyakorlatban a szabványok és egyéb dokumentumok az egyes ÁME-k 4. és 5. fejezetében meghatározott műszaki követelményekhez kapcsolódnak (az egyes alrendszerek alapvető paraméterei, kapcsolódási pontjai és teljesítménykövetelményei). Ezek a követelmények pedig tükrözik a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv alapvető követelményeit és az ÁME-k 3. fejezetében meghatározott, alrendszer-specifikus alapvető követelményeket.

3.1.7. Az egyes alrendszerekre vonatkozó szabványok és dokumentumok listáját (kötelezőket és nem kötelezőket egyaránt) a külön ÁME-útmutatók tartalmazzák (az útmutató 1. melléklete).

3.2. Hivatkozás az európai szabványokra és más dokumentumokra az ÁME-kben

3.2.1. Az ÁME-kben a hatályos szabványokra és egyéb dokumentumokra történő hivatkozások a következők lehetnek:

„szigorú” hivatkozások – amelyek esetében a hivatkozás egyértelműen azonosítja a dokumentum egy adott változatát (pl.: hivatkozik a változat számára, dátumára stb.), vagy





„csúsztatott” hivatkozások (azaz amikor nem határozzák meg egyértelműen, hogy a dokumentum pontosan melyik változatáról van szó) – amelyek esetében a szóban forgó ÁME legfrissebb változatának elfogadásakor hatályos dokumentumváltozatra hivatkoznak.

3.2.2. Amennyiben lehetséges, az ÁME-k kizárólag szigorú hivatkozásokat tartalmaznak.

3.2.3. Mindkét esetben a szabványnak (vagy dokumentumnak) az ÁME-ben említett változata az, amelyik kötelező érvényű. Amennyiben az ÁME elfogadását követően ennek a szabványnak (vagy dokumentumnak) egy új változatát fogadják el, az nem jelent változást az ÁME-re nézve, továbbra is az ÁME-ben említett „régi” változat az, amelyik kötelező érvénnyel bír. Tehát egyik esetben sem fordulhat elő „csúsztatás”.

3.2.4. Ha az ÁME egy szabványra vagy dokumentumra utal, az adott szabvány vagy dokumentum egésze kötelezővé válik. Ha az ÁME egy szabvány vagy dokumentum egy részére utal, csak az említett rész válik kötelezővé.

3.2.5. Ha az ÁME-ben említett szabvány hivatkozást tartalmaz egy másik szabványra, ez a másik szabvány válik kötelezően alkalmazandóvá, kivéve ha az ÁME másképpen rendelkezik.

3.2.6. Az ÁME-k nem tartalmaznak hivatkozást olyan szabványokra vagy más vonatkozó dokumentumokra, amelyek alkalmazása nem kötelező.

3.3. Az Ügynökség műszaki dokumentumai

3.3.1. Meg kell jegyezni, hogy az „Ügynökség műszaki dokumentuma” nem azonos az „Ügynökség műszaki szakvéleményével”, amelyet a 2.11. pont tárgyal.

3.3.2. Az ÁME hivatkozást tartalmazhat az Ügynökség műszaki dokumentumaira és valamely szabványra egyaránt. Ezenfelül az ÁME elfogadásáról szóló szabályozási intézkedés előírhatja a műszaki dokumentumok Ügynökség általi frissítését.





4. ÉRDEKELT FELEK

4.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek gyártói

4.1.1. Egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártója az a szervezet, amely felelős a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv és a kapcsolódó ÁME-k hatálya alá tartozó, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezéséért és gyártásáért, azzal a céllal, hogy a saját nevében az EU területén forgalomba hozza azt.

4.1.2. Az olyan esetekben, amikor az ajánlatkérő (pl.: a vasúttársaság vagy az infrastruktúra-működtető) a beszállítóval együtt részt vesz a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésében, egyértelműen jelezni kell, melyik fél a gyártó. A kapcsolódó kötelezettségek és felelősségek arra a személyre vonatkoznak, aki kidolgozta az EK-nyilatkozatot.

4.1.3. Bárki, aki jelentős mértékben módosítja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet, aminek eredményeként egy „szinte új” kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem jön létre (azaz amikor a módosítások hatással lehetnek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem által támogatott alapvető paraméterek jellemzőire), azzal a céllal, hogy az EU területén forgalomba hozza azt, attól fogva gyártónak tekintendő, akinek intézkednie kell a szükséges megfelelőségértékelés elvégzéséről.

4.1.4. Az infrastruktúra-működtetők, a vasúttársaságok, a járművek üzemben tartói stb. saját használatra tervezhetnek és gyárthatnak kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet, illetve módosíthatják azt. Ebben az esetben őket tekintik a rendszerelem fogalmazójának és gyártójának.

4.1.5. A gyártó felelős:

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezéséért és gyártásáért,

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tekintetében a megfelelőség és a használhatóság tanúsítására vonatkozó eljárások követése, a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvben és a kapcsolódó ÁME-kben megállapított követelmények fényében.

4.1.6. A gyártót terheli a kizárólagos és a végső felelősség azért, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem minden vonatkozó irányelvnek megfeleljen. Át kell látnia a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezését és gyártását, és – ha a vonatkozó ÁME előírja – gondoskodnia kell egy bejelentett szervezet (vagy szervezetek) által kidolgozott EK-tanúsítványról és EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot kell kiadnia a vonatkozó irányelvek minden alkalmazandó rendelkezése és követelménye tekintetében.

4.1.7. A gyártó bizonyos műveleteket – például a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezését vagy gyártását – kiadhat alvállalkozásba, feltéve hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem egésze felett általános ellenőrzést folytat és érte felelősséget vállal. Hasonlóképpen késztermékeket vagy kész alkatrészeket is felhasználhat (függetlenül attól, hogy CE-jelzéssel vannak ellátva vagy sem) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem előállításához anélkül, hogy elveszítené gyártói státuszát.

4.1.8. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv IV. melléklete meghatározza, milyen kötelezettségek hárulnak a gyártóra a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő





rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozat tekintetében.

4.1.9. A gyártó a Közösségen belül vagy azon kívül is rendelkezhet székhellyel. Bármely esetről is legyen szó, a gyártó meghatalmazott képviselőt nevezhet ki (lásd a 4.3. pontot) az EU területén, hogy a nevében az alkalmazandó irányelvek által előírt bizonyos feladatok elvégzésében eljárjon, feltéve hogy azokat a feladatokat a gyártó és a felhatalmazott képviselője között létrejött felhatalmazásban részletezik. Ugyanakkor az EU-n kívüli székhellyel rendelkező gyártó nem köteles meghatalmazott képviselővel rendelkezni, jóllehet ennek vannak előnyei.

4.2. Az EK-hitelesítés kérelmezője

4.2.1. A „kérelmező” szót a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv több cikke és melléklete is használja. A szó nem minden esetben utal ugyanarra a szerepre, és a kérelmezőnek nem kell ugyanannak a szervezetnek lennie. Például:

egy járműgyártó kérelmezőként járhat el a járművek alrendszer EK-hitelesítése tekintetében ([18. cikk]);

egy fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző rendszer gyártója kérelmezőként járhat el a fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés alrendszer EK-hitelesítése tekintetében ([18. cikk]);

egy lízingcég kérelmezőként járhat el a jármű üzembe helyezésének első engedélyezése tekintetében ([22. cikk]); valamint

egy vasúttársaság kérelmezőként járhat el egy másik tagállamban történő üzembe helyezés további engedélyezése tekintetében ([23. cikk]).

4.2.2. Az EK-hitelesítési eljárás kérelmezője „lehet az ajánlatkérő vagy a kivitelező, vagy azok Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője”. Bármely szervezet is legyen a kérelmező, az ő kötelessége az EK-hitelesítési nyilatkozat kiadása. A kérelmező ennélfogva az a személy, aki felelős az alrendszer ÁME-knek és a Szerződésből eredő egyéb előírásoknak való megfeleléséért (az EK-nyilatkozatban foglalt követelmények).

4.2.3. Az EK-hitelesítés kérelmezője a következőkért felelős:

az alrendszer tervezése, előállítása és átvételi próbája; akkor is felelős az alrendszer tervezéséért és kivitelezéséért, ha az alrendszer elemeit más szervezetek tervezték és állították össze;

az EK-hitelesítés a bejelentett szervezet általi végrehajtásának megszervezése (a részleteket lásd az útmutató 2. mellékletében);

az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatának kiállítása.

4.2.4. Az EK-hitelesítés kérelmezője kiadhat vagy alvállalkozásba adhat bizonyos feladatokat egy alrendszerrel kapcsolatban (például annak tervezését, kivitelezését vagy tesztelését), de az alrendszer egésze felett általános ellenőrzést tart fenn és érte felelősséget vállal, és továbbra is felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatért. Végül az SD vagy az SF modult követően az EK-hitelesítési nyilatkozatot kiállító kérelmezőnek meg kell egyeznie azzal a személlyel, akinek az EK-típusvizsgálati tanúsítványt kiadták.





4.2.5. Az olyan esetekben, amikor az alrendszer bizonyos részeire vagy szakaszaira közbenső hitelesítési nyilatkozat vonatkozik, a kérelmező, aki az EK-hitelesítési nyilatkozatot kiállítja, illetve az, aki kiállította a közbenső hitelesítési nyilatkozatot, más-más személy is lehet.

4.2.6. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv V. és VI. melléklete meghatározza, milyen kötelezettségek hárulnak a kérelmezőre az üzembe helyezés engedélyezésekor az EK-hitelesítési nyilatkozat tekintetében, és milyen szabályok vonatkoznak az EK-nyilatkozat birtoklására, az azt kísérő műszaki dokumentációval együtt.

4.2.7. Felújítás vagy korszerűsítés esetén az EK-hitelesítés kérelmezőjének a feladata a bejelentett szervezet értesítése arról, hogy az érintett tagállam milyen mértékben szándékozik az ÁME-t alkalmazni. A 20. cikk (1) bekezdése értelmében „az ajánlatkérő vagy kivitelező megküldi a beruházást ismertető dokumentációt az érintett tagállamnak”. Az ajánlatkérő és a kivitelező megegyezik arról, hogy ki küldi meg a dokumentációt. Rendszerint e két személy egyike nyújtja be az EK-hitelesítés iránti kérelmet.

4.3. Meghatalmazott képviselő

4.3.1. A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló határozat [22]melléklete R1. cikkének (4) bekezdése szerint a meghatalmazott képviselő „a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy a nevében meghatározott feladatokban eljárjon”.

4.3.2. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv összefüggésében olyan szervezetről van szó, amelyet a gyártó vagy az ajánlatkérő írásos felhatalmazással kifejezetten kinevezett arra, hogy bizonyos gyártói vagy ajánlatkérői kötelezettségek tekintetében a nevében eljárjon. Az, hogy a meghatalmazott képviselő milyen mértékben vállalhat a gyártóra vagy az ajánlatkérőre nézve kötelező érvényű kötelezettségeket, a meghatalmazott képviselőnek a gyártó vagy az ajánlatkérő által nyújtott felhatalmazással összhangban kerül meghatározásra.

4.3.3. Például a meghatalmazott képviselőt kinevezhetik arra a feladatra, hogy megfelelőségértékelést kérjen az EU területén, aláírja az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot vagy az EK-hitelesítési nyilatkozatot, és ezeket a dokumentumokat és (adott esetben) a műszaki dokumentációt az illetékes hatóságok részére megőrizze a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy az alrendszer élettartama során.

4.3.4. A gyártó vagy az ajánlatkérő meghatalmazott képviselőjének az EU-ban letelepedettnek kell lennie.

4.3.5. Egy gyártó kereskedelmi képviselői (például a szerződéses forgalmazók) – függetlenül attól, hogy az EU-ban telepedtek-e le vagy sem – nem tévesztendők össze a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv szerinti meghatalmazott képviselővel.

4.3.6. A meghatalmazott képviselőnek tiszteletben kell tartania a gyártóra vagy az ajánlatkérőre háruló kötelezettségeket, például a megfelelőségértékeléssel vagy a használatra való alkalmassággal, az EK-hitelesítéssel, az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal, az EK-hitelesítési nyilatkozattal vagy az azzal kapcsolatos kötelezettségeket, hogy az EK-nyilatkozatot – a műszaki dokumentációval együtt – az illetékes hatóságok részére megőrizze.

4.3.7. A tagállami hatóságok a gyártó vagy az ajánlatkérő helyett a meghatalmazott képviselőt szólíthatják fel az előbbieknek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv





szerinti kötelezettségeivel kapcsolatban. A gyártó vagy az ajánlatkérő marad felelős azon tevékenységekért, amelyeket a nevében a meghatalmazott képviselő végez.

4.3.8. A meghatalmazott képviselő ugyanakkor alvállalkozóként, importőrként vagy a forgalma helyezésért felelős személyként is felléphet.

4.4. Bejelentett szervezetek

4.4.1. A bejelentett szervezet a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy a strukturális alrendszer harmadik fél általi, a vonatkozó ÁME követelményei alapján történő értékeléséért felelős szervezet. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 2. cikkének j) pontja, 13. cikkének (2) bekezdése, 18. cikke, 28. cikke és VI. melléklete értelmében a bejelentett szervezeteknek a következő feladatai vannak:

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelése;

az alrendszerek EK-hitelesítésének elvégzése;

az EK-hitelesítési nyilatkozatot vagy a közbenső hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció kidolgozása (összeállítása);

időszakosan információk közzététele az alábbiakra vonatkozóan:

o beérkezett EK-hitelesítés, közbenső hitelesítési nyilatkozat és kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi és/vagy használatra való alkalmassági értékelése iránti kérelmek;

o kiadott EK közbenső hitelesítési tanúsítványok, EK-ellenőrzési tanúsítványok, valamint kiadott vagy elutasított EK-megfelelőségi és/vagy használatra való alkalmassági tanúsítványok.

Ezek a feladatok összhangban vannak a „globális megközelítés” elveivel – erről az útmutató 3. melléklete nyújt tájékoztatást.

4.4.2. Ezenkívül az új megközelítésen és a globális megközelítésen alapuló irányelvek végrehajtására vonatkozó útmutató (még nem aktualizálták az új jogalkotási keret szerint) a bejelentett szervezetek tevékenysége szempontjából még mindig releváns, azon rendelkezések kivételével, amelyek a CE-jelölés kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeken és alrendszereken történő elhelyezésével foglalkozik.

4.4.3. A „globális megközelítés” elveivel összhangban a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv szoros együttműködést ír elő a bejelentett szervezetek számára, tevékenységeik összehangolása érdekében. E célból létrehozták a bejelentett szervezetek koordinációs csoportját, az NB Rail-t, azzal a céllal, hogy megvitassák a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és használatra való alkalmasságának értékelésével és az alrendszerek EK-hitelesítésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákat, és javaslatokkal szolgáljanak e problémák megoldására ([28. cikk (5) bekezdés]). Ezeket a megoldásokat az „alkalmazási javaslatok” (RFU) vagy „kérdések és válaszok” (Q&C) keretében tették hivatalossá. A kérdéseket és válaszokat (Q&C) a Bizottságnak továbbítják elfogadásra. Az „alkalmazási javaslatok” és a „kérdések és válaszok” nem helyettesítik, hanem csak kiegészítik az uniós jogszabályokat azáltal, hogy további támogatással és információkkal szolgálnak a bejelentett szervezetek számára műszaki kérdésekkel kapcsolatban. Egy „alkalmazási javaslat” vagy egy „kérdés és válasz” elfogadását követően az összes bejelentett szervezet alkalmazza azokat.





4.4.4. Az „alkalmazási javaslatokkal” vagy „kérdések és válaszokkal” kapcsolatban az NB Rail weboldalán található információ (lásd az internetes hivatkozást az ERA weboldalán az „interoperability\cooperation with organisations” menüpont alatt).

4.4.5. Egy szervezet a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv keretében történő bejelentésekor a bejelentő tagállamnak jeleznie kell ennek a bejelentett szervezetnek a hatáskörét:

eljárás: kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének értékelése, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek használatra való alkalmasságának értékelése vagy alrendszerek EK-hitelesítése;

alrendszerek: energia, pálya menti ellenőrzés-irányítás és jelzés, fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés, járművek vagy infrastruktúra;

ÁME és ÁME-k felülvizsgálata.

4.4.6. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv VIII. melléklete határozza meg a szervezetek bejelentésekor a tagállamok által minimálisan figyelembe veendő feltételeket. Ezek a feltételek többnyire a gazdasági szereplők (gyártók, vasúttársaságok, infrastruktúra-működtetők stb.) és az üzembe helyezést engedélyező hatóságok hatáskörével és függetlenségével kapcsolatosak.

4.5. Kijelölt szervezetek

4.5.1. A kijelölt szervezet a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy a strukturális alrendszer harmadik fél általi, vonatkozó bejelentett nemzeti szabályok követelményei alapján történő értékeléséért felelős szervezet (lásd a 2.15.1. pontot azon esetekre vonatkozóan, amelyeknél a nemzeti szabályokat kell alkalmazni).

4.5.2. A bejelentett nemzeti szabályoknak való megfelelés értékelésére kijelölt szervezet vagy szervezetek azonosak lehetnek (a [(18) preambulumbekezdés szerint pedig azonosnak kell lenniük) a bejelentett szervezetekkel. Ez azonban nem kötelező feltétel. Mindenesetre, ha egy időben a „kijelölt szervezet” és a „bejelentett szervezet” ugyanaz, gyakorlati szempontból ez a szervezet egyetlen eljárás keretében el tudja végezni a teljes értékelést, hivatalos szempontból azonban továbbra is két különböző szerepet lát el, amit az e szervezetet létrehozó dokumentumoknak tükrözniük kell.

4.5.3. A kijelölt szervezeteknek a nemzeti szabályoknak való megfelelés hitelesítése tekintetében meglévő feladatai ennek megfelelően ugyanazok, mint a bejelentett szervezeteknek az ÁME-k megfelelőségének hitelesítése tekintetében meglévő feladatai. Van azonban egy jelentős különbség: az EK-hitelesítési eljárás esetében a kérelmező szabadon kinevezhet bármely, hatáskörrel rendelkező bejelentett szervezetet (függetlenül attól, mely tagállam jelentette be), míg a nemzeti szabályoknak való megfelelés hitelesítése és a különleges esetek kapcsán a kérelmező kötelező az azon tagállam által kijelölt szervezethez fordulni, amelynek területén az alrendszert üzembe kívánják helyezni.

4.5.4. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv nem határozza meg, hogy a tagállamoknak milyen feltételeket kell alkalmazni e szervezetek kijelölésekor. E tekintetben a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló határozat [22]6. cikkének (2) bekezdését lehet irányadóként említeni. Ez kimondja, hogy „[a]mennyiben a közösségi harmonizációs jogszabály úgy rendelkezik, hogy a megfelelőségértékelést a hatóságoknak kell elvégezniük, akkor azon megfelelőségértékelő szervezeteknek, amelyekre e hatóságok a műszaki értékelés során támaszkodnak, ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelniük, mint amelyeket e határozat a bejelentett szervezetek számára ír elő”.





4.6. Alrendszer üzembe helyezési engedélyének kérelmezője

4.6.1. Az alrendszer üzembe helyezési engedélyének kérelmezője eltérő lehet az EK-hitelesítés kérelmezőjétől.

4.6.2. Az üzembe helyezési engedély kérelmezőjét a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről szóló ajánlás [43] 8.1. pontja határozza meg. Az üzembe helyezési engedély kérelmezőjének a következők a feladatai:

annak biztosítása, hogy az alrendszer tekintetében elvégezték a hitelesítési eljárást, és a szükséges bizonyítékok átadása a nemzeti biztonsági hatóság számára, ideértve az alábbiakat:

o EK-hitelesítés;

o a nemzeti szabályoknak való megfelelés igazolása (nyitott kérdések, különleges esetek, eltérések);

o kockázatelemzés és -értékelés, szükség esetén, a 352/2009/EK bizottsági rendelet alapján;

üzembe helyezési engedély iránti kérelem benyújtása azon tagállam nemzeti biztonsági hatóságához, amelynek területén az alrendszert elhelyezni vagy üzemeltetni szándékozzák.

4.7. Nemzeti biztonsági hatóságok

4.7.1. Az ÁME-k alkalmazásával kapcsolatban a nemzeti biztonsági hatóságoknak az alábbiak a legfontosabb feladatai (mindegyiket a vasútbiztonsági irányelv 16. cikke határozza meg).

„strukturális alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése”;

„annak ellenőrzése, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek teljesítik-e a […] alapvető követelményeit”;

„annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e [a biztonsági tanúsítványokban és biztonsági engedélyekben] meghatározott feltételek és követelmények, továbbá hogy az infrastruktúra működtetői és a vasúttársaságok a közösségi vagy nemzeti jog követelményei szerint működnek-e”; ez magában foglalja annak ellenőrzését, hogy teljesülnek-e az ÁME-k funkcionális alrendszerekkel kapcsolatos előírásai.





5. MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

5.1. Megfelelőségértékelési eljárások

5.1.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

[G 58] A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek forgalomba helyezés előtt (lásd a 6.1. pontot) EK-megfelelőségi nyilatkozattal és – szükség esetén – EK-alkalmazhatósági nyilatkozattal kell rendelkezniük. Ezeket a nyilatkozatokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője adja ki, adott esetben a bejelentett szervezet általi tanúsítást követően.

[G 59] Tekintettel a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvre, a „megfelelőségértékelés” általános meghatározását (a fogalommeghatározásokat lásd a 7. táblázatban) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tekintetében úgy kell értelmezni, mint azt az eljárás, amely bizonyítja, hogy teljesültek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemhez kapcsolódó, vonatkozó ÁME-ben meghatározott követelmények.

[G 60] A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek egyéb jellemzőit a gyártó és a vevő közötti szerződés keretében lehet meghatározni, amennyiben azok nem ellentétesek az ÁME-k követelményeivel. A bejelentett szervezetnek nem kell értékelniük ezeket a jellemzőket a kölcsönös átjárhatóság keretében.

[G 61] Egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatának pontosan azonosítania kell azt a terméket, amelyre vonatkozóan kidolgozták.

[G 62] Egy meglévő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tekintetében új megfelelőségértékelésre vagy új EK-megfelelőségi nyilatkozatra van szükség (a rendszerelemnek egy alrendszerbe történő beépítése előtt), ha

jelentős mértékben módosítják (azaz a módosítások befolyásolhatják az alapvető paraméterek jellemzőit); vagy ha

új alkalmazási területen kívánják felhasználni.

[G 63] A fent jelzett esetekben új EK-alkalmazhatósági nyilatkozatra is szükség van akkor, ha azt a vonatkozó ÁME a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tekintetében előírja.

[G 64] A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet az EU területén forgalomba hozó természetes vagy jogi személy köteles a nemzeti illetékes hatóságok részére megőrizni az EK-megfelelőségi nyilatkozatot (vagy nyilatkozatokat) és az EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot (vagy nyilatkozatokat), valamint a műszaki dokumentációt a vonatkozó ÁME-ben meghatározott időszakra; ha az ÁME nem határozza meg, akkor ez az időszak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő utolsó rendszerelem gyártásának napjától számított 10 év. Ez az EU-ban gyártott és a harmadik országból behozott, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre egyaránt vonatkozik. Amennyiben a gyártó vagy az EU-ban tevékenykedő meghatalmazott képviselője nem teljesíti ezt a kötelezettséget, az azt terheli, aki a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet ez EU piacán forgalomba hozta (az importőr vagy bármely más személy).

[G 65] A gyakorlatban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket rendszerint sorozatgyártással állítják elő azonos tervek vagy típusok alapján, és ezek különböző alrendszerekbe beépíthetők. Tekintettel erre az EK-megfelelőségi és/vagy





alkalmazhatósági nyilatkozatot a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek az alrendszerbe való beépítése előtt kiadják, és az általában nem kapcsolódik egy adott projekthez vagy alrendszerhez.

[G 66] Az EK-megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a megfelelőségére vonatkozó további értékelés nélkül beépíthető egy alrendszerbe. Az alrendszer későbbi EK-hitelesítésének (lásd alább az 5.3.3. pontot) magában kell foglalnia annak igazolását, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet helyesen építették-e be, illetve kompatibilis-e más kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel abban az alrendszerben (az EK-hitelesítési eljárás keretében különösen ellenőrizni kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket a saját felhasználási területükön alkalmazzák-e).

[G 67] Ha egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem egy másik ilyen rendszerelem része (például a hálókocsikra vonatkozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a váltókra vonatkozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem része), az egyes gyártók felelőssége, hogy biztosítsák a megfelelő hitelesítést és EK-nyilatkozatot. Ekképpen – a fenti példa alapján – a hálókocsi gyártójának a feladata, hogy EK-nyilatkozatot biztosítson a hálókocsihoz a váltó gyártója számára.

[G 68] Egy rendszerelem megfelelőségi értékelésére vonatkozóan bármikor benyújtható kérelem. Mindazonáltal, kivéve ha a vonatkozó ÁME másként rendelkezik, az ezt a rendszerelemet magában foglaló alrendszer EK-tanúsítványa csak akkor adható ki, miután már elkészült az összes vonatkozó EK-megfelelőségi és alkalmazhatósági nyilatkozat.

[G 69] Ha a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet az alrendszerrel egyszerre értékelik, és ezen alrendszer üzembe helyezésén keresztül kerül forgalomba az EU piacán, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tekintetében ekkor is szükség van külön EK-megfelelőségi nyilatkozatra, kivéve ha a vonatkozó ÁME másként rendelkezik (pl. átmeneti időszak esetében). A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozatalára nem vonatkozhat annak az alrendszernek az EK-hitelesítési nyilatkozata, amelybe a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem beépítésre kerül. Formális szempontból a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségértékelésének folyamata elválik az alrendszer hitelesítési eljárásától.

[G 70] Különleges helyzetekben (amikor a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője nem teljesítette az EK-megfelelőségi és alkalmazhatósági nyilatkozattal kapcsolatos kötelezettségeket) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet felhasználó szervezetnek (pl.: egy járműgyártónak, amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket beépíti egy járműbe, építési beruházónak, amely kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket alkalmaz az infrastruktúrához, vagy az ajánlatkérőnek) lehetősége nyílik arra, hogy a gyártó helyett egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozóan EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot adjon ki. Ebben az esetben a szervezetnek kell gondoskodnia az EK-megfelelőség értékeléséről, és ezt a szervezetet fogják a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozójának tekintetni ([13. cikk (4) bekezdés]).

[G 71] Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és az EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot nyilvántartásba kell venni az Európai Vasúti Ügynökség adatbázisában, az ERADIS-ban.

5.1.2. Alrendszerek

[G 72] A következő lépéseket kell megtenni azelőtt, hogy egy tagállamtól engedélyt kérnek egy alrendszer üzembe helyezéséhez:





az alrendszer egy bejelentett szervezet általi EK-hitelesítése (a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv VI. melléklete); és az EK-hitelesítési tanúsítvány e bejelentett szervezet általi kiadása;

az alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítása az EK-hitelesítés kérelmezője által;

a bejelentett nemzeti szabályoknak való megfelelés igazolása a kijelölt szervezet által, amennyiben ez szükséges;

a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM), amennyiben szükséges.

Ez az útmutató nem fedi le a teljes folyamatot – csak az ÁME-nek való megfelelésre korlátozódik.

[G 73] EK-hitelesítési nyilatkozatra van szükség minden új – és ha a tagállam előírja – minden korszerűsített vagy felújított strukturális alrendszer esetében. Ha egy projekt a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv II. mellékletében meghatározott strukturális alrendszerek közül több mint egyet magában foglal (pl.: egy jármű magában foglalhatja a jármű alrendszert és egy fedélzeti CCS-alrendszert; egy vasúti vonal magában foglalja az infrastruktúra alrendszert, illetve rendszerint az energia és a pálya menti CCS-alrendszereket), akkor több EK-hitelesítési nyilatkozatra van szükség – egy-egy nyilatkozatra az egyes strukturális alrendszerek tekintetében.

[G 74] Sorozatgyártás esetén (pl.: járműveknél) EK-hitelesítési nyilatkozatra van szükség minden egyes egység tekintetében. Ez történhet az egyes egységekre vonatkozó külön nyilatkozat útján vagy több egység egyetlen nyilatkozatban való felsorolásával.

[G 75] Ha csak az alrendszer bizonyos részei vagy szakaszai érintettek, és teljesítik a vonatkozó ÁME (vagy ÁME-k) követelményeit, a bejelentett szervezet a [18. cikk (4) bekezdésének] megfelelően közbenső hitelesítési nyilatkozatot ad ki.

[G 76] Közbenső hitelesítési eljárás esetében a kérelmező közbenső EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki az alrendszer megfelelőségéről.

5.2. Megfelelőségértékelési modulok

[G 77] A megfelelőség és alkalmazhatóság értékelésére vonatkozó eljárások és az EK-hitelesítés modulok alkalmazásán alapulnak.

[G 78] A 2010 előtt elfogadott ÁME-k tartalmaznak egy leírást a megfelelőségértékelési modulokról az egyes ÁME-kben. A 2010-ben elfogadott ÁME-k egy, a megfelelőségértékelési modulokra vonatkozó külön bizottsági határozatra hivatkoznak, és ennélfogva nem tartalmazzák a modulok leírását. E határozat egyik melléklete magában foglal egy megfelelési táblázatot a „régi” és az „új” modulokról.

[G 79] A „régi” modulok a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló határozat [26] az „új” modulok pedig a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló határozat [22]által meghatározott általános modulokon alapulnak. Mindazonáltal a vasúti ágazatban meglévő különleges követelmények miatt ezeket kiigazították (pl.: külön modulokat hoztak létre a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az alrendszerek számára [42]

[G 80] További részletekkel (például a gyártók, az EK-hitelesítések kérelmezői és a bejelentett szervezetek feladataira vonatkozóan) az útmutató 2. melléklete szolgál.





5.3. A modulok megválasztása

5.3.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem értékelése

[G 81] A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártójának feladata, hogy egy adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó ÁME-ben jelzett modulokból kiválassza azokat, amelyek leginkább illeszkednek a gyártási folyamatba.

[G 82] Az, hogy a bejelentett szervezet milyen mértékben vesz részt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem értékelési eljárásában, minden modul esetében más és más.

[G 83] Általában véve az ÁME legalább 2 modulból való választást tesz lehetővé a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségértékelése céljából: az egyik modul a minőségirányítási rendszerrel nem rendelkező gyártókra vonatkozik, a másik pedig olyan gyártókra, amelyek rendelkeznek minőségirányítási rendszerrel. Az utóbbi esetben a bejelentett szervezetnek figyelembe kell vennie a minőségirányítási rendszernek egy akkreditált tanúsító szervezet által kiadott hivatalos tanúsítványát (pl.: EN ISO 9001), ha ezek a tanúsítványok vonatkoznak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre. Tanúsított minőségirányítási rendszer hiányában a bejelentett szervezetnek értékelnie kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésére és/vagy gyártására működtetett minőségirányítási rendszert.

[G 84] Tanúsított minőségirányítási rendszer esetében a bejelentett szervezet értékelése nem terjed ki a minőségirányítási rendszer általános követelményeire, hanem csak a szóban forgó minőségirányítási rendszernek az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre történő alkalmazására.

[G 85] A CA. és CC. modulok (a CC. modul csak CB+CC kombinációban használható) esetében nincs szükség arra, hogy a bejelentett szervezet részt vegyen a megfelelőségértékelésben vagy tanúsítványt adjon ki.

[G 86] A CD. modulok (a CD. modul csak CB+CD kombinációban használható), a CH. és a CH1. modulok esetében minőségirányítási rendszerre van szükség.

[G 87] Ha egy gyártó nem rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, csak CA., CA1., CA2., CB., CC. és CF. modulokat (a CC. és CF. modulok csak CB+CC és CB+CF kombinációban használhatók) alkalmazhat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek értékeléséhez.

[G 88] Bizonyos kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében az ÁME-k nem írják elő a bejelentett szervezet általi megfelelőségértékelést (CA. modul) vagy nem teszik kötelezővé a bejelentett szervezet által végzett megfelelőségértékelést a gyártási szakaszban (CC. modul). Ezekben az esetekben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre nem vonatkozik EK-megfelelőségi tanúsítvány. Ugyanakkor a gyártó felelős az összes legyártott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK-megfelelőségi tanúsítványának kiadásáért.

5.3.2. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem alkalmazhatósági értékelése

[G 89] Az alkalmazhatósági eljárás azokra a rendszerelemekre vonatkozik, amelyek esetében üzemi tapasztalatok általi hitelesítésre van szükség. Ezt különösen olyan rendszerelemek tekintetében írják elő, amelyek új konstrukciót képviselnek, vagy amelyeket új felhasználási területen alkalmaznak.





[G 90] Amennyiben az ÁME előírja az alkalmazhatósági eljárást, a CV. modult kell alkalmazni. Ebben az esetben ez a modul mindig kiegészíti a megfelelőségértékelésre vonatkozó CB. vagy CH1. modulokat.

[G 91] A használatra való alkalmassági értékelés eljárása rendes esetben az üzembe helyezett, az alrendszerbe reprezentatív módon egy meghatározott üzemeltetési időre vagy üzemi távolságra beépített rendszerelem használatára vonatkozik.

[G 92] Ha a vonatkozó ÁME jelez ilyen lehetőséget, a használatra való alkalmasság szimulációs módszerekkel értékelhető (például egy próbapadon vagy egy próbapályán). Az elfogadási feltételeket az ÁME határozza meg.

5.3.3. Alrendszerek EK-hitelesítése

[G 93] A kérelmező feladata, hogy az érintett alrendszerre vonatkozó ÁME-ben jelzett modulokból kiválassza azokat, amelyek leginkább illeszkednek az alrendszer tervezéséből, előállításából és átvételi próbájából álló folyamatba.

[G 94] Az alrendszerek értékelésekor az EK-hitelesítési eljárást minden esetben egy bejelentett szervezetnek kell elvégeznie, és egy EK-hitelesítési tanúsítványt kell kiállítani.

[G 95] Az SD. és SH1. modul esetében a kérelmezőnek minőségirányítási rendszert kell működtetnie.

[G 96] Az SD. modul használatához a kérelmezőnek minőségirányítási rendszert kell működtetnie az alrendszer előállítására és átvételi próbájára vonatkozóan.

[G 97] Az SH1. modul használatához a kérelmezőnek minőségirányítási rendszert kell működtetnie az alrendszer tervezésére, előállítására és átvételi próbájára vonatkozóan.

[G 98] Amennyiben több partner érintett a projektben, a minőségirányítási rendszeren alapuló modulok akkor alkalmazhatók, ha a minőségirányítási rendszer a tervezésben, a gyártásban, az üzembe helyezésben és az átvételi próbában részt vevő összes partner vonatkozó feladataira (pl. mind az infrastruktúra-működtetőkére, mind pedig a beszállítókéra, amennyiben azok érintettek) kiterjed.

[G 99] Ha a kérelmező nem rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, az alrendszerek EK-hitelesítése céljából csak az SB+SF modulkombináció vagy az SG. modul alkalmazható.

[G 100] Az SD vagy az SF modult követően az EK-hitelesítési nyilatkozatot kiállító kérelmezőnek meg kell egyeznie azzal a személlyel, akinek az EK-típusvizsgálati tanúsítványt kiadták.

[G 101] A kérelmező saját felelősségére állítja ki az EK-hitelesítési nyilatkozatot. A kérelmező tehát a szerződéses megállapodásoktól függetlenül teljes felelősséget vállal a termékért, beleértve annak tervezését is, amelyre az SB. modul irányadó. Más szavakkal, ha egy alrendszer nem felel meg az ÁME-kben foglalt előírásoknak, a kérelmező nem mentheti ki magát azzal, hogy kizárólag a rajzokat kivitelezte, a tervezésért azonban nem felelős.

[G 102] Ha az EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező kérelmező (X kérelmező) termékének tervezését egy másik személynek (Y kérelmező) kívánja engedélyezni, ez a következőképpen történhet:

X kérelmező valamennyi releváns típusvizsgálati dokumentációt hozzáférhetővé teszi Y kérelmező számára;

Y kérelmező saját EK-típusvizsgálati tanúsítványt kérelmez, és e dokumentációt felveszi a kérelmébe mint „a kérelmező megfelelő vizsgálótestülete, vagy más





vizsgálótestület által a kérelmező nevében és felelősségére elvégzett vizsgálatok eredményeit” (az SB. modul leírásának 3. szakasza).

Miután Y kérelmező megkapta az EK-típusvizsgálati tanúsítványt, ellenőrizheti, hogy termékei megfelelnek-e ezen típusnak (SD. vagy SF. modul).

5.4. Bizonyos szakaszokra vonatkozó értékelések

5.4.1. Az ÁME-k meghatározzák, hogy a megfelelőségértékelések milyen szakaszokra (általános tervezés, előállítás vagy átvételi próba) vonatkoznak, és azt, hogy milyen értékelési módszerrel (a terv felülvizsgálata, típusvizsgálat, a gyártási folyamat felülvizsgálata, üzemi tapasztalatok hitelesítése stb.) kell azokat végrehajtani. A modulok megválasztása e szakaszoktól függően történik.

5.4.2. Néhány alapvető paraméter tekintetében csak a tervezési jellemzők (például a kompatibilitást biztosító méretbeli előírások) lényegesek. Ilyen esetekben a megfelelőségértékelés a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy az alrendszer tervének felülvizsgálatát helyezi a középpontba.

5.4.3. Ha az ÁME vagy a kérelmező által választott modul tervfelülvizsgálatot ír elő:

azt egy bejelentett szervezetnek kell elvégeznie, dokumentált eljárás alapján, vagy

annak egy minőségirányítási rendszer részét kell képeznie.

5.4.4. A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a tervfelülvizsgálat végrehajtását, a kérelmező által kiválasztott megfelelőségértékelési modulban meghatározott eljárással összhangban. Ha ez egy független harmadik fél által tanúsított minőségirányítási rendszer része, a bejelentett szervezetnek ezt a tanúsítványt figyelembe kell vennie a tervfelülvizsgálat végrehajtásának értékelésekor.

5.4.5. A kérelmező gondoskodhat egy bejelentett szervezet által végzett, adott szakaszra korlátozott ellenőrzésről. Ebben az esetben a bejelentett szervezet közbenső EK-hitelesítési tanúsítványt ad ki, és ennek alapján a kérelmező közbenső EK-hitelesítési nyilatkozatot bocsát ki (a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv VI. melléklete).

5.4.6. Az EK-hitelesítés további szakaszaiért felelős bejelentett szervezeteknek a megfelelőség bizonyítékaként kell az adott szakaszra vonatkozó közbenső EK-hitelesítési tanúsítványra tekinteniük.

5.5. Az EK-hitelesítés alá nem tartozó esetek

5.5.1. A bejelentett szervezetek által végrehajtott EK-hitelesítési eljárás nem foglalja magában a megfelelőség ellenőrzését az alábbi esetekben:

a nyitott kérdésekre nemzeti szabályok vonatkoznak;

az ÁME 4. fejezetének záradéka helyett egy különleges eset van érvényben;

egy eltérést követően nemzeti szabályok vannak érvényben az ÁME-ben meghatározott követelmény helyett;

felújítás vagy korszerűsítés esetén nemzeti szabályok vannak érvényben az ÁME-ben meghatározott követelmény helyett.

5.5.2. Ezekben az esetekben az EK-ellenőrzési tanúsítványnak és az EK-hitelesítési nyilatkozatnak egyértelműen meg kell határoznia a vonatkozó ÁME-k azon részeit, amelyek tekintetében még nem értékelték a megfelelőséget.





5.5.3. Az alrendszer azon részeit vagy aspektusait, amelyekre nem vonatkozik az EK-hitelesítés, egy kijelölt szervezetnek kell értékelnie az alkalmazandó nemzeti szabályok alapján.

5.6. Felújítás vagy korszerűsítés esetében végzett értékelések

5.6.1. Ezekben az esetekben a [20. cikket] kell alkalmazni. A következő helyzetek különböztethetők meg egymástól:

olyan meglévő alrendszerek (vagy alrendszerek egész sorának) felújítása vagy korszerűsítése, amelyek a felújítás vagy korszerűsítés idején összhangban vannak a hatályos ÁME-kkel;

olyan meglévő alrendszerek (vagy alrendszerek egész sorának) felújítása vagy korszerűsítése, amelyek a felújítás vagy korszerűsítés idején nincsenek összhangban a hatályos ÁME-kkel, hanem az ÁME-k korábbi változatainak felelnek meg (azaz azoknak az ÁME-knek, amelyek akkor voltak hatályban, amikor az alrendszert (vagy alrendszereket) eredetileg üzembe helyezték);

olyan meglévő alrendszerek (vagy alrendszerek egész sorának) felújítása vagy korszerűsítése, amelyek az ÁME-k egyetlen változatával sincsenek összhangban.

5.6.2. Az utóbbi két esetben a hatályos ÁME-k alkalmazásának mértékéről az a tagállam dönt, amelynek területén az alrendszert – felújítását vagy korszerűsítését követően – üzembe kívánják helyezni.

5.6.3. E tekintetben említést kell tenni azon alrendszerek különleges helyzetéről, amelyek egy jármű részét alkotják. Ezen alrendszerek esetében üzembe helyezési engedélyt kell kiadniuk azon tagállamok nemzeti biztonsági hatóságainak, amelynek területén a járművet üzemeltetni kívánják. Az ÁME-k alkalmazásának mértékéről az a tagállam dönt, amelyben a korszerűsítést vagy felújítást követően az üzembe helyezésre irányuló első engedély iránti kérelmet benyújtják. Ami a további engedélyeket illeti, a kapcsolódó hitelesítések alkalmazási körét a [23. és 25. cikk] rendelkezéseivel összhangban kell korlátozni.

5.6.4. Olyan meglévő alrendszerek fejújítása vagy korszerűsítése esetében, amelyek a fejújítás vagy korszerűsítés idején összhangban vannak a hatályos ÁME-kkel, az ÁME-k teljes körű alkalmazása nem jelenthet problémát.

5.6.5. A „fejújítás” és „korszerűsítés” fogalmak meglévő alrendszerekre vonatkoznak. A [20. cikk] összefüggésében ezek a fogalmak nem utalnak egy tanúsítással rendelkező típus vagy konstrukció új alrendszerek előállítása céljával történő módosítására.





6. AZ ÁME-K ALKALMAZÁSA A VASÚTI RENDSZER ELEMEINEK ÉLETCIKLUSA SORÁN

6.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatala

6.1.1. A [10. cikk] értelmében „[a] tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek(et):

csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha lehetővé teszik a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósítását, ugyanakkor megfelelnek az alapvető követelményeknek;

a szándékolt felhasználási területükön alkalmazzák, és üzembe helyezésük, karbantartásuk megfelelő.

6.1.2. Ezek a rendelkezések nem akadályozhatják a rendszerelemek más alkalmazás céljából történő forgalomba hozatalát.”

6.1.3. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozatala az első lépés, amelyre jellemzően akkor kerül sor, amikor a rendszerelem elhagyja a gyártási szakaszt; a rendszerelem ekkor válik először elérhetővé az EU területén az EU-ban történő forgalmazás vagy felhasználás céljára. A fogalomba hozatal fogalma az egyes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre utal, nem a rendszerelemek típusára, és figyelmen kívül hagyja, hogy a rendszerelem különálló egységként vagy sorozatgyártásban került legyártásra.

6.1.4. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem rendelkezésre bocsátható (azaz forgalomba hozható) fizetés ellenében vagy díjmentesen, jellemző módon fizikailag történő átadással vagy a tulajdonjognak a gyártóról, a gyártó meghatalmazott képviselőjéről vagy az EU-ban letelepedett importőrről a forgalmazókra vagy közvetlenül a végső felhasználókra történő átruházásával, függetlenül az átruházás alapjául szolgáló jogi eszköztől (értékesítés, kölcsönzés, bérlés, lízingelés vagy más típusú jogi eszköz).

6.1.5. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a fogalomba hozatalkor meg kell felelnie a vonatkozó irányelveknek és ÁME-knek. Mivel a forgalomba hozatal fogalma az egyes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre utal, a gyártónak biztosítania kell, hogy ezek az egyes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a fogalomba hozatalkor megfeleljenek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvnek, a kapcsolódó ÁME-knek és más alkalmazandó irányelveknek.

6.1.6. Ha egy gyártó, az EU-ban tevékenykedő felhatalmazott képviselője vagy az importőr egy katalógusban olyan kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet kínál, amely a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv és kapcsolódó ÁME-k hatálya alá tartozik, az érintett rendszerelem mindaddig nem tekinthető forgalomba hozottnak, amíg első alkalommal ténylegesen rendelkezésre nem bocsátják. Ezért ha egy katalógusban kínált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem felel meg teljes mértékben a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv rendelkezéseinek és a kapcsolódó ÁME-knek, a katalógusnak ezt a tényt egyértelműen jeleznie kell.

6.1.7. Amikor egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet fogalomba hoznak, azt egy EK-nyilatkozatnak kell kísérnie. Az EK-nyilatkozat egyetlen rendszerelemre vagy egy sor azonos rendszerelemre is vonatkozhat; az EK-nyilatkozat hatálya alá tartozó rendszerelemet vagy rendszerelemeket mindkét esetben egyértelműen azonosítani kell az EK-nyilatkozatban, például sorszámmal.





6.1.8. A forgalomba hozatal nem tekinthető megvalósultnak, ha a terméket:

egy harmadik országbeli gyártótól egy EU-n belüli meghatalmazott képviselőre ruházzák át, akit a gyártó annak biztosítására kötelezett, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfeleljen a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvnek és a kapcsolódó ÁME-knek;

újraexportálás céljából hozták be az EU-ba, azaz feldolgozási megállapodás keretében;

harmadik országba irányuló kivitel céljából gyártották az EU-ban;

kiállították kereskedelmi vásárokon vagy kiállításokon. Ebben az esetben a rendszerelem nem biztos, hogy maradéktalanul teljesíti a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv és a kapcsolódó ÁME-k rendelkezéseit, és ezt a tényt egyértelműen fel kell tüntetni a kiállított kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem mellett.

6.2. Az alrendszerek életciklusa

[G 103] Az alrendszerek életciklusa a következő szakaszokból áll:

tervezés,

előállítás,

átvételi próba,

üzembe helyezés,

üzemeltetés és karbantartás, és

az élettartam vége.

[G 104] Az alrendszerek életciklusuk során számos fejújításon vagy korszerűsítésen áteshetnek.

[G 105] Amint azt az [5. cikk (2) bekezdése] kimondja, „[a]z alrendszereknek ezen irányelvvel összhangban meg kell felelniük az üzembe helyezésük, korszerűsítésük vagy felújításuk idején hatályban lévő ÁME-knek; e megfelelőségnek fenn kell állnia az egyes alrendszerek használatának teljes időtartama alatt”.

[G 106] Az alrendszer üzembe helyezésének pillanatában az ÁME-knek való megfelelés felelőssége az EK-hitelesítési nyilatkozatot kiállító szervezetet terheli. Ezenkívül az ÁME-knek való megfelelést egy bejelentett szervezetnek ellenőriznie és tanúsítania kell.

[G 107] Egy alrendszer üzembe helyezését követően az ÁME-knek való megfelelés felelőssége – a [15. cikk (3) bekezdése] értelmében – az alrendszert üzemeltető vasúttársaságot vagy infrastruktúra-működtetőt terheli, és – a vasútbiztonsági irányelv 14a. cikke értelmében – a karbantartással megbízott szervezetet, ami a járművek karbantartását illeti.

[G 108] Az útmutató 4. melléklete gyakorlati példákkal szolgál, amelyeket folyamatábrákkal szemléltet.

6.2.1. Az alrendszerek tervezése, előállítása és átvételi próbája

[G 109] A [18. cikk (2) bekezdése] értelmében a bejelentett szervezet feladata a tervezési szakasznál kezdődik és egészen az alrendszer üzembe helyezéséig tart. Meg kell jegyezni, hogy a bejelentett szervezet bizonyos részletek tekintetében nem biztos, hogy végre tudja hajtani az ellenőrzéseket, ha nem vonták be már az előállítási szakasz kezdetétől fogva;





mindenesetre a bejelentett szervezet késői bevonása késedelmet okozhat az EK-hitelesítésben és ebből fakadóan az üzembe helyezés engedélyezésében.

[G 110] Az EK-hitelesítés eredményeként a bejelentett szervezet EK-ellenőrzési tanúsítványt ad ki.

[G 111] A bejelentett szervezet ezenkívül felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért is ([18. cikk (3) bekezdés]). E dokumentációnak – egyéb dokumentumok mellett – tartalmaznia kell „a használati feltételekre és korlátozásokra vonatkozó valamennyi adatot, valamint a szervizelésre, folyamatos vagy rutinellenőrzésekre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó utasításokat”.

[G 112] A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az alkalmazandó nemzeti szabályoknak való megfelelés kijelölt szervezetek általi ellenőrzésének eredményeit, és – amennyiben a 352/2009/EK bizottsági rendelet értelmében szükséges – a 2004/49/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett, kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerhez kapcsolódó jelentést (a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv VI. mellékletének 2.4. és 3.3. szakasza).

6.2.2. Alrendszerek üzembe helyezése

[G 113] A [15. cikk (1) bekezdése] értelmében „a tagállamok engedélyezik a vasúti rendszer területükön elhelyezkedő vagy ott üzemeltetett strukturális alrendszereinek üzembe helyezését.

Ebből a célból a tagállamok megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy ezek az alrendszerek csak akkor legyenek üzembe helyezhetők, ha tervezésük, kivitelezésük és beszerelésük olyan módon történik, amely biztosítja a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelést a vasúti rendszerbe való integrálás során”.

Ez magában foglalja a vonatkozó ÁME-knek való megfelelést, de nem korlátozódik csak arra. Kiterjed továbbá az alkalmazandó bejelentett nemzeti szabályoknak való megfelelésre és ezen alrendszerek biztonságos beépítésére is.

[G 114] A [18. cikk] értelmében az ajánlatkérő vagy a gyártó vagy az EU-n belüli meghatalmazott képviselőjük a bejelentett szervezet által kiadott EK-ellenőrzési tanúsítvány és az ahhoz kapcsolódó műszaki dokumentáció alapján kiadja az EK-hitelesítési nyilatkozatot.

[G 115] A hitelesítési eljárás lezárultát követően azon tagállam nemzeti biztonsági hatóságának, ahol az alrendszert üzembe kívánják helyezni, engedélyezni kell az alrendszer üzembe helyezését.

[G 116] Az alrendszerre vonatkozó azon kötelezettség, hogy egy adott ÁME-nek megfeleljen, a szóban forgó ÁME hatályba lépését követően történő, első üzembe helyezésével kezdődik, ha az adott ÁME (mind földrajzi, mind műszaki) hatálya kiterjed erre a konkrét alrendszerre. Ezt követően ezt a megfelelést minden későbbi üzembe helyezés alkalmával hitelesíteni kell. Ezenkívül ezt a megfelelést folyamatosan fenn kell tartani mindaddig, amíg az egyes alrendszerek használatban vannak.

6.2.3. Alrendszerek felújítása vagy korszerűsítése

[G 117] Felújítás vagy korszerűsítés esetén – első lépésként – az ajánlatkérő vagy a gyártó megküldi a projektet ismertető dokumentációt az érintett tagállamnak. A dokumentáció alapján – és az alkalmazandó ÁME 7. fejezetében feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével – a tagállam eldönti, hogy a munkálatok nagysága szükségessé teszi-e új engedély kiadását a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv értelmében történő üzembe helyezéshez.





[G 118] Ilyen új üzembe helyezési engedély szükséges minden olyan esetben, amikor a tervezett munkálatok kedvezőtlen hatással lehetnek a biztonsági szintre.

[G 119] Ha új engedélyre van szükség, a tagállam határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben szükséges a projektre alkalmazni. Különösen meghatározhatja – adott esetben – az alrendszer azon jellemzőit, amelyeket új tervvizsgálatra és/vagy típusvizsgálatra kell beküldeni, az ÁME-k azon részeit, amelyeknek meg kell felelni, vagy azt, hogy az alrendszer mely részeinek kell összhangban lenniük ÁME-kkel.

6.2.4. Alrendszerek üzemeltetése és karbantartása

[G 120] Azon alrendszereknél, amelyeket a vonatkozó ÁME-k hatálybalépése előtt helyeztek üzembe, korszerűsítettek vagy újítottak fel, karbantartási célú csere esetén nem kötelező ezen ÁME-k alkalmazása.

[G 121] Azon alrendszereknél, amelyeket a vonatkozó ÁME-k hatálybalépése után helyeztek üzembe, korszerűsítettek vagy újítottak fel, az ezen ÁME-knek való megfelelést az alrendszer teljes élettartama során fenn kell tartani, és ez vonatkozik minden karbantartási célú cserére is. Ez magában foglalja az EK-nyilatkozattal rendelkező kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek használatát.

[G 122] Az ezen előírásnak való megfelelés érdekében az ÁME hatályon kívül helyezéséről szóló intézkedés rendszerint tartalmaz egy cikket, amely kimondja, hogy a hatályon kívül helyezett ÁME rendelkezései továbbra is alkalmazandók az ÁME alapján engedélyezett projektek karbantartására.

[G 123] E lehetőségnek köszönhetően a BSZ-ek a hatályon kívül helyezett ÁME-nek megfelelő EK-tanúsítványt állíthatnak ki, különösen az ezen ÁME alapján engedélyezett alrendszer kölcsönös átjárhatóságát lehetővé tevő rendszerelem tekintetében.

[G 124] Amellett, hogy a járműveknek meg kell felelniük a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv rendelkezéseinek, a vasútbiztonsági irányelv 10. cikke szerint a vasúttársaságoknak biztonsági tanúsítványt kell beszerezniük minden olyan tagállamban, ahol tevékenységet végeznek, a vasútbiztonsági irányelv 11. cikke szerint pedig az infrastruktúra-üzemeltetőknek biztonsági tanúsítványt kell beszerezniük.

[G 125] Az alrendszer működtetési és karbantartási szakaszában a bejelentett szervezetek nem vesznek részt.

6.3. Járművek üzembe helyezése

6.3.1. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv [21. cikkének (1) bekezdése] értelmében „[h]álózaton történő használat előtt a járművek üzembe helyezését az illetékes nemzeti biztonsági hatósággal engedélyeztetni kell, kivéve ha e fejezet máshogy rendelkezik”.

6.3.2. A jármű egy vagy több alrendszerből állhat.

6.3.3. A járművek üzembe helyezésének engedélyezéséhez kapcsolódó valamennyi (meglévő és új) rendelkezést belefoglalták a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvbe.

6.3.4. A hálózatot alkotó alrendszerek (infrastruktúra és helyhez kötött berendezések) és a járművet alkotó alrendszerek között lévő fontos különbség, hogy az előbbi csak egyetlen üzembe helyezési engedélyt kap (a hálózat helye szerinti tagállam nemzeti biztonsági hatóságától), míg az utóbbit (kivéve ha az [V. fejezet] másként rendelkezik) minden olyan tagállamban engedélyezni kell, ahol a járművet használni kívánják.





6.3.5. A járművek tekintetében a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv különbséget tesz „az üzembe helyezés első engedélyezése” (azaz az első olyan tagállamban történő engedélyezés, ahol a járművet üzembe kívánják helyezni) és „további üzembe helyezési engedélyek” (azaz olyan más tagállamokban történő engedélyezés, ahol a járművet üzemeltetni kívánják) között.

6.3.6. Az elv az, hogy az egyik tagállamban történő engedélyezés érdekében végzett ellenőrzéseket nem ismételhetik meg a más tagállamokban történő engedélyezés érdekében. Mindenekelőtt EK-hitelesítést kell végrehajtani az üzembe helyezés első engedélyezéséhez, amely a további engedélyezések tekintetében is érvényes.





7. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. Külön útmutatók a különböző ÁME-k számára (ideértve a vonatkozó szabványok és egyéb dokumentumok listáját)

2. Megfelelőségértékelés és EK-hitelesítés

3. Az európai keret

4. Példák az ÁME-k különböző szakaszokban történő alkalmazására

(Az Ügynökség weboldalán hozzáférhet a mellékletek legfrissebb elérhető változataihoz, továbbá hasznos internetes hivatkozásokat és internetcímeket talál, és elolvashatja a gyakran ismételt kérdéseket).





REFERENCIADOKUMENTUMOK

6 táblázat: Referenciadokumentumok

Hiv. Referenciadokumentum Hivatalos Lap Legutóbbi módosítás Változat

[1] A Tanács 1991. július 29-i 91/440/EGK irányelve a közösségi vasutak fejlesztéséről

L 237., 1991.8.24. 2007/58/EK irányelv

L 315., 2007.12.3.

--

[2] A Tanács 1995. június 19-i 95/18/EK irányelve a vasúttársaságok engedélyezéséről

L 143., 1995.6.27. 2004/49/EK irányelv

L 220., 2004.6.21.

--

[3] A Tanács 1995. június 19-i 95/19/EK irányelve a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról és az infrastruktúra használati díjának felszámításáról

L 143., 1995.6.27. 2001/14/EK irányelv (hatályon kívül helyezés)

L 75., 2001.3.15.

--

[4] A Tanács 1996. július 23-i 96/48/EK irányelve a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról


L 191., 2008.7.18.

--

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról

L 24., 1998.7.21. 2006/96/EK irányelv

L 363., 2006.12.20.

--

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 2001. február 26-i 2001/12/EK irányelve a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról

L 75., 2001.3.15. Helyesbítés,

L 334., 2001.12.18.

--

[7] Az Európai Parlament és a Tanács 2001. február 26-i 2001/13/EK irányelve a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról

L 75., 2001.3.15. – --







[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2001. február 26-i 2001/14/EK irányelve a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról

L 75., 2001.3.15. 2007/58/EK irányelv

L 315., 2007.12.3.

--

[9] Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/16/EK irányelve a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról


L 191., 2008.7.18.

--

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról

L 134., 2004.4.30. 1251/2011/EK rendelet

L 319., 2011.12.2., 43. o.

--

[11] Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelve a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a 95/18/EK és a 2001/14/EK irányelv módosításáról

L 164., 2004.4.30. 2009/149/EK irányelv

L 313., 2009.11.28.

--

[12] Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/50/EK irányelve a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról


L 191., 2008.7.18.

--

[13] Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/51/EK irányelve közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról

L 164., 2004.4.30. Helyesbítés

L 164., 2004.4.30.

--







[14] A 2007/32/EK irányelv a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv VI. mellékletének és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról


L 191., 2008.7.18.

--

[15] Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 2007/58/EK irányelve a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról

L 315., 2007.12.3. – --

[16] Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 2007/59/EK irányelve a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről

L 315., 2007.12.3. – --

[17] Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/57/EK irányelve a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról

L 191., 2008.7.18. 2009/131/EK irányelv, L 273., 2009.10.17.

2011/18/EU irányelv

L 57., 2011.3.2.

--

[18] Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1371/2007/EK rendelete a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről

L 315., 2007.12.3. – --







[19] A Tanács és a Bizottság 1993. december 13-i 94/1/EK határozata az Európai Közösségek, azok tagállamai, valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság és a Svájci Államszövetség között az Európai Gazdasági Térségről létrejött megállapodás megkötéséről

L 1., 1994.1.3. – --

[20] A 881/2004/EK rendelet az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról (ügynökségi rendelet)

L 220., 2004.6.21. 1335/2008/EK rendelet

L 354., 2008.12.31.

--

[21] A Tanács 1999/468/EK határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról

L 184., 1999.7.17. 182/2011/EU rendelet

L 55., 2011.2.28.

--

[22] Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 768/2008/EK határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

L 218., 2008.8.13. – --

[23] Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről

L 218., 2008.8.13. --

[24] Az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 661/2010/EU határozata a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról

L 286., 2010.11.4. – --







[25] Az Európai Parlament és a Tanács 1996. július 23-i 1692/96/EK határozata a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról

L 228., 1996.9.9. 661/2010/EU határozat (hatályon kívül helyezés)

L 286., 2010.11.4.

--

[26] A Tanács 1993. július 22-i 93/465/EGK határozata a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról

L 220., 1993.8.30. 768/2008/EK határozat (hatályon kívül helyezés)

L 218., 2008.8.13.

--

[27] A Tanács 1993. február 8-i 339/93/EGK rendelete a harmadik országokból behozott termékek termékbiztonsági szabályoknak való megfelelősége ellenőrzéséről

L 40., 1993.2.17. 765/2008/EK rendelet (hatályon kívül helyezés)

L 218., 2008.8.13.

--

[28] A Bizottság 2006/679/EK határozata a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozóan

L 284., 2006.10.16. Hatályon kívül helyezés: 2012/88/EU határozat

L 51., 2012.1.25.

Módosítás: 2012/463/EU határozat

L 217., 2012.8.14.

--

[29] A Bizottság 2006/860/EK határozata a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról


L 51., 2012.1.25.

Módosítás: 2012/463/EU határozat

L 217., 2012.8.14.

--







[30] A Bizottság 2006/861/EK határozata a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer "járművek – teherkocsik" alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról

L 344., 2006.12.8. Módosítás: 2009/107/EK határozat L 45., 2009.2.14.

2012/464/EU határozat L 217., 2012.8.14..

--

[31] A Bizottság 2006/920/EK határozata a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer "forgalmi szolgálati és forgalomirányítási" alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról


L 144., 2011.5.31.

--

[32] A Bizottság 2011/229/EU határozata a „járművek – zaj” alrendszerre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról

L 99., 2011.4.13. 2012/464/EU határozat

L 217., 2012.8.14.

--

[33] A Bizottság 62/2006/EK rendelete a telematikai alkalmazások alrendszerre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról

L 13., 2006.1.18. 328/2012/EU bizottsági rendelet

L 106., 2012.4.17.

--

[34] A Bizottság 2008/217/EK határozata a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra-alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról

L 77., 2008.3.19. Módosítás: 2012/464/EU határozat L 217., 2012.8.14.

--

[35] A Bizottság 2008/163/EK határozata a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a „vasúti alagutak biztonságával” kapcsolatban elfogadott kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól

L 64., 2008.3.7. Módosítás: 2011/291/EU határozat

L 139., 2011.5.26.

2012/464/EU határozat

L 217., 2012.8.14.

--







[36] A Bizottság 2008/164/EK határozata a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a „mozgáskorlátozott személyekkel” kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól


L 217., 2012.8.14.

--

[37] A Bizottság 2008/231/EK határozata a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról


L 280., 2010.10.26.


L 217., 2012.8.14.

--

[38] A Bizottság 2008/232/EK határozata a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer járművek alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról


L 217., 2012.8.14.

--

[39] A Bizottság 2008/284/EK határozata a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról

L 104., 2008.4.14. Módosítás:


L 217., 2012.8.14.

--

[40] A Bizottság C(2010)2576 határozata az Ügynökségnek adott megbízásról az átjárhatósági műszaki előírások kidolgozása és felülvizsgálata, valamint hatályuknak az Európai Unió teljes vasúti rendszerére való kiterjesztése érdekében







[41] A Bizottság 2010. október 21-i 2006/640/EU határozata a 2006/920/EK és a 2008/231/EK határozatnak a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerek „forgalmi szolgálat és forgalomirányítás” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások tekintetében történő módosításáról

L 280., 2010.10.26. 2011/314/EU határozat, L 144., 2011.5.31.

--

[42] A Bizottság 2010. november 9-i 2010/713/EU határozata az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól

L 319., 2010.12.4. -- --

[43] A Bizottság 2011. március 29-i 2011/217/EU ajánlása a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő engedélyezéséről

L 95., 2011.4.8. -- --

[44] Keretfelhatalmazás az Európai Vasúti Ügynökség számára a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv alapján bizonyos tevékenységek elvégzésére – COM(2007)3371

n.a. – --

[45] A Bizottság 2011. április 26-i 2011/274/EU határozata a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól

L 126., 2011.5.14. 2012/464/EU határozat

L 217., 2012.8.14., 30. o.

--







[46] A Bizottság 2011. április 26-i 2011/275/EU határozata a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer „infrastruktúra” alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól

L 126., 2011.5.14. 2012/464/EU határozat

L 217., 2012.8.14.

--

[47] A Bizottság 2011. április 26-i 2011/291/EU határozata a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer „mozdonyok és személyszállító járművek” járműalrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról

L 139., 2011.5.26. 2012/464/EU határozat

L 217., 2012.8.14.

--

[48] A Bizottság 2011. május 12-i 2011/314/EU határozata a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról


L 217., 2012.8.14.

--

[49] A Bizottság 2011. május 5-i 454/2011/EU rendelete a transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról

L 123., 2011.5.12. 665/2012/EU rendelet

L 194., 2012.7.21., 1. o.

--

[50] A Bizottság 2009. október 16-i 2009/131/EK irányelve a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének módosításáról

L 273., 2009.10.17. -- --

[51] A Bizottság 2011. március 1-i 2011/18/EU irányelve a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II., V. és VI. mellékletének módosításáról

L 57., 2011.3.2. -- --







[52] Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról

L 55., 2011.2.28. -- --

[53] A Bizottság 2012. január 25-i határozata a transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról


L 51., 2012.1.25., 1. o.

-- --





FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

Fogalommeghatározások

[G 126] A következő táblázat az útmutatóban használt fogalmakat és meghatározásukat tartalmazza.

[G 127] E fogalmak között vannak olyanok, amelyek meghatározása megtalálható a vonatkozó jogi szövegekben; ilyen esetekben a fogalommeghatározást dőlt betűvel és idézőjelek között tüntettük fel, a forrás megjelölésével. Ezek a fogalommeghatározások kötelező érvényűek.

[G 128] A fogalmak egy részét nem határozzák meg jogi szövegek; ezekben az esetekben a meghatározásokat szabványokból vagy útmutatókból vettük át, vagy az ezen útmutatót kidolgozó csoport fogalmazta meg azokat. Ezek a fogalommeghatározások nem kötelező érvényűek.

7. táblázat: Fogalommeghatározások

Fogalom Meghatározás/forrás

Az Ügynökség intézkedései

Az Európai Vasúti Ügynökség által a 881/2004/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében kiadott bármely dokumentum.

Alkalmazási terület Az alrendszer(ek) azon része, amelybe a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet be tervezik szerelni.

Alapvető paraméterek

„a vonatkozó ÁME-kben meghatározott mindazon szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltételek, amelyek az átjárhatóság szempontjából elengedhetetlenül fontosak” ([2. cikk k) pont])

Megfelelés Egy termékkel, eljárással, szolgáltatással, rendszerrel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesülése (a 768/2008/EK határozat I. melléklete R1. cikke (12) bekezdésének értelmezése).

Megfelelőségértékelés

„értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy termékkel, eljárással, szolgáltatással, rendszerrel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek” (a 768/2008/EK határozat I. melléklete R1. cikkének (12) bekezdése).

Megfelelőségértékelő szervezet

„megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet” (a 768/2008/EK határozat I. melléklete R1. cikkének (13) bekezdése); a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv esetében a bejelentett szervezet az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME) megfelelőségének értékeléséért felelős szervezet, a kijelölt szerv pedig a bejelentett nemzeti szabályok megfelelőségének értékeléséért felelős szerv.

CSM-értékelést végző szerv

„független és hozzáértő személy, szervezet vagy intézmény, aki vagy amely vizsgálatot folytat egy rendszernek a biztonsági követelmények teljesítésével kapcsolatos alkalmasságát illetően egy bizonyítékokon alapuló vélemény megállapítása érdekében” (352/2009/EK bizottsági rendelet 3. cikkének (14) bekezdése)







Ajánlatkérő „bármely olyan közjogi vagy magánjogi jogalany, amely egy alrendszer tervezését és/vagy építését, korszerűsítését, illetve felújítását rendeli meg. E jogalany lehet vasúttársaság, infrastruktúra-működtető, üzembentartó, illetve egy adott projekt működtetésének koncessziótulajdonosa” ([2. cikk r) pont])

Eltérés Az átjárhatósági műszaki előírásokkal kapcsolatos összes követelmény vagy azok egy része alól a [9. cikk] értelmében biztosított mentesség.

Tervvizsgálat a termék kialakításának értékelése a tervezési módszerek, a tervezési eszközök és a tervezés eredményeinek vizsgálata révén, adott esetben figyelembe véve a vizsgálatok és felülvizsgálatok eredményeit, illetve azoknak a gyakorlati tapasztalatokon alapuló megerősítését

(a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó CH1. modulon vagy az alrendszerekre vonatkozó SH1. modulon belüli eljárás)

Kijelölt szerv A tagállam által az alrendszereknek a bejelentett nemzeti műszaki szabályoknak való megfelelősége értékelésére kijelölt szerv ([17. vagy 20. cikk])

Alapvető követelmények

„mindazok a III. mellékletben ismertetett feltételek, amelyeket a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak teljesíteniük kell” ([2. cikk g) pont])

Európai előírás „közös műszaki előírás, európai műszaki engedély vagy európai szabványt átültető nemzeti szabvány, a 2004/17/EGK irányelv XXI. mellékletében meghatározottak értelmében” ([2. cikk h) pont])

Meglévő vasúti rendszer

„a meglévő vasúti rendszer vonalaiból és helyhez kötött berendezéseiből álló struktúra, illetve az infrastruktúrán közlekedő különböző kategóriájú és származású járművek” ([2. cikk o) pont])

Harmonizált szabványok

„minden olyan európai szabvány, amelyet a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt szervezetek valamelyike fogadott el az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően adott bizottsági felhatalmazás alapján, és amely más szabványokkal együtt megoldást jelent a jogi rendelkezések betartására” ([2. cikk u) pont])







Az infrastruktúra működtetője

„az a testület vagy vállalkozás, amely különösen a vasúti infrastruktúra vagy annak egy része létrehozásáért és karbantartásáért felelős a 91/440/EGK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerint, ami magában foglalhatja az infrastruktúra felügyeleti és biztonsági rendszerének az irányítását is. Az infrastruktúra működtetőjének feladatai egy hálózaton vagy a hálózat egy részén belül más testületekre vagy vállalkozásokra ruházhatók” (a vasútbiztonsági irányelv 3. cikkének b) pontja)

Innovatív megoldás Olyan műszaki megoldás, amely megfelel a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv és a Szerződéseken alapuló egyéb előírások alapvető követelményeinek, de nem felel meg a vonatkozó ÁME-kben meghatározott követelmények némelyikének és/vagy nem értékelhető az ezekben az ÁME-kben meghatározott módon.

Biztonsági hatóság „az a nemzeti testület, amelyet az ezen irányelv szerinti vasútbiztonsági feladatok elvégzésével bíztak meg, illetve a tagállamok által ezekkel a feladatokkal megbízott más kétnemzetiségű testület, amely a határokon átnyúló egyedi infrastruktúrák egységes biztonsági rendszerének a biztosításával foglalkozik” (a vasútbiztonsági irányelv 3. cikkének g) pontja)

Bejelentett szervezet

„[olyan szervezet, amely felelős] a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékeléséért és az alrendszerek EK-hitelesítési eljárásának értékeléséért” ([2. cikk j) pont])

Nyitott kérdés Az alapvető követelményeknek megfelelő műszaki szempontok, amelyeket nem lehet kifejezetten szabályozni egy ÁME-ben, és amelyeket az ÁME-hez csatolt mellékletben egyértelműen azonosítanak, az [5. cikk (6) bekezdése] értelmében.

Üzembe helyezés „mindazok a műveletek, amelyekkel az alrendszert vagy a járművet a tervezett üzemállapotba helyezik” ([2. cikk q) pont])

Forgalomba hozatal „a terméknek a közösségi piacon első alkalommal történő forgalmazása” (a 768/2008/EK határozat I. melléklete R1. cikkének (2) bekezdése), ahol a „forgalmazás” jelentése: „a közösségi piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében” (a 768/2008/EK határozat I. melléklete R1. cikkének (1) bekezdése)

Előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt

„bármely olyan projekt, amelynek a tervezési/kiépítési folyamata már abban a szakban van, hogy a műszaki előírások módosítása már elfogadhatatlan lenne az érintett tagállam számára. Ez az akadályoztatás lehet jogi, szerződéses, gazdasági, pénzügyi, társadalmi vagy környezetvédelmi jellegű, és megfelelően meg kell indokolni” ([2. cikk t) pont])







Vasúttársaság „a 2001/14/EK irányelvben meghatározott vasúttársaság és bármely más állami vagy magánvállalkozás, amelynek fő üzleti tevékenysége vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatások nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania; magában foglalja azokat a vállalkozásokat is, amelyek csak vontatást végeznek” (a vasútbiztonsági irányelv 3. cikkének c) pontja)

Szabályozási terület Az állam vagy az állami hatóságok által jogszabályban előírt termékkövetelmények, valamint minden olyan intézkedés és tevékenység, amelyek célja az e követelményeknek való megfelelés, illetve e követelmények hitelesítése és tanúsítása.

Felújítás „egy alrendszernek vagy az alrendszer egy részének cseréjére irányuló olyan nagyobb munkálatok, amelyek az alrendszer általános teljesítményét nem változtatják meg” ([2. cikk n) pont])

Különleges eset „a vasúti rendszer bármely része, amely földrajzi, topográfiai okokból, illetve a városi környezetre vagy a meglévő rendszerrel való összeegyeztethetőségre vonatkozó korlátozások miatt az ÁME-kben akár időlegesen, akár véglegesen különös rendelkezéseket követel meg. Ide tartozhatnak különösen a Közösség többi részétől elszigetelt vasúti pályák és hálózatok, a rakszelvény, a nyomtáv vagy a vágánytengely-távolság, a szigorúan helyi, regionális vagy történelmi célú használatra szánt járművek, illetve harmadik országokból származó vagy azokba szánt járművek” ([2. cikk l) pont])

Karbantartás keretében történő pótlás

„alkatrészek azonos funkciójú és teljesítményű alkatrészekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül” ([2. cikk p) pont])

Műszaki szakvélemény

Az Ügynökség által az ügynökségi rendelet 2. cikkével összhangban kiadott vélemény.

Típusvizsgálat Az EK-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amely révén a bejelentett szervezet megvizsgálja a termék műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a termék műszaki tervezése megfelel a rá alkalmazandó jogalkotási aktus követelményeinek.

Az ÁME-kkel kapcsolatban alkalmazandó CB. és SB. modulok keretében meglévő eljárás, amelyet a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat is előír)

Korszerűsítés „az alrendszert vagy az alrendszer egy részét módosító jelentősebb munkálat, amely javítja az alrendszer általános teljesítményét” ([2. cikk m) pont])







Önkéntes terület A fogyasztó által szerződés alapján megkövetelt, de az állam vagy az állami hatóságok által nem előírt termékkövetelmények, valamint minden olyan intézkedés és tevékenység, amelyek célja az e követelményeknek való megfelelés, illetve e követelmények hitelesítése és tanúsítása.





Rövidítések

8: táblázat: Rövidítések

RÖVIDÍTÉS TELJES SZÖVEG

AEIF Vasutak Kölcsönös Átjárhatóságának Európai Szövetsége (Association Européenne pour l’Interopérabilité Ferroviaire)

ÁME Átjárhatósági műszaki előírás

BSZ Bejelentett szervezet

CEN Európai Szabványügyi Bizottság

CENELEC Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

CR Hagyományos vasúti rendszer

CCS Ellenőrzés-irányítás és jelzés

CSM Közös biztonsági módszer

ECM Karbantartással megbízott szervezet

EGT Európai Gazdasági Térség

EIM Európai infrastruktúra-működtetők

EMC Elektromágneses összeférhetőség

ENE Energia

EPTTOLA European Passenger Train and Traction Operating Lessors Association (Európai Vasúti Személy- és Teherszállítással Foglalkozó Bérbeadók Szövetsége)

ERA Európai Vasúti Ügynökség (vagy „az Ügynökség”)

ERADIS Európai Vasúti Ügynökség Kölcsönös Átjárhatósági és Biztonsági Adatbázisának átjárhatósági adatbázisa

ERTMS Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer

ESO Európai Szabványügyi Szervezet

ETCS Európai Vonatellenőrző Rendszer

ETSI Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

EU Európai Unió

GSM-R Globális mobil kommunikációs rendszer – Vasút







HL Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HS Nagysebességű

IC Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

IEC Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

IM Infrastruktúra-működtető

INF Infrastruktúra

ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

ISV Közbenső hitelesítési nyilatkozat

KSZ Kijelölt szervezet

LOC&PAS Mozdonyok és személyszállító járművek

MS Az EU vagy az EGT tagállama

NB Rail A bejelentett szervezetek koordinációs csoportja a vasúti termékek és rendszerek tekintetében

NBH Nemzeti biztonsági hatóság

OPE Forgalomüzemeltetés és -irányítás

PRM Mozgáskorlátozott személyek

Q&C Kérdések és válaszok

QMS Minőségirányítási rendszer

RFU Alkalmazási javaslat

RISC A vasúti átjárhatósággal és biztonsággal foglalkozó bizottság

RST Járművek

SRT Vasúti alagutak biztonsága

TAF Árufuvarozási telematikai alkalmazások

TAP Személyszállítási telematikai alkalmazások

TEN-T Transzeurópai közlekedési hálózat







TO Műszaki szakvélemény

UIC Nemzetközi Vasútegylet (Union Internationale des Chemins de fer)

UIP Nemzetközi Magánkocsi Szövetség (Union Internationale d’associations de Propriétaires de wagons de particuliers)

UIRR Nemzetközi Kombinált Közúti–Vasúti Fuvarozást Végző Társaságok Nemzetközi Szövetsége (Union Internationale des opérateurs de transport combiné Rail-Route)

UITP Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség (Union Internationale des Transports Publics)

UNIFE Európai Vasútipari Egyesülés (Union des Industries Ferroviaires Européennes)

VT Vasúttársaság

WAG Áruszállító kocsik

Documents

Útmutató az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME …...Európai Vasúti Ügynökség Útmutató az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) alkalmazásához